|



|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
időjárás |
|
 |
16°C |
|
|
Nappali: |
Éjszakai: |
|
 |
17°C |
 |
8°C |
|
|
|
 |
|
 |
 |
 |
 |
|
 |
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu
|
 |

|
|
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|


Rétság
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:
A Börzsöny és a Cserhát találkozásánál található nógrád megyei kis város Budapesttől 56 km-re, Balassagyarmattól pedig 25 km-re van. Az egykori járásszékhely lakóinak száma 3070 fő. Megközelíthető a 2-es számú főúton és vasúton. Belterülete: 175 ha, külterülte: 3025 ha.
A város története:
A település első okleveles említése 1393-ban történt. A középkorban királyi birtok volt, de a XIV. század végén átkerült a Losonczy-család tulajdonába. A nógrádi vár eleste után a település törököké lett, és a XVI. század második felében a török Mehemed Daud hűbérbirtokaként tartották számon. A tizenötéves háború sikerei után Lónyay Albertnek adományozták, azután pedig a váci káptalan birtokába került. Hosszú időn keresztül postakocsik stációhelye volt.
Az 1848-49-es szabadságharc idején Görgey Artúr csapatával többször is átvonult a településen. 1849. július 16-án itt ütközött meg a Pöltenberg Ernő és Leininger Károly vezette utóvédcsapat az orosz hadsereggel. Kemény harcok után sikerült a magyar honvédeknek győzniük, az orosz tüzérség azoban porig égette Rétság házait.
Az 1848-49-es szabadságharc előtt a település lakosainak száma nem érte el az 1000-t. A mezőgazdasági termelés fellendülése, a közlekedési és szállítási főútvonal melletti fekvése, valamint az 1936-ban létesült laktanya meghatározó tényező lett fejlődésében.
Az 1970-es években nagyobb méretű iparosodás is megindult a településen. Akkor költözött ide a Globus nyomda rétsági üzeme, amely napjainkban is működik. A japán TDK 2000 dolgozót foglalkoztató helyi gyára a város határában létesült. A Rétságon lévő 200 vállalkozás, valamint a Börzsöny-alja Szövetkezet ugyancsak sok környékbeli embernek nyújt megélhetést.
Napjainkra Rétság a környező településeknek kereskedelmi, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központjává vált. Lakosságának korösszetétele a dinamikusan fejlődő városokhoz hasonlóan alakul.
A városban óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, orvosi rendelő, gyógyszertár és posta működik.
Vadregényes turistautak indulnak innen a Börzsönybe és a Cserhátba. S néhány kilométerre van a városhoz a Bánki-tó, ahol strandolni, sportolni és horgászni egyaránt lehet.
Rétság déli határában lévő Pusztaszántó napjainkban közigazgatásilag a városhoz tartozik. Pusztaszántót 1299-ben említették először az oklevelek, de ekkor még csak Szántó néven. 1390-ben a váci püspök birtoka lett, aki jelentős mértékben csökkentette a jobbágyok terheit azért, hogy így lehetőleg minél kevesebben költözzenek el közülük.
A XIX. század első felében a Kovács-család épített itt úrilakot. A műemlék kúriát napjainkra szépen helyreállították.
A művelődési ház kínálatából:
- A művelődési központban kézműves foglalkozásokat tartanak az érdeklődő gyermekeknek.
- A város mozija is itt található.
- Rendszeres Színházbusz indul Budapestre, a Madách Színház előadásaira.
- Megalakult a Rétsági Videoclub is, melynek filmjeit, tájékoztatóit a városi kábeltévén adják le.
- A művelődési központ melletti városi könyvtár programjaival és könyveivel várja az olvasni szerető embereket.
Rétság várossal foglalkozó legújabb kiadványok:
Végh József: Rétság
2002-es Rétsági Évkönyv
A településen található nevezetességek
|
Település ismertetők:
|
|
|
|
Cégajánló
|
Daidalos B&M Kft.
|

Vác
|
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
|
|