Dunakanyar.hu
Dunakanyar.hu FŐOLDAL  :  HÍREK  :  PROGRAMOK  :  APRÓHIRDETÉS  :  INGATLANOK  :  FÓRUM  :  TÚRAAJÁNLATOK
 

dunakanyar információ

katalógus

Fórum és hírlevél bejelentkezés
  TÁMOGATÓINK
időjárás
 
16°C
  Nappali: Éjszakai:
  17°C 8°C
részletes időjárás
frissítve: 2016-04-18 22:10.
  Partnerek

PEST MEGYE TURISZTIKAI HONLAPJA

  KAPCSOLAT
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu




társasjátékok
TELEPÜLÉSEK, TÉRKÉP

település    
   

Pilisszentiván
megye: Pest lakosság: 4 165 honlap: www.pilisszentivan.hu
(Sanktiwan)
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

Pilisszentiván Budapesttől északnyugatra, a főváros határától alig 10 kilométerre fekszik egy kis völgyben. A Budai-hegységhez tartozó település Pilisvörösvárral és Solymárral szinte már teljesen összeépült. Megközelíthető a 10-es úton Pilisvörösvár felől, vagy a Budapest-Pesthidegkút-Solymár vonalon, illetve a Budapest-Esztergom vasútvonalon is. Lakossága: 4165 fő, belterülete: 170 ha, külterülete: 642 ha.


Története:

Az Aranyhegyi-patak partja már régóta lakott. A település első írásos említése 1468-ból való Battháza néven. A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. A törökök még a maradék köveket is áthordták a szomszédos Vörösvárra.
1708-ban Szent-Ivánt a Budai Ágostonos atyák kapták birtokul, nádori adományként.
1724. április 24-én érkezett az első öt betelepülő német család Mainz vidékéről és Lohr vidékéről. Majd több hullámban folyamatosan érkeztek a beletelepülők Ausztria különböző részeiről és a németországi Fekete-erdő (Schwarzwald) környékéről. A szűkös lehetőségek, a kisterületű és gyenge minőségű föld ellenére közel 300 év nehéz munkájával - szőlőműveléssel, állattartással, fakitermeléssel és ezek eladásával - az őslakók életteret teremtettek. .
A község 1750-től gróf Terstyánszky József esztergomi alispán birtokába került, majd 1770-től Mathényi Károly lett a falu és a vidék tulajdonosa, akinek Anna nevű lánya később Madách Imre felesége lett. 1848 után a Karácsonyi családé lett a település. Az általuk épített kastély a II. világháború idején megsemmisült.
1895. novemberében megindult Budapest-Esztergom gőzvasút vonalának közelsége újabb lehetőséget kínált a falunak, hogy a világtól való elzártságán változtasson.
Régen csak németajkú lakosság lakta, de a XIX. század második felétől meginduló barnakőszén-bányászatból adódó munkalehetőség sok magyar betelepülőt is idevonzott.
Az 1848-1862 között működő barnaszénbányát 1892-93-ban újra megnyitották. Az 1898-ban megalapított belga érdekeltségű "Budapest-vidéki Kőszénbánya Rt." (Irma-akna, Erzsébet-akna megnyitása) rendszeres széntermeléséhez már ötszáz bányászt alkalmaztak. 1904-ben megkezdték a pilisvörösvári szénmezők kiaknázását is (Lipót-akna, majd Új-akna). A Szélhegy északi lejtőjébe vájt Solymár-aknához szomorú történet fűződik. Ezt 1933. június 8-án elöntötte a víz. A 11 bennrekedtből 9 bányászt nem sikerült kimenteni.
Az 1940-es évek elején a kimerült aknák helyett megnyitották a Borbála-tárót és az István-aknát. A bánya 1946. szeptember 1-jei államosításakor csak az utóbbi működött. 1948-ban megkezdődött a Jóreménység-altáró feltárása, amelyet a 3200 m hosszú Nyugati-táró kötött össze a nagykovácsi bányamezővel. 1965-ben már 1213 dolgozót foglalkoztattak. A Pilisi Bányaüzem 1969. december 31-én szüntette be termelését a megváltozott országos energiapolitika miatt.
A bánya 77 éven keresztül meghatározta, alakította a község életét. Munkát, megélhetést, viszonylagos biztonságot nyújtott. A bányának köszönhetően 1946-ban nem telepítettek ki német családot a faluból. A bánya lakást biztosított (Bányatelep, Liptákkaszárnya, Flanctelep), a XX. század elején bányászkórház és kantin is volt a községben. Később mozi, kultúrház, üzemorvosi rendelő is gazdagította a települést.
A falu önálló fejlődésén nagyot lendített, hogy 1920. július 1-jétől megszűnt Pilisvörösvár és Pilisszentiván ügyeinek közös intézése. A községet 1921-ben Pilisszentiván néven önállóvá nyilvánították.
Az I. és II. világháború sok helybeli férfi életét követelte, de a tényleges harcok elkerülték a községet.
A II. világháborút követő évek kényszerei többszörösen is sújtották az itt élőket, még az anyanyelvük használatát is megtiltották. Az 1950-es években alakult Háziipari Szövetkezet a nőknek nyújtott bedolgozási lehetőséget, az 1960-ban létrejött Jószerencsét Szakszövetkezet pedig a gyümölcstelepítés terén segített a falunak.
1978-ban a Kis- és Nagy-Szénás 3 hektáros területén létrehozták a Budai Tájvédelmi Körzetet.
Az 1999-ben kapott Európa Diploma a Kis- és Nagy-Szénás területén 1182 hektárt fokozottan védett területté minősített.

