|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| időjárás |
| |
 |
16°C |
|
| |
Nappali: |
Éjszakai: |
| |
 |
17°C |
 |
8°C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
 |
|
 |
|
|
Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács
A Dunakanyar középtávú stratégiáinak kidolgozása |
Munkamegbeszélés a váci kistérségben
Vác, 2006. február 6.
A Dunakanyarban
- a fenntartható terület és infrastruktúra fejlesztési stratégia
- fenntartható közlekedés fejlesztési koncepció
- fenntartható gazdaság fejlesztési stratégia
- fenntartható turizmus fejlesztési stratégia
- természeti és kulturális értékekre alapozott környezeti és gazdasági értelemben fenntartható fejlesztési programja
- a fenntartható humán infrastruktúra fejlesztés és az esélyegyenlőség fenntartható stratégiája
Lukács Ilona, vezető, Tourinform Iroda, Vác
A fejlődés három meghatározó elemét emeli ki, amelyek egyrészt negatív vonzatúak, ezek az autópályák, az ipari üzemek és a hipermarketek. De másrészt pozitív hatással is vannak adott térségre, hisz teljesül az elérhetőség, a foglalkoztatottság és az ellátottság kritériuma.
Philipp Frigyes, Vác város főépítésze
Megjegyzi, hogy a Dunakanyar nem szerepel a legújabb OTK-ban. Véleménye szerint a Dunakanyar térségének meghatározásakor a természetes lehatárolás kissé mesterségessé vált a kistérségek révén. A fejlesztés helyett az építésre helyezné a hangsúlyt, amely már elnevezésében is hordozza az ép kifejezést.
A Dunakanyar Magyarország egészséges régiójává kell, hogy váljon, testi, lelki, szellemi értelemben is. A testi harmónia az ökoturizmus és a vízi sportok révén valósulhat meg. A régió kulturális és történelmi öröksége által teljesül a szellemi harmónia. A csendturizmus és a vallásturizmus (Vác, Esztergom), a spirituális sűrűsödés a harmónia lelki oldalát erősíti.
Meg kell találni a közös ideát, a tervezés elején meg kell fogalmazni ezt az alapvetést.
Magyar Turisztikai Hivatal munkatársa
A Dunakanyar érdekérvényesítő képességéről értekezi. Véleménye szerint a régió koordinációs szervezete lassan, nehézkesen jött létre.
Tájékoztatja a hallgatóságot a Duna komplex fejlesztési programjáról, melynek része a turizmusfejlesztés. Fontosnak tartja a kézművesség és a kismesterségek fejlesztését, a kulturális értékek felhalmozását, amely gazdasági szempontból bevételt hozhat a térségnek. Turisztikai termékeket kell létrehozni a Dunakanyarban.
A világörökség várományosa a Dunakanyar.
A Dunakanyar márkanév a turizmusban.
Poldauf Gábor, Kismaros polgármestere
Fontosnak tartja a tömegközlekedés fejlesztését, de ezzel párhuzamosan parkolók kialakítása is sürgető feladat. Az elővárosi vasutak révén az agglomeráció mindinkább kitolódik.
A Duna menti településeken nagy számban találhatók üdülőházak, a hétvégi forgalom óriási a térségben. A 12. számú főútvonal tehermentesítését meg kell oldani. Erre kiváló lehetőség a Szendehely-Szob elkerülő út megépítése, melynek csak a Verőce-Szokolya közti szakasza földút, a többi aszfaltos.
Edöcsény András, Nagymaros polgármestere
Véleménye szerint nem beszélhetünk a térségben érdekérvényesítésről.
A szubszidiaritás megjelenését pozitívan értékeli.
A világörökség cím elnyerésére a térségnek együtt kell pályáznia.
A börzsönyi kisvasutakat képtelenek fenntartani.
A térségben a Hegyestető az egyetlen hely, ahonnan a Dunakanyar 360?-ban belátható.
