Dunakanyar.hu
Dunakanyar.hu FŐOLDAL  :  HÍREK  :  PROGRAMOK  :  APRÓHIRDETÉS  :  INGATLANOK  :  FÓRUM  :  TÚRAAJÁNLATOK
 

dunakanyar információ

katalógus

Fórum és hírlevél bejelentkezés
  TÁMOGATÓINK
időjárás
 
16°C
  Nappali: Éjszakai:
  17°C 8°C
részletes időjárás
frissítve: 2016-04-18 22:10.
  Partnerek

PEST MEGYE TURISZTIKAI HONLAPJA

  KAPCSOLAT
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu




társasjátékok
TELEPÜLÉSEK, TÉRKÉP

település    
   

Piliscsév
megye: Komárom-Esztergom lakosság: 2 314 honlap: www.piliscsev.hu
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

Piliscsév a Pilis hegység kapuja és a pilisi lankák gyöngyszeme.
Komárom-Esztergom megye délkeleti szélén, a Pilis-hegység lábánál helyezkedik el. Tengerszintfeletti magassága 188 m. Megközelíthető alacsonyabb rendű közúton vagy a 10-es számú közútról 4 km-es kitérővel. Távolsága Dorogtól 10,4 km-re, Esztergomtól 18,6 km-re, Budapesttől 25 km-re van. Az Esztergom-Budapest vasútvonalon létesített vasútállomása a falutól 1,8 km-re található. Lakossága: 2368 fő, belterülete: 157,4 ha, külterülete: 130,3 ha.


Földrajz, természeti adottságok:

A községet K- ről és D-ről a Pilis-hegység sasbérces vonulatai határolják (Basina-h., Remete-h., Fésű-h., Barina-h., Szirtes-tető, Nagy-Somlyó). Az uralkodó felszínépítő kőzetek középkori dolomit és mészkőből állnak. A dolomit felszíneken a sasbérc-lejtők törmelékei képződtek. A jól karsztosodó mészkőből karsztbarlangok képződtek (Csévi-barlang). A medence felszínét laza agyag, homok fedi. A medencedombság felszíni vizeit a Csévi-patak és a Kenyérmezői-patak szállítja ÉNy-ra a Dunába. Az árvizek a ritka nyári esők alkalmával keletkeznek. Talajvíz-előfordulás a völgylejtőkön 4-6 m mélységben van. A település közműves vízellátásban részesül.
Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A napsütés évi időtartama 1950 óra, nyáron 760 óra. Az évi középhőmérséklet 9°C és 9,5°C közötti. Az évi csapadékmennyiség 650 mm. Hótakarós napok évi átlaga 50 nap, a hó vastagsága eléri a 40-50 cm-t.
A magasabb térszínek erdőgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hőigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. A legjelentősebb erdőtársulások közé a cseres kocsánytalan tölgyesek, a gyertyános kocsánytalan tölgyesek, a karsztbokorerdők sorolhatók. Az erdőgazdasági területeken vegyeskorú, kemény-lombos és fenyőerdők díszlenek. A rendzina talajok zömmel erdővel fedettek, a falutól Ny-ra szőlőtermesztéssel hasznosulnak a földek. A löszös üledékeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek, rajtuk őszi árpa, kukorica haszonnövényeket termesztenek. Jelentős a rétek és legelőterületek aránya, amely az állattenyésztést szorgalmazza.


Története:

A község területén megtalálták a Lacus Felicis nevű római település nyomait. Egy római mérföldkő is tanúskodik a rómaiak itteni tartózkodásáról.
Csévet az Árpád-korban alapították. Nevét a legrégebbi birtokosától: Csévi Lászlótól kapta, akinek 1247-ben voltak itt birtokai.
A falu a törökuralom idején elnéptelenedett, majd 1699-ben szlovák családok telepedtek le és építették újjá a községet.
1738. Az új telepesek életében igazi megrázkódtatás az ebben az évben környékünket végigsöprő pestisjárvány.
A falu lakóinak száma jelentős mértékben megcsappant. Sokat eltemettek közülük, egy részük a hegyekbe menekült, más részük távoli vidékekre, egészen a délvidékig. Isten büntetése miatt remeték vezekeltek a pilisi barlangokban. Arra tanították az istenfélő népet, a hársfa teája a legjobb gyógyszer mindennemű nyavalyára. Ezért a cséviek szent faként tisztelték és ültették el a falu hársfáit sokszor hármasával a Szentháromság jegyében és keresztfát állítottak eléjük.
Ezen a helyen ebből a korból származó hársfák éltek.
Eredetileg három fa volt egymás mellett, hatalmas lombozattal, kereszttel megjelölve, de harminc éve villám sújtott beléjük. 2000-ig egy száradó facsonk magányosan feszült neki az időnek, hirdetve:
"Sokan nekem köszönhettétek egészségteket."
A falunak sok ilyen hársfája volt, ezekről mindenki szabadon szedhette a virágot. Nagy volt a becsületük. Sajnos a legtöbbje az építkezések nyomán elpusztult, újat pedig nem ültet senki.

