Községünk páratlan szépségű, festői környezetben fekvő, történelmi nevezetességű település, melynek nevét a krónikák megsárgult lapjai és irodalmi művek is őrzik.

Az 1 700 lakosú települést Szlovákia szomszédságában, a Börzsöny hegység gyönyörű hegyvonulatai és az Ipoly folyó határolják. Vasúton (a Vác - Balassagyarmat vonalon) és közúton (a 2-es számú főúton) egyaránt jól megközelíthető. Belterülete: 135 ha, külterülete: 1780 ha.
Természeti szépsége és történelmi nevezetessége miatt közkedvelt kirándulóhely. A vidék természeti szépségekben és értékekben gazdag, gyönyörű.

Drégelypalánk történelmi múltjáról:

Drégely és Palánk hajdan két község volt. Drégely már az Árpádok korában is fennállott, míg Palánk csak évszázadokkal később létezett. Drégely nevét 1274-ben Dragul vagy Dráguly, 1438-ban pedig Dragoly, Drágely néven említik az oklevelek.
A községtől kb. 5 km-re fekvő drégelyi sziklavárat a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, egy 444 m magas vulkanikus kúpon. A vár 1285-ben már állt. Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekült. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali budai pasa 1552. július 6-án 12.000 főnyi seregével kezdi meg a vár ostromát.

Nem lehet kétséges, hogy Szondi és 146 katonája tudatában voltak annak, hogy a harc vállalásával a biztos halált választották. Négy napig tartott az elkeseredett harc. Július 9-én indultak döntő rohamra a törökök. Estefelé már török zászló lengett a romokon. A védők elestek az egyenlőtlen harcban, de nem adták olcsón az életüket. Szondi sebesülten is utolsó leheletéig küzdött, a hős kapitány örökre beírta nevét a magyar történelembe.
Miként Arany János is megénekelte, Ali pasa Szondi két apródját gondjába vette, és becsülettel eltemette a hős kapitányt.
Írók és költők feledhetetlen szépségű sorai őrzik az "ádáz tusa" emlékét (Kölcsey Ferenc, Arany János, Czuczor Gergely, Erdélyi János).

1575-ben a jelenlegi templom közelében egy palánkvárat építettek a törökök, amely kétezer lovas befogadására volt alkalmas.
A lerombolt Drégely várát nem építették újjá, de 41 évig még az övék maradt. Majd felgyújtották és továbbvonultak. 1605-ben Bocskai lett a vár ura. 1626-ben pedig Wallenstein serege foglalta el. 1644-ben Rákóczi György birtokába került, majd 1649-től megint török birtok volt. A török uralom megszűnése után 1735-ben a megfogyatkozott lakosság pótlására katolikus németeket telepítettek Palánkra.

A vár és környéke ma

A 17. század eleje óta romladozó drégelyi vár mára már újra éled. A vár mentését a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. A feltáró és megóvó munkálatok eredményeként kezd kibontakozni a vár régi képe.

A kultúrtörténeti érték mentését 1989-ben Teszári Károly a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja kezdeményezte. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány (melynek számlaszáma: 10103173-04245323-00000007) vállalta magára. Az alapítványon keresztül eddig 35 millió forintot fordítottak a várra, amelyből 611 köbméter fal épült meg.

Az alapítvány célja a fő és a határoló falak nyomvonalának felderítése, a falak megerősítése. A nyugati és az északi fal már elkészült, megkezdődött a keleti fal építése. 3 éve Majcher Tamás, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze végzi a feltárást. Az állagmegóvás az Országos Műemléki Hivatal tervei alapján történik.

A legfőbb cél a mostani állapot megóvása, a környék rendben tartása. A várat, mint történelmi jelentőségű turisztikai látványosságot, évente ezrek keresik fel, s reméljük, hogy a jövő nemzedék gondoskodásának köszönhetően ez még több száz évig így marad.

--------


Napjaink gazdasága, kulturális és sportlehetőségei:

Napjainkban a falu kisüzemi termelési övezetnek számít. A helyben foglalkoztatás mértéke kb. 30-40%-os a lakosság másik fele ingázik a környező településekre. A munkanélküliek aránya kisebb, mint a környékbeli településeken.
A gazdaság szerkezetében a mezőgazdaság domináns. A terület humuszos homok, réti öntés és réti talajfajtái kedvező feltételeket biztosítanak a mezőgazdasági termelés számára. A község több mint két évtizede a bogyósgyümölcs termesztésének és feldolgozásának ipoly-völgyi központja, a nehéz körülmények ellenére is.
A Drégelyvár Gyümölcsfeldolgozó és a Szondi Fruit Kft. a környéken termelt gyümölcsöket korszerű technikával dolgozza fel és ízletes szörpöket, ivóleveket, dzsemeket stb. készít, amelyek itthon és külföldön egyaránt ismertek és kedveltek. Hűtőház segíti a leszedett gyümölcsök tárolását.
A Szondi Lakatos és Szerelőipari Szövetkezet a község legjelentősebb ipari üzeme, itt gyártják a Knausz lakókocsikat.