Elképzelés szintjén létezik már a Nagymaros-Visegrád kötélvasút terve.
A rekreációs, pihenő, töltekező turizmusnak kitűnő helyet adhatnának a Duna parti sétányok.
A kerékpárút hálózat kiépítettsége kitűnő a térségben, de azok fenntartása problémás.
A települések központi finanszírozását kellene elsősorban rendbe tenni.
Az üdülőterület lakossága révén olykor megduplázza adott település népességét. A településnek biztosítania kell számukra az infrastruktúrát, mindenféle ellátást, de az üdülők nem arra a településre adóznak. Ez a helyzet fenntarthatatlan.
A 12-es főút elkerülő szakaszának kiépítése fontos, hiszen árvíz idején a 12-es út járhatatlan.
A Duna szabályozása fontos kérdés. Még nem készült átfogó vízvédelmi rendszer.
A térség foglalkoztatottsági mutatói kedvezőek, de emögött az ingázás áll. A nők részmunkaidős foglalkoztatása megoldásra vár.
Dobó István, Ipoly Erdő Rt.
A Dunakanyar térségében kiemelt jelentősége van az erdőknek.
Sajnálatos módon az emberek az írott és íratlan szabályokat nem tartják be az erdők védelmében.
A környezettudatos nevelés érdekében tesznek lépéseket. Erre kitűnő példa a nemrégiben megnyitásra került katalinpusztai Gyadai-tanösvény megnyitása, melynek látogatottsága meglepően jó. További erdei iskolák létrehozását tervezik, de ezekhez szükséges a partnerek bevonása.
Urbán Ferencné, Kosd polgármestere
A települések forráshiányára hívja fel a figyelmet.
A Központi Régióban a vidéki térségek számára csak "morzsák" jutnak fejlesztések tekintetében.
A zónázó vonatok indítását jelentős lépésnek tartja a tömegközlekedésben, de parkolók kiépítését kell szorgalmazni a vasútállomás elérése érdekében.
Edöcsény András, Nagymaros polgármestere
Kiemeli a jogszabályalkotás fontosságát abban a tekintetben, hogy a nemzeti parkok területén betiltsák a quadozást és a motorozást.
Poldauf Gábor, Kismaros polgármestere
Fontosnak tartja, hogy az erdőben útvonalak kerüljenek kijelölésre, pihenőhelyek kerüljenek kialakításra, szemetesek legyenek kitéve.
A Verőce-Szokolya-Kismaros térségében a Török-, vagy más néven Morgó-patak revitalizációjára terv készül. A patak mellett tanösvény kijelölésére is sor kerülhetne.
Németh Péter Mikola, Ipoly Eurorégió
A határon átnyúló kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza. A szegény Ipoly-mente Pest megyében szeretne hazatalálni. Szellemtörténeti szempontok erősek.
A Dunakanyar fogalom még a létező kortárs művészetet is megihleti. Létezik a "MI" tudat a Vác-Visegrád-Nagymaros-Esztergom kiszögellések által határolt területen.
Hamvas Béla öt géniusza elmélete szerint a Dunakanyar az Északi-géniusz határvidékén húzódik, és a határon történnek mindig a "dolgok".
Kármán Ferenc, váci kistérségi megbízott
A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács koordináló szerepe révén megvalósulhat az egységesség a Dunakanyar térségében. Ez egy politikailag terhelt térség. A határon átnyúló kapcsolatok az Interreg pályázatokkal erősíthető. A régió az EU-s léptékek szerint elfogadhatóbb, mint az egyes települések.
Holota Imre, kirendeltség-vezető, Pest Megyei Munkaügyi Központ Váci Kirendeltsége
A humánerőforrás fejlesztés tekintetében, fontos, hogy a helyi vállalkozók a térségben találják meg dolgozóit. A turizmus foglalkoztató erejéhez kell igazítani az iskolai képzést.
