Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

A Dunakanyar ékszerdobozának nevezett város Budapesttől északra, a Duna jobb partján hegyek koszorújában fekszik. Megközelíthető a 11-es főúton, HÉV-en, valamint vízi úton a Szentendrei-Dunán. Lakossága: 25 274 fő, belterülete: 1379,97 ha, külterülete: 2859,54 ha.


Története:

Szentendre és környéke már lakott hely volt a régebbi és az újabb kőkorszakban is. Réz- és bronzkori település nyomaira bukkantak a Dera-patak torkolatánál. A város mellett a Kő-hegyen a vaskorszakban erődöt építettek. Az i. e. I. században a várost az illír-kelta eraviszkuszok hódították meg. A régi illír elnevezést (ulk=farkas) a rómaiak is átvették és Ulcisia Castrára (Farkasvár) latinosították. A település a Duna menti római határvonal fontos erődítménye lett, és megmaradt emlékei magas kultúráról tanúskodtak. A népvándorlás viharai azonban alig hagytak valamit a római építményekből. A VII. században avarok laktak a vidéken. A törzsfői sírokból értékes leletek kerültek elő az ásatások során.
Szentendre neve először egy 1146-os oklevélben fordult elő. A települést valószínűleg a visegrádi bazilita kolostor védőszentjéről: Szent András apostolról nevezték el. Az első templomot Szentendrén a XIII. században építették fel. Az Árpád-házi királyok idején a helybeliek a földet művelték, gyümölcsöt és szőlőt termesztettek. Voltak közöttük mesteremberek is: ácsok és bognárok is.
A falut 1318-ig a veszprémi püspökség birtokolta, majd a király tulajdonába került.
A XIV. században a törökök Balkánon történő feljebb vonulásával megkezdődött a szerbek menekülése észak felé. Először 1389-ben telepedtek le szerb családok Szentendrén, majd 1428 után újabb menekültek érkeztek. A paraszt- és iparosréteg szorgalma, a kereskedők ügyessége tisztes haszonhoz juttatta a város lakóit. A jövedelemből arra is tellett, hogy a rangos lakóházak és szép templomokon kívül városházát, iskolát és díszes középületeket emeljenek.
A XVII. század végén azonban perlekedés indult meg a vidék birtokosával, a Zichy-családdal a földek, erdők bérleti díja miatt. A XVIII. század első felében Mária Terézia szabad királyi város címét és jogait adományozta Szentendrének. A város tisztviselői sokszoros adókkal és más módon sanyargatták a város népét. 1784-ben e bűnök kivizsgálására küldte II. József megbízottját, Ráby Mátyást.
A XIX. században megtorpant a város fejlődése. Ugyanis a filoxérajárvány tönkretette a híres szőlőket, a közeli főváros nagy arányú fejlődése pedig kedvezőtlenül hatott egy ideig Szentendrére.
1888-ban kiépítették a gőzvontatású vasútvonalat, 1914-től pedig villanyvonat (HÉV) köti össze a fővárossal.
A II. világháború szerencsére elkerülte a települést, így igen keveset károsodott. A Képzőművészeti Főiskola tanárai Réti István vezetésével 1926-tól kezdve művésztelepet hoztak itt létre. A nyugodt kisvárosi élet és a pezsgő világváros, Budapest közelsége több mint száz művészt vonzott a városba. Itt alkotott Iványi-Grünwald Béla, Pándy Lajos, Ónodi Béla, Bánovszky Miklós, Ámos Imre, Czóbel Béla, Deli Antal, Kmetty János, Vajda Lajos, Barcsay Jenő és még sokan mások.

Szentendre a művészetek és a múzeumok városa. 14 védett műemléke, valamint 17 múzeuma, galériái, sok kis üzelete és vegyes lakosságának ételkülönlegességeit bemutató éttermei mágnesként vonzzák a bel- és külföldi látogatókat.

A város elsősorban alvótelepülés, kiránduló- és üdülőhely. A kedvező ingázási lehetőségek miatt a lakosság zöme nem helyben dolgozik, hanem a fővárosban. A helyi munkahelyek közül legtöbbet a szolgáltatási szféra biztosít.
Szentendre régi iskolaváros is, a ferencesek által vezetett gimnázium nagy múltra tekint vissza. Az utóbbi évtizedekben katonai főiskola is működik a városban.

Szentendre sokféle sportolási lehetőséget is nyújt lakosainak és az idelátogatóknak egyaránt:
- A város ideális célpont a vízitúrázóknak. A Dunán vízisíelésre és jet ski használatra is van mód. A településen kishajó-kikötő található.
- Több teniszpálya is rendelkezésre áll.
- A Duna-parton végighúzódó kerékpárút közvetlen összeköttetést biztosít a fővárossal.
- A település a Pilis esőárnyékában fekszik, így nyáron több az esőmentes nap, mint máshol. Ez kedvez az idelátogató vendégeknek.
- A várost körülvevő hegyek kedvelt célpontjai a túrázóknak.

Szentendre a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része.

Szentendre számít arra, hogy a regionális távlati fejlesztési tervek keretében megépül a várost elkerülő külső körút és a Szentendrei-szigettel összekötő Duna-híd. Az infrastruktúra további fejlesztésével, még tisztább, rendezettebb utcákkal és terekkel, a történelmi nevezetességek és kulturális hagyományok megőrzésével, a MűvészetMalom és egy fedett uszoda felépítésével kívánják polgárai a várost egyre otthonosabbá és a mostaninál is vonzóbbá tenni.


Túrák:

• Az S jelzésű túraútvonal a szentendrei HÉV-végállomásról indul. A Kő-hegy (366 m) és a Cseresznye-hegy (299m) érintésével a Lajos-forráshoz visz.
• A Bükkös-patak völgyében húzódó kerékpárút a Dömör-kapuhoz vezet.
• A Szabadtéri Néprajzi Múzeumtól induló kerékpárút a Pap-rétre vezet. Majd Újhálások megkerülésével Visegrádon fejeződik be.


Rendezvények:

• Szentendrei Tavaszi Napok - márciusban.
• Szentendrei Nyár rendezvényei - júniustól augusztusig. Ezen rendezvénysorozaton belül:
• Szent Iván napi búcsú - június 24.
• "Tiszta forrásból" Néptánc Fesztivál - augusztusban.
• Régi Zenei Nyári Akadémia hangversenyei - augusztusban.
• Szerb búcsú - augusztus 19.
• Fő téri Teátrum szabadtéri előadásai a barokk miliőben országos eseménynek számítanak.

• Duna Menti Szuper Maraton,
• Sportfesztivál,
• Pest Megyei Utcai Kosárlabda-bajnokság.