A pestisjárvány után újabb szlovák telepesek érkeztek. A nagy kiterjedésű szántóföldeken elsősorban rozsot termesztettek. Az uradalmi faiskolában, amely 1838-tól működött, az utak mellé facsemetéket neveltek. A lakók bérmunkában szőlőművelést és aratást is vállaltak. Emellett mészégetésből, fa-szénégetésből tartották fenn magukat.
E gazdasági lehetőségek biztosították azt, hogy a községben a XX. század elejére 1493 lakos élt 304 házban. Többségükben szlovákok és római katolikus vallásúak. Az I. világháborúban a cséviek is részt vettek, s a harcok során 22 lakos föláldozta az életét.
A két világháború között a népesség száma szinte megduplázódott, 1937-re már 2680 lakos élt itt 504 házban. A művelt terület 4386 katasztrális hold volt. A lakosság szolgálatában 7-8 kisiparos állt. Ebből cipész, bognár, asztalos, kőműves egy-egy volt. A kereskedelmet 4 kiskereskedő és a helyi Hangya Szövetkezet bonyolította. Római katolikus iskolája még a XIX. század első felében épült. Az 5 tantermes iskolában 7 tanító oktatta a gyermekeket. Iskolai könyvtár és 300 kötetes népkönyvtár szolgálta a lakosok igényeit.
Gazdasági és kulturális jellegű egyesületek egyaránt voltak a községben. 1906-tól működött az Erdőbirtokosság. Majd megalakult a Legeltetési Társaság. 1926-ban szerveződött a "Falu" Országos Földműves Szövetség helyi csoportja. A Vöröskereszt Egylete is aktív életet élt. Élénk kulturális élet folyt a Levente Egyesületben, a Polgári Lövészegyletben, a Csévi Férfi Dalkörben, a Katolikus Leánykörök Országos Szövetségének helyi csoportjában.
A II. világháború harcai elég korán, már 1944. december 25-én befejeződtek a községben. Lakosainak egy része 1946-ban Szlovákiába települt át.

-------


Kopjafavers

Vándor, e hársak
Századok óta
Csév születésének
tanúi voltak.
Lombosodó koronáik
Látták gyarapodni
a népet
Törzsüket nemrég
Zord vihar törte.
Kopjafa őrzi
szunnyadó álmuk

Friss csemetéknek
lombkoronái
sok nemzedéknek
legyetek vártái!


Népesség, demográfiai jellemzők

Az 1949. évi népszámláláskor 2027 fő élt a településen, és a lélekszám 1980-ig folyamatosan emelkedett. A növekedés oka kezdetben a magas természetes szaporodás és a pozitív vándorlási különbözet volt. A 70-es években még mindig többen születtek, mint ahányan meghaltak, de megkezdődött az elvándorlás, aminek fokozódása és aránya, valamint az egyre csökkenő születésszám melletti növekvő halálozás már a népesség fogyásához vezetett a következő évtizedben. Mindezen demográfiai folyamatok hatására a település korösszetétele megváltozott. A gyermekkorúak aránya 20 százalékra csökkent, de így is valamivel magasabb, mint a megye községeiben átlagosan. A 15-59 év közöttiek száma és aránya kismértékben emelkedett, de nőtt az idősek össznépességen belüli aránya is. Így ma 100 gyermekkorúra 84 idősebb ember jut, szemben a 47 évvel korábbi 35-tel. A lakosság átlagéletkora 35,8 év, ami alacsonyabb a megye községeinek átlagánál. Piliscsév népességének nemek szerinti összetétele az elmúlt évtizedek alatt kiegyensúlyozott volt. Jelenleg is közel azonos a férfiak és a nők száma. Jelentős nőtöbblet -továbbélésük miatt - csak a 60 éves és idősebb korosztálynál tapasztalható. 1996-ban a munkaképes korúak száma 1420 fő, népességen belüli arányuk valamivel magasabb a megyei átlagnál.