A roma program élvezője a térségben leginkább az Ipoly Erdő Rt. volt.
A komplex munkaerőpiaci programokat különböző csoportokra kell telepíteni.
A falusi turizmus témájára szintén programok indíthatók.
A váci kirendeltség igyekszik összehozni a vállalkozói igényeket a munkaerőpiaci kínálattal. A térségben megtelepedő multik a betanított munkaerőt keresik.
Urbán Ferencné, Kosd polgármestere
Az állatállomány csökkenésével, a paraszti gazdaságok eltűnésével nehézkes a falusi turizmusra történő építkezés. A biogazdaság erősítése egyfajta cél lehet.
Bátyi József, Püspökhatvan polgármestere
A Felső-Galga mente a Dunakanyar perifériáján helyezkedik el, de úgy gondolja, hogy meg kell találniuk nekik is a helyüket a térségben. A periféria mindig problémás.
Fontosnak tartja a programok koordinálását, hogy a térségben a különböző részeken mit kell erősíteni.
Püspökhatvan területén van egy 62 ha-os tó, amellyel nem tudnak mit kezdeni. Esetlegesen egy pihenő-üdülő övezet kialakítható lehetne.
Horváth Károly, igazgató, Mezőgazdasági Szakközépiskola, Vác
A térség agrárgazdaságának helyzetét vitatja.
Tradicionális bogyós gyümölcstermelő térségről beszélünk, ahol a szőlő és bor is mindinkább jelentőssé válik.
Bágyoni-Szabó György, Szokolya polgármestere
A parlagon heverő termőföldek hasznosítására egyfajta lehetőség lehetne a vadrepce termesztése, melynek olaja energiatermelésre alkalmas, erre helyi generátor rendszereket lehetne kiépíteni.
Munkamegbeszélés a dunakeszi kistérségben
Göd, 2006. február 7.
A megbeszélés kezdetén Bihari Zsuzsanna (MTA Regionális Kutatások Központja) köszöntötte a résztvevőket, majd részletes tájékoztatást adott a Dunakanyarban készülő területfejlesztési programról. Az előadást követően a jelenlévők felhívták a figyelmet arra, hogy a Dunakeszi statisztikai kistérség már rendelkezik területfejlesztési stratégiai programmal, a kistérséget alkotó mindhárom településnek van rendezési terve, melyet a Dunakanyar területfejlesztési programjának készítése során nem lehet figyelmen kívül hagyni. Bihari Zsuzsanna ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tervezők építenek az elkészült fejlesztési dokumentumokra, s természetesen figyelembe veszik az azokban megfogalmazott fejlesztési irányelveket.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a statisztikai kistérséget alkotó három településen (Göd, Dunakeszi, Fót) a mai napig jelentős a beköltözés, ennek kapcsán problémaként vetődött fel, hogy a beköltözőknek nincsen helyi identitása. A kistérség valamennyi településéről elmondható, hogy a beköltözéseket nem követte a humán infrastruktúra fejlesztése. Különösen az óvodai és iskolai ellátás esetében merül fel ez a probléma, a beköltöző családok emiatt kénytelenek gyermekeiket bevinni Budapestre, ez pedig akadályozza a helyi társadalom integrációjának erősödését. Majsai László (Fót ESZEPSZ) a fentieket azzal egészítette ki, hogy a beköltözéseket nem az önkormányzati ingatlanfejlesztések (parcellázások) gerjesztik a térségben, hanem a magánberuházások. Meggyőződése szerint az önkormányzatok nem kívánják tovább növelni létszámukat, legfeljebb a település-finanszírozási gondok miatt kénytelenek értékesíteni egy-egy önkormányzati ingatlant.
