(Kestúc)
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

A község a Pilis hegység lábánál fekszik. Megközelíthető a 10-es főútról 3 kilométeres letérővel. Lakossága: 2506 fő, belterülete: 151 ha, külterülete: 2048 ha.


Története:

A község nevét kétféleképpen is magyarázzák. A kostolac szláv szó, kis várat, erődtemplomot jelent. A német eredetét - Kestenholz (gesztenyefa) - a XII-XV. századra vezetik vissza. Az oklevelekben sokféleképpen előfordul a falu neve, 1907-ig Kesztölcznek írták.
A falu területén a rézkortól kezdve szinte minden kultúra nyomát megtaláljuk. A honfoglalás előtt kelták és avarok lakták. A rómaiak idején is lakott hely volt, több latin feliratú téglát találtak a község környékén.
A település első okleveles említése 1075-ben, az I. Géza király által alapított garamszentbenedeki apátság alapító oklevelében történik, amely szerint a király szőlőket és vincelléreket ajándékozott a monostornak. 1294-ben III. András király oklevele Kesztölcöt már az esztergomi káptalan birtokaként tartja számon, amelyet 1439-ben Albert király is megerősített. Ebben az időben a Nyír nevű puszta is a faluhoz tartozott.
A középkorban a község Pilis megye, 1593-tól pedig Esztergom vármegye része volt. A török megszállás idején lakott hely maradt, és az esztergomi szandzsák adózó falujaként tartották számon. 1716-tól szlovák telepesek érkeztek a községbe. Egészen a XX. század elejéig a települést szlovák anyanyelvűek lakták. A lakosság elsősorban mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és erdőműveléssel foglalkozott. A XIX. század középétől a férfiak zöme pedig a dorogi szénbányákban dolgozott.
A kesztölci iskoláról írásos feljegyzések 1732-től vannak. 1895-ben alakult meg a faluban az önkéntes tűzoltó egylet. 1905-ben emelték a polgármesteri hivatal épületét. 1932-ben a dorogi szénbányák támogatásával építették meg a község munkásotthonát. Népkönyvtár már 1937-től működött a településen. A II. világháború után 180 családot visszatelepítettek Csehszlovákiába.
Kesztölc híres bortermelő hely. Már a IX. századtól foglalkoztak itt szőlőtermeléssel. Több esetben még Esztergomba is szállítottak "misebort". A pincesoron napjainkban is lehetőség van a kesztölci fehér- és vörösborok kóstolására. A szőlők mindenkori védőszentje Szent Orbán. A régi kesztölciek azt tartják, hogyha a szivárvány piros része feltűnően nagy, széles, akkor jó szüret várható.

A községben óvoda, általános iskola, könyvtár, orvosi rendelő, idősek otthona, tűzoltóság és posta működik.


Rendezvények:

A település évenkénti rendszerességgel megtartja programjait:

• Szlovák Nemzetiségi Találkozó
• Farsangi bál - minden év februárjában.
• Majális - május elején.
• Szüreti felvonulás és bál - októberben.
• Kelemen napi búcsú - november 23. vagy az utána következő vasárnap.


Klastrompuszta

A község határában, a kék jelzésű turistaút mentén található.
1250-től 1304-ig működött itt a magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok központa. A Szent Kereszt Monostort Boldog Özséb alapította. A monostor épületegyüttese 1526-ban semmisült meg, mivel a törökök az összes pilisi monostorral együtt felégették.
1961-ben az egykori klastrom helyén Méri István régész végzett ásatásokat, melyek során egy kisméretű szerzetesi templom alapjait találta meg. A gótikus falak alatt korábbi falmaradványok és XIII-XIV. századi sírok is előkerültek.

A Klastrompusztai-forrásból felduzzasztott, 10 hektáros mesterséges tó kedvelt helye a horgászoknak.