(Senvaclav)
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

A turisták kedvelt pihenőhelye a Visegrádi-hegység legmagasabban fekvő községe, festői hegyekkel körbe ölelve helyezkedik el egy völgykatlanban, Szentendrétől 8 km-re a Dunakanyar irányában. A Pilis belsejében megbújó település csak közúton közelíthető meg Szentendre vagy Visegrád felől. Lakossága: 1193 fő, területe: 1775 ha.


Története:

A község szépségét már az Árpád-házi királyok is felfedezték Visegrád - Buda közti utazásaik során, és a községet uraló jelenlegi templom-dombon állott vadászházban gyakran megpihentek. Később III. Endre király ezt a kőből épült vadászházat 1291-ben átadta az egyetlen magyar alapítású Pálos remete szerzetesrendnek. Az Árpád-kor végén pedig már település épült az itteni pálos kolostor körül.
1308 őszén Gentilis bíboros, pápai követ ebben a monostorban kötött egyezséget Csák Mátéval, aki vonakodott elismerni Róbert Károly királyságát, hogy visszaadja a királynak a visegrádi várat.
A település első okleves említése 1373-ből származik. Későbbi királyaink is szívesen tartózkodtak az itt lévő monostor falai között. Ezt bizonyítja, hogy Nagy Lajos királyunk számos kiváltságot adományozott a rendháznak. Tristianus a rend főnöke is ide vonult vissza és itt halt meg. Az 1493-as és az 1515-ös oklevelek szerint Mátyás király Visegrádról Budára való lovaglásai közben a monostorban vendégeskedett és falai között pihent meg. 1475-ben pedig egy malommal ajándékozta meg a szerzeteseket.
A községet a monostorral együtt elpusztították a törökök a mohácsi vész után. A török hódoltság befejeztével, 1715 és 1720 között a felvidéki Elefánt környéki pálosok és a környékbeli szlovákok beköltözésével elkezdődött a község újraépítése. Az eddig Kékesnek nevezett település a Szent László nevet kapta. A falu birtokosai a jogfolytonosság szerint a pesti pálosok voltak, akik plébániaházat és templomot építettek az egykori monostor helyén a XVIII. században.

A községben nagy gondot fordítanak a szlovák hagyományok ápolására. A falu lakossága többségében ma is szlovák anyanyelvű.
A település a Duna-Ipoly Nemzeti Part területének része.

A faluban általános iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár és posta működik.
A Visegrádi-hegység összes nevezetessége innen néhány órás kényelmes gyaloglással megközelíthető (Visegrádi vár, Rám-szakadék, Prédikálószék, Dobogókő, Vörös-kő stb.)
Az ideérkező turistákat több vendéglátóipari egység, valamint egy olcsó turistaszálló és a Hotel Pilis fogadja. Lovaglási lehetőség várja az érdeklődőket.

Programok:

• Szent László napi búcsú (június 27.)
• Cserkésztalálkozó - minden évben húsvétkor rendezik meg.