Dunakanyar.hu
Dunakanyar.hu FŐOLDAL  :  HÍREK  :  PROGRAMOK  :  APRÓHIRDETÉS  :  INGATLANOK  :  FÓRUM  :  TÚRAAJÁNLATOK
 

dunakanyar információ

katalógus

Fórum és hírlevél bejelentkezés
  TÁMOGATÓINK
időjárás
 
16°C
  Nappali: Éjszakai:
  17°C 8°C
részletes időjárás
frissítve: 2016-04-18 22:10.
  Partnerek

PEST MEGYE TURISZTIKAI HONLAPJA

  KAPCSOLAT
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu




írható dvd
RÉGIÓINFORMÁCIÓ
Dunakanyar.hu pályázati támogatása A Dunakanyar Charta Együttműködési felhívás
Településlista / népesség adatok Történelmi összefoglaló Művészeti áttekintő
Kiegészítők, linkek Dokumentumok  
A Dunakanyar turisztikai stratégiája A Dunakanyar marketing stratégiája Turisztikai adattár

TÖRTÉNELMI ÖSSZEFOGLALÓ

1. A magyar állam bölcsője
2. A magyar állam virágkora és hanyatlása
3. A barokk
4. A polgári Magyarország születése

A magyar állam bölcsője

A Dunakanyar a magyar állam bölcsője. E vidék volt szülőföldje államalkotó királyunknak, századokon keresztül innen irányították a magyar királyságot és a magyar római katolikus egyházat. A kereskedelmi és hadi útvonalak kereszteződésében fekvő táj szépsége éppúgy vonzotta a nyaralókat és kastélyokat építő királyokat és főurakat, mint a gazdag, soknemzetiségű kereskedő polgárokat. A magyar turizmus kezdetei is a Dunakanyarhoz kötődnek.

Uralkodók, egyházi méltóságok, világhírű művészek, tudósok jártak e tájon. Természet és kultúra harmonikus egységbe oldódva él itt együtt, azt a sajátos, sokszínű civilizációt teremtve meg, mely Magyarországot jelenti. A Dunakanyar a magyar állam jelképe is lehetne.

Esztergom

A magyar államiság ezeréves történetre tekinthet vissza. Európai történelmünk 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén Esztergomban kezdődött, I. István királlyá koronázásával. István apja, Géza fejedelem 970 körül helyezte át székhelyét az esztergomi várhegyre, a Dunakanyar kapujába. Itt épült ki a fejedelmi központ majd a királyság fővárosa. Itt született, nevelkedett, házasodott, uralkodott és halt meg Szent István király. Miután Géza 974-ben felvette a keresztény hitet, hazánkban is megkezdődtek a térítések, s az István uralkodása alatt kialakuló korai magyar egyházszervezet központja is Esztergom lett. A XIII. század közepéig itt működött az ország egyetlen pénzverdéje. A várhegyen kiépülő királyi palota vendégei között a nagy európai uralkodóházak tagjait is ott találjuk (pl. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelmet, majd Barbarossa Frigyest, VII. Lajos francia királyt és kíséretüket a keresztes hadjáratok idején stb.), s a külügyek irányítása mellett itt állították ki az uralkodói okleveleket is.
A többszörös központ szerep természetesen komoly udvartartást is követelt. A magyar állam szíve az esztergomi várhegyen dobogott, de a királyi centrum környékén kiszolgáló települések tucatjai alakultak ki.