A községben 10 tantermes iskola, óvoda, fogorvosi és háziorvosi rendelők, művelődési ház és könyvtár, posta és strand található. Vezetékes víz és gázellátottság megfelelő. Kiépült a kábeltévéhálózat is. Tervezik a csatornázást.
Sportolási lehetőség a művelődési házban és helyi sportegyesület keretében a községi sportpályán kínálkozik.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park

Községünk külterületének több mint 1/3-a a Duna Ipoly Nemzeti Park része,
amelynek különlegességét a három nagy tájképi egység, a hegyek, a folyók illetve a síkság találkozása adja. A védelem célja a növény- és állattani, kultúrtörténeti értékek védelme.

A környék növény- és állatvilága:

Az Északi-Börzsönyt bükkerdők borítják, de előfordul a magas kőris, hegyi szil és a juhar is, valamint az akác, tölgy, fekete- és vörösfenyő, cser. Az aljnövényzetben megtalálható a kankalin, szagosmüge, farkasboroszlán. Védett növények a kosborok, nőszirom, tárnicska. A hegyi réteken a virágokat fufélék váltják fel, így a verescsenkesz, perje, aranyzab, a vadrózsa.
A védelem célja a növény- és állattani, víztani tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás lehetőségének biztosítása mellett a térségbe látogatók felüdülésének elősegítése.

Az állatvilágot a földrajzi fekvés, a vízrajz, az éghajlat és a növényvilág határozza meg. A vadállomány Európa-szerte híres. A nagyobb erdőkben élnek a gímszarvasok, a telepített muflonok. Vannak vaddisznók, amelyeket vadásznak.
Megtalálható a fácán, mezei nyúl, róka, vadmacska, görény, borz, menyét, vidra. nagy a madarak egyedszáma. A ragadozók közé tartozik a parlagi sas, héja, karvaly. Itt fészkel a kabasólyom, a vörösrécse.
A legismertebb énekesmadarak: a fülemüle, a rigó, a pacsirta, a galamb. A romos vidékek madara a csóka, a holló.
A halállomány a hazai vizekre jellemző fajokból tevődik össze. Ilyenek a pisztráng, a cselle, a kövicsík.
Természetvédelmileg a legértékesebb kétéltű a foltos szalamandra, de jelentős számban található zöld levelibéka és barnavarangy is, melynek védelme kiemelkedő a térségben. A hüllők társasága is változatos, siklók, gyíkok élnek itt.
Természetvédelmileg felbecsülhetetlen a térség állatvilága. Az itt élő fajok jelentős többsége védett! A csendes, nyugodt hegyek az állatvilág számára kitűnő életteret nyújtanak.

A túrázókat mindig magával ragadja a táj szépsége. Ezek a területek természetvédelmi szempontból nagy jelentőségűek, hiszen az élővilág számára fontos táplálkozó és peterakó helyek maradtak. E területeket szeretném ajánlani a természetkedvelőknek
Bízunk abban, hogy közös akaratunk eredményeképpen sikerül megőriznünk a Börzsöny még csodálatosan szép mai állapotát, természeti és kultúrtörténeti értékeinek gazdagságát.

Drégelypalánk közvetlen Ipoly-völgyi település. A falu mellett lévő folyószakasz még őrzi eredeti arculatát, ezt a részt még nem szabályozták. Kiemelkedő jelentőségű a község vízparti jellege, mocsarak találhatók eredeti állapotunkban. Természetvédelmi szempontból az Ipoly mentén gyepek vannak, melyek mezőgazdasági hasznosítása megszűnt.

A nemzeti park hatása a falu életére
A község életére pozitív hatással van a táji adottságok és értékek felismerése és azok megőrzésének eszméje. Remélhetőleg ez a későbbiek során fontos szerepet játszik majd a község infrastrukturális és turisztikai fejlődésében.

A falu határában húzódik a 2-es nemzetközi főútvonal, amely közvetlen a parassapusztai határátkelőhöz vezet. A főút szerencsére nem halad keresztül a falun, így az viszonylag megőrizhette tiszta levegőjét, de a Nemzeti Parkra biztosan van némi befolyása.

