Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

A hangulatos kis hegyi falu a Börzsöny-hegység nyugati, Ipoly felé eső völgyében fekszik. A község az Ipoly mellett haladó országúton közelíthető meg, dél felől Szob, északról pedig Bernecebaráti felől. Lakossága: 744 fő, belterülete: 97 ha, külterülete: 4977 ha.


Története:

1108 körül Álmos herceg fuvaros családokat adományozott a faluból a dömösi prépostságnak. A település neve 1138-tól jelenik meg az oklevelekben. Zsigmond király 1417-ben bányajogot adott a községnek, és szász telepeseket hozott a bánya művelésére. 1439-ben mint bányavárost említik, ahol már magyar jobbágyok is éltek. A török hódoltságot követően 1700 körül mint kiváltságokkal felruházott robotmentes hely, a század végére mezővárosi rangra emelkedett. Ehhez az is hozzájárult, hogy a település határában nemesfémbányászat folyt. A vas-, a réz- és az aranybányák ugyanis jelentős jövedelemhez juttatták Nagybörzsöny lakosságát. Az ércek kiapadásával azonban a település vesztett városi rangjából, s jelentőségéből is. Kisközség lett, napjainkban pedig üdülőfaluként tartják számon.

A község a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része.

Nagybörzsöny szép kirándulások kiindulópontja. Innen jól megközelíthető a 741 m magas Várbükk (a Salgóvár maradványaival), a Nagy-Pogány-hegy, Nagy-Inóc, a 865 m-es Nagy-Hideg-hegy és a 938 m-es Csóványos.
Vadregényes túrautak vezetnek a védett Só-hegyen keresztül vagy a Bezina-völgy katlanján át Márianosztrára, illetve az Érsektisztáson át Kóspallag felé.