A bányászat megszűnésével bekövetkező átmeneti visszaesés az 1980-as évek végén erőteljes fellendülésbe csapott át. A szakképzett, szorgalmas lakosság újra talpra állította az életet a településen. Kiépítették a teljes kommunális infrastruktúrát, elkészült a gázvezeték, a benzinkút, a víz- és szennyvízcsatorna, a telefonhálózat és a burkolt úthálózat. Újabb és újabb vállalkozások jöttek létre, melyek száma napjainkban meghaladja a 300-t. Utcákat parkosítottak és olyan faluközpontot hoztak létre, amely egy kisvárosnak is becsületére válna.
Pilisszentiván a főváros, a hegyek árnyékában is meg tudta őrizni egyéni arculatát, csendjét, levegőjét, lehetőségeivel mindig jól sáfárkodtak dolgos lakói.

A pilisszentiváni lakosság 50 %-a ma is németajkú. A sváb dialektus még ma is élő nyelv. A településen a zenei élet mély gyökerekkel rendelkezik. A német zenei és dalkincset, nészokásokat ma is őrzik és ápolják. A pilisszentiváni fúvószenekart bányászok alapították és 1974 óta vegyeskórus is működik a településen. Az iskolában kéttannyelvű oktatás, művészeti és zenei képzés folyik.


Népviselet:

A lányok itt is színes, az idősebb nők egyszínű, sötét ruhát viseltek. A több alsószoknyára nyugvó felsőszoknya színe fekete vagy sötétkék volt, amit viaszos-festékes kezelés után fényesre mángorolt nagy kötény takart. Hagyományos kék vagy zöld kötött harisnyát hordtak hozzá. Az asszonyok kontyba tűzték a copfba font hajukat, a lányok koszorúba. A férfiak nyáron bő szárű vászonnadrágot és -inget viseltek, az elmaradhatatlan nyakba akasztható köténnyel. Ünnepi alkalomra csizmát, sújtásos csizmanadrágot, mellényt és kabátot öltöttek magukra.


Népszokások:

• A farsang a régi időkben a vidámság, a bálok és a házasságkötések ideje volt. Népszokásai közé tartozott
- a fánksütés - "Fosingkropfe",
- kakas-nyakazás - "Es Kokaskheipfe", amit aztán a kocsmában megfőztek,
- farsangtemetés - "Fosingpikrom":
a hórostáláskor annak a legénynek, akinek a rostájában nem maradt hó, az a megfigyelések szerint egy éven belül megnősül.

• Rózsaünnep: 1882 és 1914 között tartották az erkölcsi tisztaság, a tisztalelkű lányság nagy értékének megbecsülésére, az erényes életre való buzdításul.

• Húsvétvasárnap éjjel a környékbeliek felmentek a Nagy-Szénás hegyre, hogy együtt virrasszanak. Ott várták meg a napfelkeltét imádságban és Krisztus feltámadásától átragyogott örömben. Napjainkban is megtartják néhányan ezt a hagyományt, csak most a 120 méterrel alacsonyabb Kis-Szénásra kapaszkodnak fel.

• Májusfaállítás: ma is hagyomány, hogy kedvesüknek májusfát állítanak. A régi szokás már megváltozott. Régen a háziakat megviccelve kiakasztották a kiskaput és elvitték. A kocsmák elé a törzsvendégek vitték a fát. Május utolsó napján tudhatták csak meg a lányok, hogy kitől is kapták a májusfát.


Rendezvények:

• Majális - fúvósok zenés ébresztője köszönti a falut, majd gyermekprogramok és néptánccsoport-találkozók várják az érdeklődőket.
• Szent Iván-nap, amely június 24-éhez legközelebb eső hétvégén kerül megrendezésre. Zenés felvonulás a Tájháztól a Kuczmag-rétre. A Szent Iván-napi mágiákból a boszorkány alakja megmaradt: az éjféli máglyán egy boszorkánybábut is elégetnek.
• Márton-napi lampionos gyermekfelvonulás - a gyerekek először a templomba, majd az iskolába vonulnak. A műsort süteménnyel és forró teával zárják.
• Márton napi búcsú - november második vasárnapján, a templom feltételezett felszentelésekor ünneplik.
• Koszorúzás a bányászok emlékére: minden év december 4-én, Szent Borbála napján, aki a bányászok és a házépítők védőszentje.


A Pilisszentivánra látogatóknak kitűnő kirándulási lehetőséget jelent a környező hegyvidék, a vendéglőkben eredeti sváb specialitásokat ízlelhetnek meg a vendégek.


