Dunakanyar.hu
Dunakanyar.hu FŐOLDAL  :  HÍREK  :  PROGRAMOK  :  APRÓHIRDETÉS  :  INGATLANOK  :  FÓRUM  :  TÚRAAJÁNLATOK
 

dunakanyar információ

katalógus

Fórum és hírlevél bejelentkezés
  TÁMOGATÓINK
időjárás
 
16°C
  Nappali: Éjszakai:
  17°C 8°C
részletes időjárás
frissítve: 2016-04-18 22:10.
  Partnerek

PEST MEGYE TURISZTIKAI HONLAPJA

  KAPCSOLAT
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu




társasjátékok
írható dvd
TELEPÜLÉSEK, TÉRKÉP

település    
   

Tahitótfalu
megye: Pest lakosság: 5 496 honlap: www.tahitotfalu.hu
Fekvése, megközelíthetősége, lélekszáma, területe:

Tahitótfalu a Dunakanyarban, a Szentendrei-Duna híddal összekötött két partján helyezkedik el. Az egykori Tahi a Szentendrei-Duna jobb partján, az egykori Tótfalu pedig a Szentendrei-szigeten fekszik. Távolsága Budapesttől 30 km, Szentendrétől 10 km, Visegrádtól 12 km, Esztergomtól 35 km, Váctól 4 km.
Megközelíthető hajóval a Szentendrei-Dunán, révvel a Váci Dunán, közúton Szentendre és Visegrád felől a 11-es főúton.
Lélekszáma 5496 fő (2001), belterülete: 351 ha, külterülete: 3570 ha.

A helység története:

A község 500-600 m magas hegyek, homokdombok, síkság és vizek találkozásánál terül el. Jó adottságai következtében évezredek óta lakott hely. A legkorábbi régészeti leletek 5000 évesek. Több római emlék, őrtorony romja is előkerült pl. Váci-rév (burgus), a pannóniai limes maradványaként.
Tahitótfalu területe már a honfoglalástól a népünk nevét adó Megyer törzs szálláshelyéhez tartozott (szomszéd falu: Pócsmegyer). 7 falu nyomai kerültek elő a község határában, ezek nevét dűlőnevek őrzik (pl. Szentpéter, Torda, Szentgyörgy). Tótfalu első okleveles említése 1439-ből ismert, Tahi pedig már az 1400-es években Tótfalu pusztájaként szerepel.
Tótfalu nevét első királyaink által idetelepített szlavóniai (tót) telepesektől kaphatta, hasonlóan Kisoroszihoz, Nagyoroszihoz. A honfoglalás után első birtokosai a Szentendrei-sziget korábbi nevét is adó Rosd nemzetség tagjai voltak. Később a koronauralom része lett. Tótfalu a török időket Pest megye egyik legnépesebb falujaként vészelte át. Valószínűleg már ezekben az időkben települtek ide protestánsok, kihasználva a sziget ezzártságát. A XVI. századtól vannak írott emlékei a református gyülekezetnek. A török idők után 1659-től 1766-ig Tótfalu a Zichy család tulajdona volt, majd visszakerült a kincstárhoz.
Tahi a Thah nemzetség tulajdona lett a honfoglalás után. A Rosd nemzetség sarja, Domokos már 1221-ben Thah-ban lakott, mint királyi pristaldus (hatóság előtt hivatalosan megbízható tanúságot tevő személy), így 1237-ben hivatalosan is beiktatták a szigetet a nemzetség tulajdonába (Pristaldum Dionisium de Toh de genere Rosd).
Címere Tótfalu XVII. századi viaszpecsétjéről készült. Fő információként a koronauralomhoz való tartozás olvasható le róla. Tahitótfalu mai nevét 1900-ban kapta. A magyar helységnevek általános rendezése során került Tahi puszta neve Tótfalu elé.
A falu lakóinak fontos megélhetési forrása, szinte napjainkig a mezőgazdaság. Évszázadokig nagyhírű szőlőültetvények is díszlettek Tahi déli kitettségű domboldalain. Emlékét hatalmas - XV. századi részeket is tartalmazó - téglából épült dézsmapince és foghíjas pincesor őrzi. Korabeli dokumentum még a Nemzeti Galériában található, a Cauzi Ágost által 1859-ben készült Szüret Tahiban című festmény.
Az első magyarországi gazdasági kiállításon 1857-ben tehi borok is nyertek díjat. Egy 1877-ból származó forrás így számol be a Tahiban termelt borról: "Tahi puszta messzebb vidéken is méltán régi jó hírt érdemlő fehér bort termeszt. Új korában ez a bor nyers és savanyú, de jó pincéiben, s jó kezelés mellett annál kedvesebbé válik négy-, ötévi érés után."
Ám az 1880 nyarán kezdődő filoxérajárvány kipusztította a szőlőt néhány év leforgása alatt az egész vidéken. Helyét a földieper foglalta el, amely a mai napig meghatározó terménye Tahitótfalunak. Budapest a biztos piac, ahová kezdetben "kofahajókon" a Dunán került beszállításra az eper.
A Duna nemcsak biztonságos menedéket, szállítási utat, vízi malmok meghajtását, mosási, halászati lehetőséget biztosított, de sokszor árvízeket, károkat is okozott a falu lakóinak. ĺrott, jelzett nyoma van a "pesti" árvízként ismert 1838-as, a virágvasárnapi 1940-es "jeges" árnak, valamint az 1954-es és a legnagyobb 1965-ös "zöld" árnak.
A Dunának köszönhető még az Európában egyedülállóan jó minőségű ivóvizet adó szigeti vízbázis, amely Budapest és környékének vízellátását szolgálja. A község részben a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik.
A festői környezet, a gyáripar hiányában még egészséges természet jó körülményeket biztosítanak az üdüléshez, pihenéshez. Ezt fölfedezve a múlt század elejétől néhányan pl. Pollack Mihály (a Magyar Nemzeti Múzeum építésze), majd a XX. század elején többen pl. Gombaszögi Frida színésznő, végül az 1960-as évektől pedig tömegesen építettek - főként budapestiek - nyararókat Tahitótfaluban.
Tahiban sok vállalati üdülő is működött, és néhány működik még ma is. Egyházi létesítményként baptista tábor, református üdülő és konferenciaközpont, valamint római katolikus lelkiségi központ is szolgálja a hitéletet és a pihenést egyaránt.