A várhegyen még Géza fejedelem kezdte el az építkezést, István (1001-1038) (Vajk néven) már a Szent István protomártírról elnevezett templom szomszédságában felépített palotában született. Az ő uralkodása idején kerültek át a központi épületek a vár északi oldaláról a déli oldalra, a mai helyükre. Ugyancsak ő kezdte építeni a három közép-európai ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország) szentjéről, saját bérmálójáról, Adalbertről elnevezett székesegyházat. Ugyanakkor az esztergomi érsek palotája az északi oldalon nyert elhelyezést.
A Szent Adalbert bazilika az 1180-as években leégett. A várban akkoriban nagy újjáépítések folytak, III. Béla és feleségei, Chatillon Anna és Capet Margit jóvoltából, akikkel francia építőművészek is érkeztek Magyarországra, és Közép-Európában először Esztergomban honosították meg a normann (koragót) stílust. A király segítségével az a párizsi egyetemet járt érsek, Jób építette újjá 3 hajós, díszes bazilikává a székesegyházat, aki Freisingi Ottó és Becket Szent Tamás barátját, Bánffy Lukácsot követte a magyar egyház élén. Ebben az időben készült el a várkápolna és az új (a Dunával párhuzamos) királyi palota és a lakótorony is.

A hatalmas építkezéseknek és az államigazgatás szükségleteinek megfelelően a vár körül lendületesen fejlődő települések sora alakult ki, általában egy-egy mesterséghez kapcsolódóan. A dunai átkelőhely mellett, utak találkozásánál jött létre a királyi város, mely messzi földről vonzotta a kereskedőket, örmények éppúgy letelepültek itt, mint a "latinusok"-nak nevezett vallonok, flamandok és lombardiaiak. A középkor végére a városnak és a hozzá szervesen kapcsolódó településeknek már 10.000 lakosa, 38 temploma, 11 kolostora, 4 kórháza volt.

Vác

Az István által alapított tíz püspökség között országa közepén az esztergomi mellett egy másik püspökséget is kialakított: a vácit. A történettudomány és a régészet eredményei alapján megállapítható, hogy a Szűz Mária tiszteletére szentelt püspökséget uralkodásának vége felé alapította. Ennek kialakítása szoros szálakkal kapcsolódik a Dunát és az akkori ország közepén elhelyezkedő királyi székvárosokat, Esztergomot és Székesfehérvárt kiemelni szándékozó Szent István-i tervekhez. Az elképzelés sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Vác püspökei az egész középkoron át a mindenkori király környezetének legtekintélyesebb főpapjai voltak. Több közülük a legmagasabb magyar egyházi méltóságot, az esztergomi érseki címet is elnyerte. Számos váci főpap az ország kormányzatában is jelentős részt vállalt: királyi és királynéi kancellárok, kincstartók, a királyi tanács befolyásos tagjai kerültek ki közülük.

Dömös

A környék festői hegységeiben egymás után épültek fel a királyi és érseki nyaralók majd (sokhelyütt épp e nyaralók alapjain) a szerzetesrendek kolostorai. A nyaralók közül fontos események színhelye volt a dömösi kúria. A dömösi királyi nyaraló már a XI. században kedvelt tartózkodási helye volt uralkodóinknak. 1063-ban a német támadás előtt I. Béla tartotta itt országgyűlését, mikor trónja összeomlott és maga alá temette a királyt, aki nem sokkal ezt követően belehalt sérüléseibe. Apjuk halála után Béla gyermekei, Géza és László hercegek szembekerültek I. András fiával, a Bélát a trónon követő német támogatással megkoronázott Salamonnal (1063-1074). Az elmérgesedett viszály fegyveres harcot eredményezett. 1074. március 14-én a testvérek cseh segítséggel a mogyoródi csatában döntő vereséget mértek Salamonra.