Túrák:

• Sárga jelzésű turistaúton az egykori Zsíros-hegyi turistaházhoz lehet érni.
• Innen a K jelzéső út a Nagy-Szénás, Bükkös-árok, Kőris-völgy mentén Piliscsabára vezet.
• A Nagykovácsiból induló 3 órás séta végcélja Pilisszentiván, távolsága alig 4 kilométer. A túra a "Pilisi len" élőhelyét mutatja be több védett növény- és állatritkasággal együtt. A látogatók többféle orchidea-fajban gyönyörködhetnek. Láthatják Szent István király szegfűjét, amely kizárólag a Kárpát-medence dolomitlejtőit díszíti. Hallhatják a területen újra megjelent holló károgását, megismerkedhetnek a Budai-hegység legfontosabb természetvédelmi problémáival, a hegyormokról egyedülálló kilátásban gyönyörködhetnek. Csoportoknak (10-20 fő), előzetes bejelentkezés alapján vezetést is biztosítanak. Kézdy Pál, az Európa Diplomás Terület vezetője, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Tel.: 06-70-330-3812


Szálláshelyek Vendéglátóhelyek Szolgáltatások Túraajánlatok
Település ismertetők:
Alsópetény Bánk Berkenye Bernecebaráti Borsosberény
Budakalász Budapest Csobánka Csomád Csörög
Diósjenő Dorog Dömös Drégelypalánk Dunabogdány
Dunakanyar Dunakeszi Erdőkertes Érsekvadkert Esztergom
Felsőpetény Fót Galgaguta Göd Gödöllő
Hont Horány Horpács Ipolydamásd Ipolytölgyes
Kemence Keszeg Kesztölc Királyrét Kismaros
Kisnémedi Kisoroszi Kosd Kóspallag Leányfalu
Leányvár Letkés Márianosztra Megyei Mogyorósbánya
Nagybörzsöny Nagyírtáspuszta Nagymaros Nagyoroszi Nézsa
Nógrád Nógrádsáp Nőtincs Őrbottyán Ősagárd
Páty Penc Perőcsény Pilisborosjenő Piliscsaba
Piliscsév Pilisjászfalu Pilismarót Pilisszántó Pilisszentiván
Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pilisvörösvár Pócsmegyer Pomáz
Pusztaberki Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Regionális
Rétság Solymár Sződ Sződliget Szendehely
Szentendre Szigetmonostor Szob Szokolya Tahitótfalu
Tát Tata Tésa Tokod Tokodaltáró
Tolmács Üröm Vác Vácduka Vácegres
Váchartyán Vácrátót Vámosmikola Verőce Veresegyház
Visegrád Zebegény
program - mai napra: 0
Cégajánló
Car Sector Autóvillamossági és Klímaszerviz

Vác
autóklíma szerviz göd, autóklíma szerviz vác, autóklíma szerviz dunakeszi, autóklíma szerviz sződliget, autóklíma szerviz rád, autóklíma szerviz kosd, hibakód olvasás és törlés, autóklíma javítás, autóklíma töltés, autóvillamossági és klímaszerviz, autóklíma beépítés, elektromos ablakemelők beépítése, állófűtés javítás, autórádió csere, autóhangszóró csere, akkumulátor árusítás, autó hifi értékesítés, generátor javítás, autó hifi beszerelés, mechanikus lopásgátlók, központi zárak, autóriasztó, akkumulátorok, önindítók, bosch akku, tab akku, perion akku, varta akku,
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nevezetesség
Templom
Rád
túra
Királyrét - Csóványos - Királyrét
típus: gyalog
Királyrétről indulva juthatunk el a Börzsöny-hegység legmagasabb pontjára, a Csóványosra (938 m)
apróhirdetés
Kétdiplomás, barátságos amerikai ANYANYELVŰ angol magántanár új tanítványokat ...
Az ország bármely területéről fogadunk ügyfeleket e-mailben, ...
November 1-től Vác történelmi belvárosában, pár lépésre a Duna parttól és ...
Ingatlanok Dunakanyarban
Ingatlanok Vácon
- A társasház aljában eladó egy teljesen önálló garázs. Bélelt ...
- Vác, Szent-Györgyi Albert utca 1 ...
Ingatlanok Dunakanyarban
- Eladó ház Sződligeten! Tulajdonostól eladó egy 3 szintes ház Sződliget ...
© 2002-2006 DunaWeb Szolgáltató Kft. Szerkesztőség: info@dunakanyar.hu  ·  Impresszum  ·  Médiaajánlat  ·  Adatkezelési tájékoztató  ·  Panasz, észrevétel

INGATLAN.DUNAKANYAR.HU     APRO.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKESZI.HU     APRO.DUNAKESZI.HU     APRO.VAC.HU     INGATLAN.VAC.HU    
INGATLAN.RAD.HU     APRO.RAD.HU     INGATLAN.KISMAROS.HU     APRO.KISMAROS.HU     INGATLAN.PUSPOKSZILAGY.HU     APRO.PUSPOKSZILAGY.HU