Fekvése, megközelíthetősége, lélekszáma, területe:

A fővároshoz közeli, kertvárosi hangulatú település a Kevély-hegy lábánál épült. Megközelíthető a 10-es vagy a 11-es főutakról kitérővel. Lakossága: 4029 fő, belterülete: 132 ha, külterülete: 541 ha.

Története:

Római emlékek tanúskodnak arról, hogy már a 2000 évvel ezelőtt is éltek ezen a vidéken emberek.
Az Árpád-korban egy olyan falu volt Üröm környékén, amelynek nevét sem ismerjük, mert a fennmaradt írásos emlékek nem említik, csak a régészeti ásatásokból következtethetünk létezésére. Valószínűleg ez a falu a XIII. században, a tatárjáráskor néptelenedett el.
Üröm a középkorban királyi birtokként szerepelt és Óbudához tartozott. Pár száz év múlva az óbudai apácák birtoka lett. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett. A törökök visszaszorítása után németek népesítették be Ürömöt. A település a kincstáré lett, majd a budai klarissza apácáké. Később a Vallásalap kezelésébe került, akiktől 1800-ban József nádor megvásárolta, és itt építtetett fiatalon elhunyt első feleségének egy különlegesen szép sírkápolnát, amely védett műemlék.
Üröm neves bortermelő helynek számított. A bor általában jól jövedelmezett és a lakosság szegényebb néprétegeinek is nyújtott munkalehetőséget. A XIX. században fellendült a községben a tejgazdálkodás. Ezen kívül még a kőbányászat segítette a lakosság megélhetését.

Üröm déli határában lévő Kálvária-hegy, valamint a falu délkeleti részén lévő Kis-hegy és a Csókavár természetvédelmi terület.
A település és a környéke pedig a Pilis Tájvédelmi Körzet része. Természeti környezete, közeli túracélpontjai miatt kedvelik a turisták.
A község északkeleti részén lévő Jumbó-kemping tavasztól őszig várja a sátorozni vágyókat.