Piliscsév címeréről

Piliscsév címere álló, csücskös talpú pajzs, melynek jobb szélső mezején az Árpádok vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezeje látható, a település első történelmi szakaszára utalva.
A bal szélső mező kék háttere a szlovákságra utal, amely nemzetiségi hagyományait napjainkig ápolja mind nyelvében, mind oktatatásában, kulturális, vallási szokásaiban. Ebben a háttérben zöld dombokon a templom (a falu) védőszentjének aranyfigurája látható. A Mária-szobor eredeti szoboralakja Sződy Szilárd szobrász, éremművész alkotása, amely a község általános iskolájának falán egy fülkében 1925-tól gazdagítja a falu művészeti látványosságait. Alatta a hármas ívelésű zöld dombok a Piliscsévet három égtájról körülölelő pilisi hegyeket szimbolizálják.
A pajzs két oldalát alul övezi a csodálatos völgyet körülvevő erdőkre utaló tölgykoszorú. A bölcsőtől a sírig nyújtó oltalom, a megélhetés, az ember és a természet szoros kapcsolatának jelképe, egyben a rendíthetetlenség, a szívós élniakarás, a fennmaradás reményének kifejezője a felfelé ívelő levélkoszorú. Felső részében található a szlovákság által meghonosított szőlőtermesztés szimbóluma.
Kék szalagon arany betűkkel a pajzs felett és alatt a község szlovák és magyar neve utal a nemzetiségi jellegét máig őrző település jövőbe vetett töretlen hitére.

A címer ismertetése után meg kell említenünk a falu himnuszát, amely hűen tükrözi az itt élő emberek szülőföld- és természetszeretetét.


Szálláshelyek Vendéglátóhelyek Szolgáltatások Túraajánlatok
Település ismertetők:
Alsópetény Bánk Berkenye Bernecebaráti Borsosberény
Budakalász Budapest Csobánka Csomád Csörög
Diósjenő Dorog Dömös Drégelypalánk Dunabogdány
Dunakanyar Dunakeszi Erdőkertes Érsekvadkert Esztergom
Felsőpetény Fót Galgaguta Göd Gödöllő
Hont Horány Horpács Ipolydamásd Ipolytölgyes
Kemence Keszeg Kesztölc Királyrét Kismaros
Kisnémedi Kisoroszi Kosd Kóspallag Leányfalu
Leányvár Letkés Márianosztra Megyei Mogyorósbánya
Nagybörzsöny Nagyírtáspuszta Nagymaros Nagyoroszi Nézsa
Nógrád Nógrádsáp Nőtincs Őrbottyán Ősagárd
Páty Penc Perőcsény Pilisborosjenő Piliscsaba
Piliscsév Pilisjászfalu Pilismarót Pilisszántó Pilisszentiván
Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pilisvörösvár Pócsmegyer Pomáz
Pusztaberki Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Regionális
Rétság Solymár Sződ Sződliget Szendehely
Szentendre Szigetmonostor Szob Szokolya Tahitótfalu
Tát Tata Tésa Tokod Tokodaltáró
Tolmács Üröm Vác Vácduka Vácegres
Váchartyán Vácrátót Vámosmikola Verőce Veresegyház
Visegrád Zebegény
program - mai napra: 0
Cégajánló
Duna-Dráva Cement Kft.

Vác
kavicsüzletág, cementgyártás, transzportbeton gyártás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nevezetesség
Gombás-patak kőhídja
Vác
túra
Nagybörzsönyi körtúra
típus: gyalog
A Fitt-Fut Alapítvány túraajánlata:
Kellemes túra, ami a Börzsöny szélén elterülő faluból, Nagybörzsönyből (Szobról busszal közelíthető meg) indul és oda is érkezik ...
apróhirdetés
ABC Árufeltöltői állást keresek. Vác és környékén.
Szakácsot és konyhai kisegítőt keresünk. Barátságos légkör és versenyképes ...
Az Eco Smart Group Kft. gödi telephelyére keres műszaki feladatokra, ...
Ingatlanok Dunakanyarban
Ingatlanok Vácon
- ELADÓ ÉPÍTÉSI TELEK 420 m2 tehermentes építési telek tulajdonostól Vácon, Deákvár ...
- Eladó: Vác, Szent-Györgyi Albert utca 1 ...
© 2002-2006 DunaWeb Szolgáltató Kft. Szerkesztőség: info@dunakanyar.hu  ·  Impresszum  ·  Médiaajánlat  ·  Adatkezelési tájékoztató  ·  Panasz, észrevétel

INGATLAN.DUNAKANYAR.HU     APRO.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKESZI.HU     APRO.DUNAKESZI.HU     APRO.VAC.HU     INGATLAN.VAC.HU    
INGATLAN.RAD.HU     APRO.RAD.HU     INGATLAN.KISMAROS.HU     APRO.KISMAROS.HU     INGATLAN.PUSPOKSZILAGY.HU     APRO.PUSPOKSZILAGY.HU