(Werischwar)
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

A város a fővárostól néhány kilométerre, a pilisvörösvári árok medencévé szélesedő részén található, a Pilis nyugati lábánál. Megközelíthető a 10-es főúton, valamint vasúton. Lakossága: 12456 fő, belterülete: 494 ha, külterülete: 2430 ha.


Története:

A város környékén - régészeti leletek tanúsága szerint - már az őskorban is éltek emberek. A feltárt római sírkövek, mérföldkövek pedig arra utalnak, hogy egykor a Római Birodalomhoz tartozó Pannónia tartomány jelentős útvonala haladt erre. A medence közepe táján valószínűleg település is volt, ugyanis itt nagy mennyiségű építőkő került elő.
A honfoglalás után 6 település jött létre a medencében, de ezek közül csak kettő maradt fenn: a mai Pilisszántó és Pilisvörösvár, amelyeknek Királyszántó volt az akkori neve. Kisszántót, ill. Királyszántót 1248-ban említették először az oklevelek. A község ekkor a budai káptalan birtokában volt, majd az óbudai apácáké lett a XIV. században. A török uralom idején a törökök emeltek itt palánkvárat. A település a palánkok közé döngölt vörös színű agyagról kapta a nevét. Vörösvár első említése 1690-ből származik. A település a török hódoltság alatt nem néptelenedett el teljesen, de a felszabadító harcok miatt a lakosság elmenekült. A XVII. század végén Csáky László földesúr német telepeseket hozatott, akik újjáépítették a községet. Szorgalmas munkájuk nyomán virágzó mezőgazdaság alakult ki. A XIX. század végén megépült vasútvonal és a XX. század elején megnyitott kőszén- és dolomitbányák munkalehetőséget jelentettek, a betelepülés gyors ütemben fejlődött tovább. Már magyar lakosok is érkeztek. 1910-ben több, mint 5500 lakosa volt a nagyközségnek. A II. világháborút követő kitelepítések nem érintették a községet, így válhatott hazánk legnagyobb német nemzetiségű településévé, és a Buda-környéki németség központjává. Pilisvörösvár 1997-ben lett város.
A munkaképes lakosság nagy része az itteni üzemekben, bányászatban dolgozik, a többiek munkahelye a fővárosban van. Pilisvörösvár mellett található az ország legnagyobb dolomitbányája. (Az itt kitermelt dolomitot főként az építőiparban és az üveggyártásban használják fel.) A gyorsan fejlődő település napjainkra a Pilis gazdasági központjává vált.
Távlati fejlesztési tervként szerepel a valóságos városi feltételek biztosítása, elsősorban a szennyvízcsatorna kiépítése.

Több egyesület működik városban, amely a német nemzetiségi múlt, a hagyományok őrzését, valamint a német testvérkapcsolatok ápolását valósítja meg.

A város déli határában, a régi bányatavak környékén üdülőtelep alakult ki szolgálva az idegenforgalom és üdülés érdekeit.
A Bányató utca végén található Horgásztó egyesületi kezelésben van. Horgászengedélyt a Piliscsabai u. 34. szám alatt lehet váltani.
Az Örömvölgy-tanyán lovasközpont működik, lovasszolgáltatással.

Természetvédelmi terület a dolomitkúpok vidéke.


Rendezvények:

• Sváb bál, minden évben január végén vagy február elején.
• Vállalkozók bálja - februárban.
• Vörösvári napok - augusztusban.
• Szüreti felvonulás - szeptember végén.
• Komolyzenei koncertek - egész évben.

A városban fúvószenekar működik, amely nemcsak a helyi rendezvényeket, hanem a környékbeli települések programjait is gazdagítja.