Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

Az Ipoly közelében fekvő település a Börzsöny északnyugati peremén található, közel a magyar-szlovák határhoz. Határa felnyúlik a Börzsöny nyugati gerincére, a 741 méter magas Vár-bükkre. Megközelíthető Szob felől a Parassapusztára vezető úton. Lakossága: 1704 fő, belterülete: 212 ha, külterülete: 2327 ha.


Története:

A község határában talált, az őskorig visszanyúló régészeti leletek arra utalnak, hogy a folyó mentén szívesen telepedtek le a különböző népcsoportok. A középkori alapítású falut 1300-ban említik először az oklevelek, Villa Mikola néven. Abban az időben a falu Hont vármegyéhez tartozott. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel. Innen megtudhatjuk, hogy plébánosát Nycolausnak, azaz Miklósnak hívták és templomának védőszentje Szent Lőrinc volt. A XV. században vásártartási jogot kapott, majd vámoshely lett. Ez magyarázatot ad a község nevének eredetére. Az összetett szóból álló földrajzi név utótagja pedig a Miklós név szláv megfelelője. A középkorban a falu több birtokosának ismert a neve, így többek között Lévai Cseh Péter, erdélyi vajdának, aki Zsigmond királytól kapta a községet, valamint a lévai várat és annak uradalmát - melyhez Mikola is tartozott - egri helytállásáért királyi adományként birtokló Dobó Istváné. A török hódoltság megszűnése után a herceg Esterházy-családé lett a település. A XX. században pedig a Huszár-család birtokolta. Vámosmikola 1908-20 között Hont vármegyének, 1920-39 között pedig Nógrád vármegyének volt egyik járási székhelye.

A községben általános iskola, könyvtár, orvosi rendelők, mentőállomás, gyógyszertár, idősek otthona és posta működik.
Vámosmikola utcái rendezettek, kisváros benyomását keltik. A település a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része.

A Parassapusztára vezető úton Ipolytölgyes felé, Ganádpusztával szemben lovaglási lehetőség várja az érdeklődőket.