Vác

A középkori krónikák és a hagyományok (a régészeti kutatásokkal szemben) a csatát megelőző és azt követő csodás eseményekhez kötik Vác város és a váci püspökség alapításának történetét. Eszerint a hercegek serege a csata előtt egy nagy erdőségben táborozott le, ahol csak egy Vác (Wach) nevű szent életű remete lakott. A hercegek az egyik reggel az erdő tisztásán lóháton tanácskoztak, amikor László hercegnek, a későbbi Szent László királynak csodás látomása támadt: egy angyal szállt le az égből, kezében arany koronát hozott és azt bátyja, Géza fejére illesztette. László szerint a látomás azt jelentette, hogy diadalmaskodni fognak Salamon fölött az elkövetkező ütközetben és az Isten Gézának adja az ország királyságát. Géza megfogadta, ha teljesül László látomása, székesegyházat emel azon a helyen Szűz Mária tiszteletére. Harmadnapon valóban győzött a hercegek serege Mogyoródnál. Gézát (1074-1077) Székesfehérváron királlyá koronázták, s ezt követően visszatért öccsével a látomás színhelyére, hogy fogadalmának megfelelően ott templomot emeljen. Miközben azon tanakodtak, hol vessék meg a templom alapjait, újabb csodás látomás jelent meg előttük: egy szarvas tűnt fel, agancsán égő gyertyákkal. Eliramodott az erdő felé, majd a Duna partján megállt. A vitézek rányilaztak, mire az a Dunába szökkent, és többé nem látták. László herceg úgy magyarázta a látomást, hogy a szarvas képében Isten angyala jelent meg, és ahonnan a folyóba ugrott, azt a helyet jelölte meg, ahol a Boldogságos Szűz egyházát kell felépíteniük. A krónika szerint a Duna-parton ezen a helyen emelte fel Géza király a székesegyházat, amelyet javadalmakkal és birtokokkal gazdagon megadományozott. Hároméves uralkodást követően élete végén Géza püspökei tanácsára tárgyalásokat kezdett Salamonnal a trónviszály rendezésére, amelyeknek halála vetett véget. Az elhunyt királyt Vácon, az általa alapított székesegyházban temették el.

Visegrád

Géza király halála után a főurak öccsét, Lászlót (1077-1095) választották királlyá. Az új uralkodó gazdag javadalommal és Pozsony várával ajándékozta meg Salamont, de az nem elégedett meg ennyivel. Orgyilkost bérelt fel, hogy ölje meg a királyt. A gyilkos egy éjjel be is lopózott a király hálószobájába, kirántotta kardját, de ekkor villám csapott a piactéren álló feszületbe. Ettől megijedve kiejtette kardját, és a megébredő uralkodó előtt feladta Salamont. László elfogatta és Visegrád várába záratta a lázadót. Később a néphagyomány úgy tartotta, hogy a mai napig is álló alsó vári lakótorony szolgált Salamon tömlöcéül, ezért azt manapság is Salamon-toronynak nevezik. Az épület valójában akkoriban még nem is állt. Visegrád vármegye ispáni vára a Sibrik-dombon épült fel, ide zárták az egykori felszentelt magyar királyt. A legenda szerint, mikor a szentté avatás céljából sikertelenül próbálták meg felnyitni István király szarkofágját, annak éppen ez a "szentségtörés" volt az oka. Miután viszont szabadon engedték Salamont, a koporsó fedele mozdíthatóvá vált, s 1083-ban első királyunkat (vele Imre nevű fiát, Gellért püspököt és két remetét) a pápa szentté avatta. Salamont azonban csak újabb harcok árán sikerült kikergetni az országból.

Dömös

Szent László halála után a trónviszályok újra fellángoltak. Ekkor Álmos herceg szerette volna megszerezni a trónt I. László utódjától, Könyves Kálmántól (1095-1116). A király ezért a lázadót és fiát megvakíttatta, és a dömösi nyaralóba költöztette. Mikor azonban az uralkodó halálát érezte közeledni, mégis úgy döntött, hogy nem hagyja életben Álmost, s egy vitézét, Bothfia Benedeket Dömösre küldte, hogy ölje meg. Álmos a nyaraló szomszédságában álló templomba menekült, de Benedek megtalálta, és erőszakkal elvonszolta. Álmos kezéről lehorzsolódott a bőr, vére az oltárra cseppent. Benedek ettől és a papoktól megijedt, elvágtatott, de leesett lováról, és tettének büntetéséül nyakát szegte. A XII. század során e templomhoz kapcsolódóan épült ki a dömösi prépostság, amelyet Álmos alapított. Ennek altemploma restaurálva ma már újra látogatható.

