(Tschawa/Čaba)
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

A Pilishez tartozó Kopasz-hegy délnyugati lejtőin, a Budapest-Esztergom vasútvonal mellett található. Megközelíthető a 10-es főúton, valamint vasúton. Lakossága: 5380 fő, belterülete: 404 ha, külterülete: 2152 ha.


Története:

Már a rómaiak idejében is laktak ezen a szép fekvésű, erdős hegyvidéken. A falu határában vonult el az Aquincumból Brigetióba vezető római hadiút. Ebben az időben a települést Boldog Ligetnek nevezték.
A hun időkből származik az a monda, mely szerint Attila halála után Csaba királyfi itt ütközött meg bátyjával, aki a német hadak élén atyja trónjára tört. Ezért a település nevét a hagyomány Csaba királyfiról származtatja.
Az Árpád-kori falut először 1263-ban említették az oklevelek. 1274-ben Mois nádor fia a margitszigeti domonkos apácáknak adományozta a községet, de a XIV. században a Pilisszántó melletti pálosok is kaptak itt birtokot. A törökuralom idején a falu elnéptelenedet, ugyanis az Esztergom és Buda közötti hadjárások teljesen pusztasággá változtatták. A XVIII. században német és szlovák telepesek építették újjá. Az 1800-as évek elején a községet József nádor vásárolta meg, és itt építette ki uradalmának központját. A XIX. században Habsburg József birtokába került és a családban öröklődött. A Szent Vince irgalmasrend kolostora 1903-ban épült, a lazarista rendház pedig 1907-ben.
Jelentős változást hozott a falu életében a Budapest-Esztergom vasútvonal megépítése. A Kopasz-hegy déli lábánál elterülő erdőségeket nyaralótelep céljára parcellázták fel. Az így létrehozott üdülőtelepnek a Klotild-liget nevet adták. A betelepülők és a nyaralók nagy hatással voltak a település fejlődésére, amely a II. világháborúig töretlen maradt.
1945 után a német lakosság nagy részét kitelepítették, helyükre magyar családok érkeztek. 1956 után a piliscsabai két régi laktanyába orosz csapatok költöztek, meghatározva ezzel a falu sorsát 1991-ig, kivonulásukig. 1991 után a kiürült laktanyákat a község vezetése a felsőoktatás szolgálatába állította.

Piliscsaba kedvező éghajlati viszonyai miatt kedvelt nyaraló- és kirándulóhely. A Pilis növényzete itt igen változatos, szubmediterrán jellegű. A községet 3500 hold erdő övezi, melyben a leggyakoribb fajfaj a bükk és a tölgy. 1927-ben az erdészet a fekete fenyőt honosította meg, amely egy balkáni fafajtának számít.
Gazdag a település környékének állatvilága is. A nagyvadak közül az őz, vaddisznó, szarvas, muflon és dámvad, apróvadak közül pedig a fogoly, fácán és a nyúl fordul elő.

A községbe látogató turisták és vendégek számára cukrászdák, hangulatos vendéglők, pizzéria és a falu határában lévő Kopár Csárda megfelelő ellátást biztosítanak. A Piliscsabai Turisztikai Egyesület, főként nyáron, 200 szálláshelyet tud biztosítani a falusi vendéglátás keretein belül, valamint összefogja a helyi kirándulni vágyókat.
A képzőművészetet kedvelők maradandó élményekkel gazdagodhatnak a Kert Galériában.

A községből könnyen megközelíthető a Csabai-torony, s az innen kb. 5 km-re lévő Nagy-Szénás 550 m magas csúcsa.
A falu közepétől, illetve a Kopár-csárdától induló turistautak kedvelt útvonalai a kirándulóknak.