Fekvése, megközelíthetősége, lélekszáma, területe:

Pilisszentkereszt a Pilis és a Visegrádi-hegység törésvonalának folytatásában, a 756 méter magasra emelkedő Pilis-tető tövében fekszik. Megközelíthető Budapestről a 10-es úton, Pilisvörösváron Pilisszántó felé lekanyarodva, vagy Budapestről a 11-es úton Pomázig, itt lekanyarodva Pilisszentkereszt felé. Esztergom felől pedig Pilisszentlelken keresztül. A község lakóinak száma: 2193 fő, belterülete: 130 ha, külterülete: 1591 ha.

A település történelme:

A magyar államalapítás után a Pilis-erdő fontos szerepet játszott az Esztergomban székelő Árpádházi királyaink életében. Ugyanis a gazdag vadászparadicsom közepén már valószínűleg a honfoglalás után megépítették királyaink vadászkastélyát. Majd III. Béla király 1184-ben itt alapította meg a francia származású cisztercita rend első magyarországi kolostorát. II. Endre király és Gertrudis királyné jelentős anyagi támogatásával fejezték be a kolostor építését, ahol annak idéjén malom, fémfeldolgozó és kovácsműhely is működött. Amikor 1212-ben Gertrudis királynét megölték Pilis-erdőn, férje ebben a kolostorban temettette el. II. Endre a francia székesegyházi szobrászat legnagyobb mesterét: Villard de Honnecourt építészt bízta meg, hogy hitvese színpompás síremlékét elkészítse.
A törökök 1526 után többször is kirabolták Gertrudis királyné sírját, a kolostor falait pedig lerombolták. Amikor véget ért a törökök másfél évszázados uralma, szlovák telepesek költöztek a faluba. Templomukat 1766-ban építették a pálos rend irányításával barokk stílusban. A templom tornya 1803-ban készült el. A templom berendezése copf stílusú és a XVIII. század második feléből származik.

A községtől délre fekvő Klastrom-kertben Gerece Péter 1913-ban kezdte meg az ásatásokat, melyek során kiderült hogy valóban ezen a helyen állt a 800 éve alapított cisztercita templom és kolostor. Később Gerevich László újabb kutatások eredményeképpen megtalálta Gertrudis királyné síremlékének darabjait.

Pilisszentkereszt vallási szempontból igen jelentős. Ebben az évszázadban igen sok püspök és zarándok látogatta meg falunkat. A falu lakói egyre inkább szeretnék felújítani a környék és a település történelmi, egyházi, nemzetiségi múltját, tárgyi emlékeit. A falu temploma a Szent Kereszt tiszteletére lett fölszentelve, így a tavaszi és az őszi búcsúra egyaránt (Pestről is) szép számmal jönnek zarándokok. Ilyenkor az itt lévő vendégek is bekapcsolódnak a falu ünnepébe.
Híres zarándokhely a Szentkút. Ezt könnyen megtalálhatja bármelyik turista, hiszen a S+ jelzés is erre halad el. A terep még kerékpározásra is alkalmas, ezért elég forgalmas része a falunak. Az a legendája ennek a helynek, hogy amikor még itt csak egy kereszt állt, egy vak kisgyerek a kereszt felé nézett, imádkozott, és eközben meglátott egy fehér galambot (Szűz Mária). Ekkor derült ki, hogy lát. Kis szabadtéri kápolnát emeltek itt a forrás fölé, és azóta is folyik a vize, még nagy szárazságban is. Sarlós Boldogasszony ünnepén (július 2.), az ünnepi misén vannak itt a legtöbben, de egész évben találhatunk itt mindig valakit. A forrás vize friss, üde, kristálytiszta, üdítő és gyógyító hatású. Nemcsak ezért, hanem a hely csöndességéért is sokan látogatják.

-------


Pilisszentkereszti intézmények:
Általános iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, IM-BV Oktatási Központja.

Pilisszentkereszten található szolgáltatások:

ABC, Vegyesbolt, Emma-vendéglő, Kislugas-vendéglő, virágbolt, posta.


Kulturális, turisztikai és vallási programok:

• A Pilisszentkereszten konferenciákra alkalmat adó hely az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtási konferenciaközpontja. Itt történelmi és régészeti konferenciák is szoktak lenni. Itt tartotta meg 2000. szeptemberében Győrffy György professzor úr III. Béláról szóló előadását.