Alapvető feladat tehát a környezetbarát közlekedés elősegítése, a teherszállítás vasútra való elterelése. Ennek érdekében a Vác-Drégelypalánk-balassagyarmati vasútvonal korszerűsítése elengedhetetlen. A nemzetközi kapcsolatok szempontjából fontos lenne a Drégelypalánk és Ipolyság között Trianon után felszedett vasútszakasz visszaépítése. Ez 6,3 km pályaépítést jelent, s ez által létrejönne Besztercebánya felé a kapcsolat.


Állandó, évente megrendezésre kerülő programjaink

A 2001. évi megemlékezés a millennium jegyében telt el, ekkor adták át falunknak a millenniumi emlékzászlót a vár romjainál.

SZONDI ÜNNEPSÉG:

Drégelyvár a nemzeti örökség része, az erről szóló döntést az 1990. szeptember 19-i ülésen hozta meg a nemzeti örökség bizottsága. A határozatról szóló oklevélben a testület felkért minden egyes állampolgárt és hazai intézményt, tekintsék kötelességüknek, hogy valamennyi rendelkezésre álló eszközzel őrizzék és óvják Drégelyvárat, az egész nemzet kincsét.

Drégelyvár és hős kapitánya örökre beírta nevét a magyar történelembe. A várvédők dicső tette a bátor helytállás, az önfeláldozó hazafiság örök példája marad. Ezért döntött 1991-ben a községi Önkormányzat úgy, hogy minden esztendőben, a vár ostromának évfordulóján egész napos ünnepséggel adózik Drégelyvár hőseinek és tiszteleg a vitéz kapitány, Szondi György emléke előtt.
Az első nagyszabású rendezvényt 1992. július 4-én, az ostrom 440. évfordulóján rendezték meg.

Azóta is minden évben, júliusban a falu lakói megemlékeznek Drégelyvár hőseiről. E napon a várnál az iskolások és fiatalok kulturális, zenés műsorát láthatják az érdeklődők. Vetélkedők, kézműves foglalkozások, és a régi kort megidéző középkori játékok, bajvívók bemutatói színesítik a napot.
Örömmel tapasztaljuk, hogy évről évre egyre több látogatót vonz ez az ünnep.

2002. júliusában a 450. évforduló megünneplésére készült a község.
Élményekben gazdag, eseménydús, sikeres ünnep volt a 450. évforduló is. Hiszek abban, hogy aki ellátogatott erre a két napos rendezvényre személyesen megtapasztalta mindazt, amit erről a gyönyörű, értékekben és látványban gazdag vidékről írtam.

Mára már hagyománnyá vált, hogy az év jeles napjait, évfordulóit együtt ünneplik a falu lakói. Ilyen például a Szüreti felvonulás, amikor a fiatalok és felnőttek egyaránt magyar népviseletbe öltözve táncolva és énekelve végigjárják a falut feldíszített hintókkal és lovasszekerekkel. A mulatság a Művelődési házban folytatódik hajnalig.


Egyéb tudnivalók:

Községünkben étkezési lehetőség (Várkapitány vendéglő) és a falusi turizmus keretében kb. 10 fő részére magánházaknál biztosított.
(Érdeklődni lehet a Polgármesteri Hivatalban: 2646 Drégelypalánk, Rákóczi F. u. 1. Tel.: 35/367-199)

Terveink:

A térségben fogadóközponttá szeretnék alakítani a falut, ami oktató-szervező bázist jelent. A községben védett népi építészeti emlékek vannak. Ezek a házak a palóc háztípushoz tartoznak, a tetőzetek eredetileg zsúpfedelesek voltak. Fellendülőben van a történelmi eseményekhez kapcsolódó Szondi-emlékünnepség. Kiemelkedő a fejlesztés intenzitása.

A fejlődés azonban nem állhat meg. Meg kell teremteni a turizmus feltételeit, amely a jövő feladata. Reményeink szerint a jövőben Drégelypalánk egyre jelentősebb szerepet kap az Ipoly-völgy falvai között.

Ha Drégelypalánk hagyományőrző központtá válna, ez elősegíthetné a falusi turizmus fellendülését, növelné a község turisztikai értékét.

A teljesség igénye nélkül ennyiben kívántam bemutatni Drégelypalánk, a Börzsöny és az Ipoly-völgy számomra legszebb települését. Természetesen sok vizsgálódásra ad lehetőséget még a táj, számunkra pedig, akik itt élünk, egyben feladatot is, hogy tegyünk meg mindent védelméért és megismertetéséért.

Pásztor Zsoltné
Műv. ház igazgató