Mikó Istvánné (Családsegítő Központ?) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Dunakeszi kistérség egyik legnagyobb problémája a hibás szemlélet, a térségben való gondolkodás hiánya, mivel "a települések saját királyságuknak tekintik a térséget, nincs egységes fellépés". A térségi szintű gondolkodás hiányából fakad, hogy a három település által létrehozott többcélú kistérség nem működik jól, amit az is szemléltet, hogy az idei évben közel 40 millió Ft-ot kell visszafizetnie a Dunakeszi kistérségnek, mivel a szociális feladatellátásban a települések nem tudtak egyezségre jutni. Épületfejlesztést, szolgáltatásbővítést terveztek, a kistérségben ugyanis mind az idősellátás, mind a családsegítés fejlesztésre szorul, különösen az intézményi infrastruktúra szorul fejlesztésre. Tóth József (Idegenforgalmi és Turisztikai Bizottság) hozzátette, hogy nem csupán térségi szinten, hanem egy-egy településen belül is komoly feszültségek mutatkoznak, melyek többnyire a forráshiányból fakadnak. Meglátása szerint a civilek érdekérvényesítő képessége meglehetősen gyenge a Dunakeszi kistérségben, a települések vezetése nem tekinti partnernek a civil szervezeteket.
Komoly gondot okoz a térségben a tömegközlekedés, különösen a haránt irányú utakon zajló tömegközlekedés, pl. Göd elérése Fótról tömegközlekedéssel 2 órát vesz igénybe, míg személyautóval 15 perc alatt elérhető a település. Tóth József a közlekedés kapcsán megjegyezte, hogy a vízi közlekedés nem működik jól a Dunakanyarban, pedig lenne rá igény, nem beszélve arról, hogy hozzájárulna a térségi turizmus fejlesztéséhez. A szennyvízelvezetés kapcsán elhangzott, hogy egy kisebb beruházással a három település csatlakozhatna az Észak-Pesti Régió vízelvezető rendszeréhez, a kistérség három polgármestere azonban ez ideig nem tudott egyezségre jutni a kérdésben. Ladányi Andrea (DTFT Stratégia Tervezési Bizottság) arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami tulajdonban lévő LOVI (?) egy részét a közelmúltban értékesítették, lakóparkot terveznek az értékesített területre, mely korábban a kistérség egyik kihasználatlan turisztikai attrakciójának számított. Ladányi Andrea kifejtette, hogy a dunakeszi lovas sportot a gödi termálvízzel összekapcsolva több napos kínálatot lehetne biztosítani a térségbe látogatók számára. Jelenleg ugyanis legfeljebb néhány órára érkeznek turisták a kistérségbe, eddig nem volt arra példa, hogy a települések összehangolnák turisztikai kínálatukat. Sportrepülőtér is van a közelben, az ebben rejlő lehetőséget térségi összefogással ki lehetne aknázni. Majsai László szerint további tanösvényeket kellene kialakítani a térségben, a legközelebbi tanösvény Katalin pusztán található, mely iránt kimondottan nagy az érdeklődés. Majsai István hozzátette, hogy a Börzsönyben kullancsmenetesítésre volna szükség, sokakat ugyanis a fokozott kullancsveszély tart vissza a kirándulástól, természetjárástól.
Bayer János (I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola, Vác) elmondta, hogy a beköltözések nyomán egyre több gyerek jelentkezik továbbtanulási igénnyel a térség középiskoláiban. Az eddigi tapasztalat az volt, hogy a gyermekek kétharmada más településről járt be, egyharmada helyi volt. A kollégiumi ellátás azonban súlyos anyagi terhet ró a fenntartókra, éppen ezért különféle adminisztratív intézkedésekkel a középiskolák a felvételnél igyekeznek a helyben élő gyermekeket előnyben részesíteni. A középiskolák az akadozó kollégiumi normatíva miatt nem akarnak vidéki diákokat felvenni. A szülő gyakran azért íratja a gyermekét fővárosi középiskolába, mivel a Dunakanyarban nincsen elég diákszálló. A szakközépiskolákban a képzési profil további bővítésére volna szükség.
Munkamegbeszélés a rétsági kistérségben
Rétság, 2006. február 7.