• A Budapesti Természetbarát Sportszövetség tagjai minden évben (szilveszterkor) megemlékeznek a forrásnál arról, hogy itt alakult meg 1888-ban a Magyar Turista Egyesület. Tholt Albert főtitkártól megtudhatjuk, hogy a pilisszentkereszti Klastrom-forrásnál született meg a hazai természetbarát mozgalom gondolata: Téry Ödön, Thirring Gusztáv, báró Eötvös Loránd a forrásnál megpihenve jutottak erre az elhatározásra egy több, mint száz évvel ezelőtti őszi napon. A szövetség év közben is rendszeresen szervez túrákat a Pilis-hegységben.

• Május 3-án, illetve az azt követő vasárnap a búcsút tartanak a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére
• Szeptember 14-én, illetve a rákövetkező vasárnap, a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén van a templom másik búcsúnapja.
• Július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén és a rákövetkező vasárnap Szentkúton tartják az ünnepi szentmisét.


Turizmus a Pilisben

Környékünk mind a négy évszakban kedvelt célpontja a turistáknak.
A Budapesti Természetbarát Szövetség fogja össze az ide látogató, környezetkedvelő turistákat, akikkel kisebb-nagyobb túrákat is szerveznek a környékben.

Azok, akik gyalog járják be a Pilis legszebb részeit, általában keresnek maguknak egy parkolásra alkalmas helyet, és onnan járják be a környéket. Az igazi turisták azonban csak az autóbuszt veszik igénybe. Ők hátizsákokkal felpakolva, akár több napon keresztül is élvezik a táj nyugalmát, szépségét. Akik saját kocsijukkal jönnek, azok sajnos többnyire nemigen védik a természetet: virágokat visznek haza (védettet, mivel az szép!), a benzingőzzel szennyezik a friss levegőt, csak azért, hogy minden kényelmük meglegyen. Az igazi turisták másképp cselekednek. Napokon keresztül megfigyelik az állatokat, nem pusztítják a természetet, akkor sem ha tüzet raknak vagy ha gallyat gyűjtenek. Sajnos azonban a meggyújtott tüzet nem mindig oltják el gondosan.
A Pilisben rengeteg sátorozásra alkalmas hely van, nemcsak a települések szélén, hanem azoktól távol, vadregényesebb helyeken is. Akik egy hétre, vagy több napra jönnek sátorozni, azoknak engedélyt kell kérniük az illetékes erdészettől, különben bírságot is fizethetnek.
Egyre több olyan kiadvány jelenik meg, ami részletesen leírja az élőlények tulajdonságait, a természetben használatos és betartandó szabályokat, amelyek egyre inkább figyelmeztetik a kirándulókat. Aki betartja ezeket a törvényeket, még jól is fogja érezni magát egy-egy szép hétvégén, ha eljön kirándulni.
A védelemre való odafigyelést az is mutatja, hogy a vidéket Nemzeti Parkká nyilvánították: Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997).


Túraútvonalak Pilisszentkereszt környékén:

Az országos kéktúra útvonala a falu központján halad át, majd később a S+-be csatlakozik. A legforgalmasabb útvonalon a Dera-patak áttöréses völgyét érhetjük el, amely a Pilisi Tájvédelmi Körzet egyik leglátványosabb területe.
A zöld jelzés falunk határában halad el, mely felvisz a Panoráma útra, ahonnan tiszta időben el lehet látni egészen Budapestig. Ebbe torkollik bele a S+.
A sárga + jelzés a falu két szélén halad, anélkül, hogy egymást érintenék. A Ny-i oldalon haladó S+ a Pilis-nyereghez visz, a K-i oldalon haladó pedig a már említett Szent-kút felé.
Jelentős útvonal még a K+, ami Pilisszentkereszt és Dobogókő között csalinkázik, több útvonalat is érintve.


