Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

Dorog a Dunától délkeletre, közvetlen Esztergom-Kertváros mellett, a Kenyérmezői-patak bal partján található. Megközelíthető a 10-es főútról, a 111-es útról Esztergom felől vagy vasúton. Lakossága: 13 132 fő, területe: 1155 ha.

Története:

A Hosszúrétek-dűlőben talált római lakótelep maradványai arra utalnak, hogy már a IV. században is éltek ezen vidéken emberek. Sőt, már a bronzkorban is, hiszen fontos bronzkori leletek is előkerültek az ásatások során.
ĺrásos emlékek alapján tudjuk, hogy a település az Árpád-korban az ősi Hunt-Pázmán nemzetség birtoka volt, melynek egyik utolsó tagja a települést az esztergomi káptalannak adta cserébe. IV. László uralkodása idején a terjeszkedő Csák nemzetség szerezte meg ezt a területet, amelyet sikerült az esztergomi káptalannak visszaszereznie.
Dorogon keresztül haladt a Bécset Budával összekötő főútvonal, amelyen már Mátyás király is működtetett rendszeres kocsipostát. A török hódoltság alatt a falu teljesen elnéptelenedett. 1696-ban és 1715-ben német telepesek építették újjá a községet.
1851-ben barnaszéntelepeket fedeztek fel Dorog környékén, és megindult a bányászat. A századfordulón már évi 3000 tonna szenet bányásztak. A település ország egyik legtermékenyebb bányavidékévé vált. A szénre települt ipar számos ipartörténeti emléket is hagyott maga után. A rohamosan fejlődő település 1984-ben megkapta a városi rangot.
Dorog elsősorban ipari központ. Múzeuma, könyvtára és művelődési központja a helyi lakosság kulturális igényeit szolgálja.

Óvodákkal, iskolákkal, orvosi rendelőkkel jól ellátott.
A városban kiépített a vonalas infrastruktúra, melynek színvonala meghaladja az országos átlagot.
A város fejlesztési tervei közé tartozik, hogy környezetvédő komplex program keretében védőerdőket telepítenek. Kibővítik a kórházat, valamint uszoda, szabadidős- és sportkomplexum megépítését tervezik.

A Tópart utcában lévő strandfürdője egyaránt áll a helybéliek és a turisták rendelkezésére.
Magánpanzió és egy 50 férőhelyes kishotel áll az ideérkezők rendelkezésére.


A város hírességei:

• Faller Gusztáv - geológus
• Gáthy Zoltán - építészmértnök
• Grund Ignác - botanikus
• Hautken Miksa - bányamérnök
• Hopp Ferenc - ornitológus
• Konkol Jenő - festő
• Reuscher György - festőművész
• Schmid Sándor - bányamérnök
• Zsigmond Vilmos -bányamérnök


Túrák:

Kirándulást tehetünk a Dorogtól a délnyugati irányban található 457 m magas Nagy-Gete-hegyre, és a Dorogtól északkeletre lévő Strázsa-hegyre (307 m), amelynek oldalában nyílik a híres Sátorkőpusztai-barlang és a Strázsabarlang.