Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

A Kenyérmezői-patak völgyében, a Pilis hegység lábánál, Piliscsabától északnyugatra található Pilisjászfalu község, Pest megye és Komárom-Esztergom megye határán. Megközelíthető a 10-es főközlekedési úton, valamint a Budapest-Esztergom vasútvonalon, amely összeköti a falut a környező városokkal. A település határain belül az alföldi és a középhegységi felszíni formák egyaránt fellelhetők. Lakossága: 1012 fő, belterülete: 68 ha, külterülete: 628 ha.

Története:

A vasútépítés 1894. évi munkálatai során honfoglalás kori köznépi temetőt találtak a Kis Somlyó oldalában. A leletanyag Vásárhelyi Géza tinnyei birtokos gyűjteményébe került, később azonban megsemmisült.
Régészeti ásatások folytán az i. sz. I-III. századból római kori villa épületmaradványait tárták fel. Az 1970-es években III. századi cserépedény töredékeket találtak a régészek.
A pilisi jászok első említése ("Yazones cirea Chabam commorantes") 1325-ből való. Ebben az időben keletkezett a Jász Nyelvemlék, amely a Lehel- kürt mellett a jász identitástudat második legfontosabb emléke.
A királyok jász testőreinek faluja a török alatt lakatlan területté vált, később a Miskey-család birtokába került. Az 1870-es években lakóinak száma 226 fő, akik közül 146 római katolikus, 80 helvét vallású.
A nagybirtok ezen a területen nem volt jelentős. A második világháborút követő első szövetkezetesítés kampányai viszonylag érintetlenül hagyták a vidéket. 1948-ban, Pilishegyi Állami Gazdaság néven megalakították az állami területek művelését összefogó mezőgazdasági üzemet. Az állami gazdaság az 1970-es években Jászfalu akkori lakosságához képest nagyarányú betelepítéseket végzett. A Nyírségből és a Hajdúságból érkeztek családok a munkavállalási lehetőség miatt. A Pilisi Állami gazdaság, mint a település egyetlen nagyüzeme, hozzájárult az óvoda, az orvosi rendelő, a négyosztályos általános iskola építéséhez.
Sajnos, a települést összevonások következtében Tinnyével együtt Piliscsabához csatolták. Fejlődése lelassult, pl. 1965-ben az országban az utolsók között építették ki a villanyhálózatot. A terület fejlesztési lehetősége - az érvényben lévő rendeletek alapján - minimális volt.
Az 1994. február 12-én megtartott választások alkalmával, a helyi választók 86%-a szavazott a Piliscsabától történő leválásra. Ennek eredményeként a Köztársasági elnök 1994. augusztus 25-én Piliscsaba-Jászfalut, Pilisjászfalu néven önálló településsé nyilvánította.

Napjainkról:

A lakosság lélekszáma 2000-re meghaladta az 1000 főt. Az itt élők jelentős része Budapestre jár dolgozni. Az önkormányzat célja az, hogy a lakosság 30-40%-ának tudjanak a jövőben a helyi ipar és szolgáltatás fejlesztésével munkalehetőséget biztosítani.
Jelenleg már több mint 40 vállalkozás jelzi, hogy a településen kialakult egy olyan gazdasági tevékenységet végző réteg, amely a helyi adottságok mellett a különböző területeken, a környező települések részére is végez szolgáltatásokat.
A település lakói a környezet értékeinek megóvását, gondozását egyik fontos feladatuknak tekintik. A község életében egyre nagyobb szerepe van a helyi civil szerveződéseknek (Hagyományőrző Egyesület, Polgári Kör, Nyugdíjasok Egyesülete, Faluvédők Egyesülete, Szövetség Pilisjászfaluért, Pilisjászfalui Tájvédelmi Közhasznú Egyesület), melyek ápolják a falu jeles lakóinak emlékét, összefogják a fiatalságot és az időseket, vagy őrzik a rég elfeledettnek hitt hagyományokat.