Visegrád

Az 1241/42-es tatár invázió jelentős változásokat hozott az ország és a Dunakanyar történetében. A háború legfőbb tanulságai közé tartozott, hogy erős kővárak nélkül védtelenek vagyunk a nagy sebességgel haladó könnyűlovas hadseregekkel szemben. Az 1250-es években ezért nagy várépítő mozgalom bontakozott ki hazánkban, melynek élére maga a király, IV. Béla (1235-1270) állt. 1246 körül kezdték el építeni a visegrádi várat, mely ma a Dunakanyar jelképe. Az építkezés a hegytetőn kezdődött, a király feleségének, Laszkarisz Máriának bizánci császári hozományából, majd fokozatosan épült ki az alsó vár a Duna menti útvonal ellenőrzésére, s a vízibástya, mely az alsó vár vízellátását biztosította. Az épületegyüttes mellett, az Apátkúti-völgyben alakult ki az ellátó falu, melynek királyi szolgálói megkapták a folyó túlsó partján található Marost is.

Esztergom

Esztergom történetében az 1241/42-es tatár invázió kétszeresen is tragikus eseményt jelent. Bár a vár - Simon bán és spanyol íjászai hősies kitartásának köszönhetően - nem került a pogányok kezére, a város és környéke elpusztult, s a Dalmáciába menekült IV. Béla király ekkor határozta el, hogy fővárosát Budára helyezi át. A vár 1256-ban végleg az érsekek tulajdonába került, s bár IV. Béla családjával együtt az esztergomi ferencesek templomába temetkezett, a közigazgatási központ elköltözése érzékenyen érintette a várost.

program - mai napra: 6
Vác
Jobbító szándékkal
Vác
Vác’56 Szabadtéri fotódokumentum-kiállítás
Cégajánló
Silverstar Művészképző Iskola

Vác
néptánc, silverstar, bordás péterné, óvodai táncelőkészítő, versenyeztetés, talentum, jazz, tánciskola vác, hip hop, tánc, tánc oktatás, tánctanfolyamok, modern tánc, versenytánc, balett, silverstar társulat
Hirdetés
Tavaszi Fesztivál

Hirdetés
nevezetesség
Római katolikus plébániatemplom
Szentendre
túra
Nagybörzsönyi körtúra
típus: gyalog
A Fitt-Fut Alapítvány túraajánlata:
Kellemes túra, ami a Börzsöny szélén elterülő faluból, Nagybörzsönyből (Szobról busszal közelíthető meg) indul és oda is érkezik ...
szavazás
Ön miben változtatna a dunakanyar.hu portálon?
- teljes arculat és tartalom
- arculat
- tartalom
- több hír
- több program
- több fotó
- semmiben
Szavazás állása
hirdetés
apróhirdetés
Új munkahelyemet keresem: Értékesítõi (bolti eladó, üzletkötõ, területi ...
MUNKÁT KERESEK HAGYOMÁNYOS MARÓSként, ESZTERGÁLYOSként több évtizedes ...
Sződligeti dohányboltba keresünk megbízható, kereskedelmi gyakorlattal ...
Ingatlanok Dunakanyarban
© 2002-2006 DunaWeb Szolgáltató Kft. Szerkesztőség: info@dunakanyar.hu  ·  Impresszum  ·  Médiaajánlat  ·  Panasz, észrevétel

INGATLAN.DUNAKANYAR.HU     APRO.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKESZI.HU     APRO.DUNAKESZI.HU     APRO.VAC.HU     INGATLAN.VAC.HU    
INGATLAN.RAD.HU     APRO.RAD.HU     INGATLAN.KISMAROS.HU     APRO.KISMAROS.HU     INGATLAN.PUSPOKSZILAGY.HU     APRO.PUSPOKSZILAGY.HU