Mezőfi Zoltán, Rétság polgármestere
A rétsági kistérségnek a Dunakanyar térségéhez kapcsolódó pontjait három elem köré lehet szervezni:
1. értékmegtartás, turizmusfejlesztés
2. vasúti hálózat megtartása
3. a 2. számú főút nyomvonalának bővítése
Bánk polgármestere
Bánk és Felsőpetény között a bányavasút újraélesztése van tervben, melyet a királyrétiek üzemeltetnének.
Havai László, Tolmács polgármestere
Javasolja a megyei fejlesztési tervek áttanulmányozását a tervezés folyamán.
Aradiné Oravecz Éva, igazgató helyettes, Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht.
Két éve készült el Nógrád megye közlekedés-hálózat fejlesztési koncepciója.
Az Ipoly hidak újjáépítéséről már készültek felmérések. Mire a megépítésre kerül sor már élni fognak a schengeni határok.
Mezőfi Zoltán, Rétság polgármestere
Rétság a választóvonal a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park illetékességi területének.
Nógrádsáp polgármestere
Felveti a rétsági kistérség régiókhoz való viszonyának kérdését. A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács működési területéhez tartozó kistérségekre készült térképek alapján - amely különböző statisztikai adatok alapján mutatták be a térséget - a rétsági kistérség inkább tartozik a Közép-magyarországi Régióhoz, mint Észak-Magyarországhoz.
Amennyiben a kistérség a turizmus révén kíván kapcsolódni a Dunakanyarhoz, úgy sürgető feladat az úthálózat fejlesztése, amely kiterjed a négyszámjegyű utakra is.
A térségben tervezett váci híd összeköttetést jelentene Hunnia és Pannónia között.
Az alternatív energiaforrások (pl. szélerőmű) megvalósítását érdemes lenne tanulmányozni.
Aradiné Oravecz Éva, igazgató helyettes, Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht.
Nógrád megyében a rétsági kistérség települései jó infrastruktúrális ellátottsággal bírnak, a közlekedési hálózat szorul inkább fejlesztésre.
A foglalkoztatási paktumban és az integrált képzésben rejlő lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Ebbe kívánják bevonni a térség munkáltatóit, hogy a képzések révén a munkaadói igényeket teljesíteni lehessen. Másik oldalról a szakképző intézményeket kívánják bevonni.
Munkamegbeszélés az esztergom-nyergesújfalui kistérségben
Esztergom, 2006. február 8.
Bihari Zsuzsanna (MTA Regionális Kutatások Központja) köszöntötte a fórum résztvevőit, majd rövid tájékoztatását adott a Dunakanyarban készülő területfejlesztési programról. Ezt követően arra kérte a fórum résztvevőit, hogy tegyék meg hozzászólásaikat, észrevételeiket az elhangozottakkal kapcsolatban, valamint ismertessék a kistérségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseiket.
Kissné Szabó Gabriella, a Pilis Parkerdő Rt. képviselője az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy a térségi erdőket erősen veszélyezteti a lakosság, illetve az erdőbe látogató turisták nem megfelelő hozzáállása, a gondatlan, felelőtlen erdőhasználat, illetve az illegális szemétlerakás. Az erdészetek számára komoly anyagi megterhelés jelent az erdők karbantartása, mivel az állam e tevékenységekhez forrásokat nem biztosít. Komárom-Esztergom megye létrehozott egy natúrparkot, 1998/1999-ben pedig egy tanösvényt alakítottak ki, mely a Strázsa hegyhez (?) vezet föl, mindkettő iránt nagy az érdeklődés.