A barlangászoknak is nyújt bőven alkalmat a kutatásra a Pilis.
Kőzetanyagából következően a Pilis bővelkedik barlangokban. Ezek egy része hidrotermális eredetű, tehát a törésvonalak mentén feltörő, ősi hévizek hozták létre. A másik csoportot a felszíni vizek karsztos eróziója alakította ki a szerkezeti vonalak mentén. A maradék barlangok többségének eredetét ma már nemigen lehet eldönteni (azt, hogy hideg-, vagy melegvizes-e a barlang).
A barlangászok kedvelt barlangja még a Szoplaki-ördöglyuk. Ez a Pilisszentkereszttől Két-bükkfa-nyereg felé vezető zöld jelzésű turistaút Vaskapu-völgy végében található. 500 m tszf. magasságban, 4x5 m-es szájú szakadék, kb. 10 m mélységű. Sziklafala egy-két aláhajlás után kupolát képez. Az Óriás-teremből keskeny, lejtős és alacsony járat nyílik, mely egy Belső-terembe vezet. Falain több gömbfülkét figyelhetünk meg, végén az Ilka-fő nevű cseppkőzuhatagot találjuk. Alatta hasoncsúszva több kisebb terembe juthatunk. Az összes járat hossza 100 m, a szintkülönbség 40 m.
A karsztos barlangok közül kiemelkedik mind méreteivel, mind érdekes formáival és cseppköveivel a Pilis-barlang. A Vaskapu-völgy déli oldalában sziklaborda tövében nyílik, fokozottan védett. A hegység cseppkőképződményekben leggazdagabb barlangja, amelynek hossza 377 m, szélessége 1-2 m, magassága 3-4 m.
Jelentősebb barlangok még: Vaskapu-barlang; Legény- és Leány-barlang; Pilisi-Bivak-barlang; Csévi-barlang; Klotild-barlang; Pilis-nyergi-víznyelőbarlang; Strázsa-barlang.

Szép, napsütéses hétvégeken sokan űzik az elég veszélyes, ám annál csodálatosabb sportot, a sikló-ejtőernyőzést és a sárkányrepülőzést. A Pilis-tetőről indulva gyönyörködnek az alattuk elterülő táj szépségeiben, majd a Pilis alatti földeken landolnak. Mivel volt már végzetes kimenetelű baleset is, ezért szabályozzák, hogy mikor lehet ugrani.

Az utóbbi idők technikai fejlődése (mountain bike) miatt is egyre kedveltebbé vált a kerékpározás. Környékünk kerékpáros, illetve gazdasági útjai forgalmasabbak lettek ezáltal. A hegyi kerékpározóknak ügyelniük kell a gyalogos útvanalakon járókra és kímélniük kell a természeti értékeket. A Pilisi Parkerdő Rt. erdészeti üzemi útjai csak a gépjárműforgalom elől vannak lezárva, azokat számtalan útvonal-variációban használhatjuk kerékpárral és gyalogosan egyaránt. A térséget érintő MÁV vonalakon és a szentendrei HÉV-en is van lehetőség kerékpárszállításra.
A kerékpárosok kedvelt helyszínei: Pilis-nyereg; Pilis-tető; Panoráma út a Pilisszántó felőli oldalon - innen szép időben Pestig el lehet látni; Dobogókő a főúton és erdei utakon egyaránt.

Galó László Mózes

A Pilis-hegység

A PILIS FÖLDRAJZI HELYZETE, ADOTTSÁGAI

A Pilis a Dunakanyar egyik legszebb hegyvonulata, ami több kisebb-nagyobb hegyet foglal magába. Budapesttől kb. 25-30 km-re fekszik. Területe turisztikai értelemben mintegy 680 km2, ebbe beleszámít a budai oldal is. Összesen mintegy 28 településen kb. 140 ezren élnek, a települések között igen nagy eltérések adódnak. A jórészt erdővel borított belső, hegyvidéki területen csak kisebb lélekszámú falvak lapulnak meg, ahol alacsony a népsűrűség. A Pilis Dorog felőli oldalán már jóval magasabb a népsűrűség.
A természeti adottságok a hegyvidék peremterületeit leszámítva sohasem kedveztek különösen a mezőgazdaság hagyományos ágazatainak. A nagyobb földművelések helyett inkább a kiskertekben művelt gyümölcsök (alma, körte, málna) terjedtek el.
Mészkövet többfelé bányásznak a Pilis területén. Számos faluban hagyományos tevékenység a mészégetés. Jól faragható forrásmészkövet fejtenek Budakalász határában.
Az ipari jellegű munkalehetőségek sorában számításba kell venni a gazdaságok, nagyobb üzemek ilyen irányú tevékenységét is.
A hetvenes évek elején indult meg a hétvégi és nyaralóházak gyors ütemű terjeszkedése, ami több település képét, arculatát jelentős mértékben megváltoztatta.

