(Agárd)
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

Ősagárd a Cserhát délnyugati részén, a Naszály-hegy alatti síkságon megbúvó, szépfekvésű település, amely Váctól 22 km-re, Rétságtól pedig 16 km-re található. Megközelíthető a 2-es főútról kb. 8 km-es letéréssel. Lakossága: 380 fő, belterülete: 50 ha, külterülete: 1042 ha.

Rövid története:

Ősagárd és környéke már az őskorban is lakott vidék volt. Az ásatások során kőkori kovapengéket és egyéb kőeszközöket találtak. Ősagárdot a középkorban alapították. Nevéből arra következtethetünk, hogy első lakosai a királyi udvarban szolgálatot teljesítő agarászok, pecérek voltak, akik agarakat tenyésztettek a településen. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Czillei Borbálának adományozta a falut. 1439-ben Szanda várának birtoka volt. A XVI. század elején Zápolyai János lett a tulajdonosa, aki 1526-ban átadta Werbőczy Istvánnak. Majd 1660-tól Balassa Imre birtokolta Nőtincshez hasonlóan. A török hódoltság miatt elpusztult falut felvidéki szlovák telepesek építették újjá a XVIII. században.
1906-ban az addigi Agárd megkapta az "Ős" jelzőt, megkülönböztetve az ország más, azonos nevű településétől.

A falu zártsága miatt a helybelieknek sikerült megőrizniük a szlovák folklór értékeit, az ősi szlovák nyelvet, szókincset és archaizmusokat.
A községben alakult Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület nagy gondot fordít a hagyományok ápolására. Helytörténeti Gyűjteményt hoztak létre, a Faluházban pedig különböző programokat szerveznek a falu lakóinak.

A falunak napköziotthonos óvodája, művelődési háza, könyvtára és orvosi rendelője van.

Az helyi önkormányzat a szlovákiai Jesenével ápol testvértelepülési kapcsolatot.