Rendezvények:

Júniusban Eperfesztivált rendeznek a településen. A hagyományos búcsúra pedig augusztus 20-án kerül sor évenként.

A Tahitótfaluba látogatókat panziók, kempingek és egyéb vendéglátóhelyek fogadják.
A szabadidős tevékenységeknek jó teret ad a Duna és Szentendre - Visegrádi hegység védelem alatt álló erdői. Természetvédelmi terület található a szigeten is.

Túrák:

Tahiból szép kirándulásokat tehetünk a Visegrádi-hegységben. Az Ugró-patak völgyéből a Hétvályú-forráson át lehet elérni a nevezetes kilátóhelyre, a Vörös-kőre (526 m). Innen ágaznak el azok az utak is, amelyek segítségével eljuthatunk az Öregbükk-tető 548 méter magas, hosszú gerincére, valamint a Vértes-mezőre és a Pap-rétre. Mindezek kb. félnapos túrák.

Tahitótfalu természetes élőhelyeivel, védett területeivel, a Dunával, a Dunaparttal, a hegyekkel a természetjárók, horgászok, kerékpárosok, a vízi túrázók, és az egyszerűen csak pihenni vágyók kedvelt célpontja.
A településen található nevezetességek
Pollack Mihály síremléke   utcakereső >>


Szálláshelyek Vendéglátóhelyek Szolgáltatások Túraajánlatok
Település ismertetők:
Alsópetény Bánk Berkenye Bernecebaráti Borsosberény
Budakalász Budapest Csobánka Csomád Csörög
Diósjenő Dorog Dömös Drégelypalánk Dunabogdány
Dunakanyar Dunakeszi Erdőkertes Érsekvadkert Esztergom
Felsőpetény Fót Galgaguta Göd Gödöllő
Hont Horány Horpács Ipolydamásd Ipolytölgyes
Kemence Keszeg Kesztölc Királyrét Kismaros
Kisnémedi Kisoroszi Kosd Kóspallag Leányfalu
Leányvár Letkés Márianosztra Megyei Mogyorósbánya
Nagybörzsöny Nagyírtáspuszta Nagymaros Nagyoroszi Nézsa
Nógrád Nógrádsáp Nőtincs Őrbottyán Ősagárd
Páty Penc Perőcsény Pilisborosjenő Piliscsaba
Piliscsév Pilisjászfalu Pilismarót Pilisszántó Pilisszentiván
Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pilisvörösvár Pócsmegyer Pomáz
Pusztaberki Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Regionális
Rétság Solymár Sződ Sződliget Szendehely
Szentendre Szigetmonostor Szob Szokolya Tahitótfalu
Tát Tata Tésa Tokod Tokodaltáró
Tolmács Üröm Vác Vácduka Vácegres
Váchartyán Vácrátót Vámosmikola Verőce Veresegyház
Visegrád Zebegény
program - mai napra: 6
Vác
Joláthy Attila (1927-1998) „17 év Párizs” című életmű-kiállítás megnyitó
Vác
Új kiállítás a Görög templomban
Cégajánló
Lukácsné Tóth Tímea

Vác
virág, virágbolt, virágüzlet, ajándéktárgyak, esküvői csokrok és díszítések, koszorú készítés
Régi Zenei Napok
Hirdetés
XXV. Váci Világi Vigalom

Hirdetés
nevezetesség
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
túra
Pilisszentkereszt-Esztergom gyalogtúra
típus: gyalog
A Fitt-Fut Alapítvány túraajánlata:
Kényelmes túra át a Pilisen, egészen a festő Esztergomig, ahol rengeteg látnivaló található. Az odavezető túraútvonal főleg enyhén ...
szavazás
Szavazás állása
apróhirdetés
Sződligeti italdiszkontba keresünk: 1fő eladó-pénztárost kereskedelmi ...
Folyamatosan bővülő Oriflamos csapatomba szépség tanácsadókat keresek az ország ...
Szeretne-e egy olyan kártyát, amire érkezik havonta fix 462€ vagy több? Szeretne-e ...
Ingatlanok Dunakanyarban
© 2002-2006 DunaWeb Szolgáltató Kft. Szerkesztőség: info@dunakanyar.hu  ·  Impresszum  ·  Médiaajánlat  ·  Panasz, észrevétel

INGATLAN.DUNAKANYAR.HU     APRO.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKESZI.HU     APRO.DUNAKESZI.HU     APRO.VAC.HU     INGATLAN.VAC.HU    
INGATLAN.RAD.HU     APRO.RAD.HU     INGATLAN.KISMAROS.HU     APRO.KISMAROS.HU     INGATLAN.PUSPOKSZILAGY.HU     APRO.PUSPOKSZILAGY.HU