GEOLÓGIÁJA:

A Budai-hegységtől nagyjából egy Észak-ÉNy-i törésvonal választja el.
A Pilis fő része kb. 200 millió éve keletkezett, triász kori, dachsteini mészkőből. Emellett a mészkőfajta mellett még vannak más triász-kori képződmények, mint a bitumenes kalciteres mészkő, dolomitok, világosszürke mészkő (Raetavicula contorta).
A Pilis északnyugati oldalán még vannak jura üledékek is, mint például a Kesztölc és a Dorog feletti halványvörös mészkő. Ebben a kőzetben találhatunk pörbekarú kövületeket. A lepusztulási időszakban főleg a dachsteini mészkő karsztosodott erősen. Ezeket az üregeket béleli ki a vörös föld, ,,terra rosa". Az eocén korban az üledékek a hegység peremére korlátozódtak. A hegység kisebb vonulataiban homokkő is található, ami a középső oligocén tenger partszegélyi üledéke.
A pilisszántói kőfejtőben Pecten és Ostera kagylókövületek fordulnak elő. Ami még alárendelt, kevésbé előforduló kőzet a Pilisben, az a kiscelli agyag. Ez az oligocén közepének egy másik üledéke.
A felső oligocén során a Pilis nagyobb része szárazulat lehetett. Egy részükben a vízben élt puhatestűek maradványai találhatók meg, mint például az ún. Pektunkuluszos homokkőre jellemző Glycymeris latiradiata és a Cardium-kagylófélék, másutt pedig inkább csigakövületek találhatók.
A Pilis túlesett a vulkanizmuson, ezért ez inkább a Visegrádi-hegységben vehető észre. A Pilis barlangjai jól karsztosodó, szintén dachsteini mészkőből alakultak ki, mégpedig a feltörő hévizek hatására.
A hegységben az üledékképződés záró tagjai a pleisztocénben jöttek létre. Néhol homok, futóhomok is felhalmozódott.

ÉGHAJLATA:
A napsugárzás évi mennyisége az 1930 óra átlagértéket mutatja. A három téli hónap, a decembertől február végéig terjedő időszak különösen érdekes, mert ekkor - a napfényben egyébként szegény időszakban - emelkedő értékeket mutat a napsütéses órák száma.

Lényegesebb hőmérsékleti adatok a Pilisben:

helység: téli középhőmérséklet nyári középhőmérséklet
Dobogókő -2,8 co +16,5 co
Esztergom-Vaskapu -1,5 co +19,1 co
Nagy-Villám -1,3 co +18,8 co
Szentendre -0,1 co +20,5 co
Esztergom +0,1 co +20,2 co


A magasság növekedésével télen kisebb mértékben csökken a hőmérséklet, mint nyáron. Nyáron például hajszál híján 4,5 C0 a különbség a Pilis-tető (16,1 C0) és Szentendre között.



Az országban, a nyilvántartásban szereplők közül a legtöbb csapadék Dobogókőn hullott 1958 júniusában, 444 mm. 100 m-es magasságkülönbségnél kb. 30 mm-es csapadéknövekedéssel lehet számolni. Télen a csapadék jelentős hányada hó formájában hull le, fagypont alatti hőmérsékleten a havazásokból általában hosszabb ideig tartó hótakaró szokott keletkezni.

Több éves megfigyelés alapján az első hó már november közepén jelentkezik Dobogókőn és a Pilis-tetőn. Az utolsó hótakaró pedig március közepéig, melegebb idő esetén elejéig tart. A hótakaró valószínűsége 80% ill. 90% januárban és februárban.

Éves viszonylatban 14 cm az átlagos hóvastagság.
Megfigyelések alapján az első hótakaró a Pilis-tetőn és Dobogókőn már november közepén jelentkezik, és meg is marad, míg lentebb, a medencékben csak december elején. Az utolsó hótakaró pedig fent április elejéig kitart, míg lent már márciusban elolvad. Dobogókőn a hótakaró valószínűsége januárban 90%, februárban pedig 80% lehet.
1898 óta meteorológiai megfigyelőállomás van itt. Ez Magyarországon az első hegycsúcsi állomás.

VÍZRAJZA:

A Pilis a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A Duna ÉNy-tól K-ig határolja a hegységet, csak délen ill. DNy-on veszik körül dombok, kisebb hegyek.
Térségünk két leghosszabb patakja kőzethatáron, a Két-bükkfa-nyereg két oldalán húzódó völgyekben, ellentétes irányban folyik: ÉNy felé a Szentléleki-patak, amely Esztergomnál, DK felé pedig a Dera-patak, amely Szentendrénél ömlik bele a Dunába.
A térségben több kisebb tavacska is található, de ezek jelentősége nagyon csekély. Jelentősebb tavunk Pilisszántó és Csonbánka között fekszik. Ide horgászni is járnak. Élőviláguk igen gazdag.
Galó László Mózes