Göd 1999. július 1-től város.
Lakossága: 1970-ben 13.055 fő, 1990-ben 12.754 fő, 2000-ben 15.400 fő.
Vallási megoszlása: 1966-ban római katolikus 76%, református 19 %, görög katolikus 2 %, evangélikus 1 %, egyéb 2%.
Földrajzi elhelyezkedése: a budapesti Lánchíd budai hídfőjétől 24 kilométerre fekszik északi irányban a Duna bal partján. Valójában a 22. km-nél kezdődik és a 27. km-nél ér véget a település. Nyugat-kelet irányban 2 km a szélessége. Dunapartja 5,9 kilométer hosszú. A város területe fokozatosan emelkedik kelet-délkelet irányban. Legmagasabb pontja a Jancsi-hegy közelében van 191 méterre a tengerszint felett. A település egy sajátos kialakulású medence közepén fekszik, a látóhatár teljes körben zárt. Egyedül a Duna partján lehet kilátni a medencéből, melyet északon a Naszály 652 méteres magasságával, nyugaton a Pilis, délen a Tetétlen 170-180 méter körüli magasságával és végül keleten a csomádi hátság gerince 200 méter körüli magasságával zár le.Göd Pest megyében a Duna bal partján Budapest és Vác között, a Vácig felnyúló Pesti síkság északi részén fekszik.
A Duna folyam úton járókat terelő hatása, a magas száraz part, a folyóig lefutó völgyek és a kelet-nyugat irányú dombhátak már az írott történelem előtti időkben is lakottá tették a mai Göd térségét.
Kiemelt szerepet játszott a térség a római birodalom utolsó évtizedeiben.
A város támogatásával 2000-2001-ben a Magyar Nemzeti Múzeum régésze – Mráv Zsolt – részben feltárta a roppant méretű római tábor alapjait. A feltárási munkák jelenleg is folynak.
Göd neve hivatalos oklevélen 1255-ben jelent meg először.
A törökdúlás első harmadában elpusztult a virágzó falu, kör alaprajzú templomával együtt, csak Paksi János szélmalma és a még ma is álló országút menti csárda maradtak fenn az 1700-as évekre, valamint az őszi Szent Gál napi országos jelentőségű, hetekig tartó marhavásárok intézménye.
A Madách családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, majd bérbe adta Mayerffy Ferencnek.
1846-ban a területet kettészelte Magyarország első vasúti pályája.
A vásárok megszűntek, de előtérbe került angol trénerek segítségével a versenylótenyésztés. Az országúti csárda és istállói a „Kincsem telep” elnevezést kapták, mert innen indult a kedvéért megépített gödi vasútállomásról az 1876-1880 között itt trenírozott, legyőzhetetlen kanca – Kincsem-, amely mind az 54 versenyét megnyerte itthon és szerte Európában.
A gödi termálfürdő egész évben nyitva tart, jelenleg folyik a termálvíz gyógyvízzé történő minősítése.
Az elkészült hatalmas golfpálya és sportcentrum, valamint a hamarosan megnyíló ötcsillagos Pólus Palace Hotel ismertté teszi Gödöt külföldön is, melyhez az európai színvonalúra fejlesztendő melegvizű strand is hozzá fog járulni.