A térségben kulcságazatnak számító turizmussal kapcsolatban a jelenlévők kifejtették, hogy a térség az "1 napos turizmus" színhelye, azaz a turistákat csupán néhány órára marasztalják a térség turisztikai attrakciói. A térség központjában, Esztergomban évente megközelítőleg 1,5 millió ember fordul meg 1 napos turizmus formájában, a cél a turisztikai szolgáltatások kiszélesítésével a térségben tartózkodás idejének kitolása. A kistérség tárgyalásban áll a MAHART-tal a sétahajók tartózkodási idejének meghosszabbítása céljából. Esztergomban található egy füves alapú sportrepülőtér, mely magánkézben van, s kisebb gépeket fogadni tudna. B. Kriskó Márta (Márta Panzió) elmondta, hogy a szálláshelyek jelentős részét jelenleg szerződéses vendégek veszik igénybe, pl. a Suzukihoz külföldről érkező munkavállalók. A nyári rendezvények (gitárfesztivál, várszínházi rendezvények, stb.) jelentős forgalmat generáltak, mindez azonban a szálláshelyek iránti kereslet növekedésében egyelőre nem mutatkozik meg. A tavalyi év volt az első, amikor a Suzuki támogatást adott egy Esztergomban megvalósuló kulturális programhoz, a korábbi években erre nem volt példa. A térségben hiányszakmának számít az idegenforgalom, ilyen képzettség jelenleg fakultáció formájában szerezhető meg az esztergomi Dobó István Gimnáziumban. A Márta Panzió gyakorlati helyet biztosít az idegenforgalmi területen tanulmányokat folytatók számára. Esztergom Város Önkormányzata megvásárolt egy szállodát, melynek több ütemben megvalósuló felújításával a konferenciaturizmus irányába kívánnak elmozdulni.
Esztergom és Párkány között kimondottan jó a kapcsolat, a két város számos területen összeegyezteti programjait, pl. a 2005/2006-ban megvalósuló városközpont-rehabilitációs programot összehangolták, Párkányban már befejezték a munkát, Esztergomban most folynak a régészeti feltárások. Párkány és Esztergom vezetése a turisztikai területen is fantáziát lát az együttműködésben, Párkányban melegvizes élményfürdő működik, mely szerves része lehet a térségi turisztikai kínálatnak. Más vonatkozásban is felmerül az együttműködés lehetősége, Párkányban jól felszerelt poliklinika működik (szakrendelő és kórház közötti átmenet), bár egyelőre nem jellemző, hogy a magyar oldalról igénybe vennék az ottani egészségügyi szolgáltatásokat, de már voltak erre irányuló egyeztetések. A szlovák oldalról ugyanakkor rendszeresen járnak át az esztergomi egészségügyi intézményekbe szűrővizsgálatokra. A párkányi híd a munkaerő vonatkozásában is összeköt, a Suzukihoz jelenleg több mint 100 fő jár át a szlovák oldalról, de az esztergomi kórház is jelentős számban vonz Szlovákiából érkező munkaerőt. A térség középiskoláiba Párkányból és környékéről szintén nagyszámban járnak át a tanulók.
A munkaügyi központ vezetője kifejtette, hogy bár a tartós munkanélküliek aránya számottevően csökkent a térségben, a pest megyei átlaghoz viszonyítva még mindig magasnak mondható a munkanélküliség. Ugyanakkor szakemberhiány mutatkozik a környezetvédelem és a turizmus területén. A munkaügyi központ igyekszik a térség azon vállalkozásait helyzetbe hozni, pályázatok formájában támogatni, melyek a foglalkoztatásban szerepet vállalnak. A térségben működő nagyobb ipari cégek több műszakos, betanított jellegű, a fővárosi bérszínvonalnál alacsonyabb béreket biztosító munkákat kínálnak, emiatt meglehetősen nagy a munkaerő mozgása. A munkaügyi központ vezetője, Miavecz Aladár a fentiek mellett elmondta, hogy Esztergom nem nyerte el az integrált szakképző központ kialakítására beadott pályázatot, Tatabányán, valamint Vácon már működik ilyen központ, ám mindkettő nehezen elérhető a térségből. A munkaügyi központ által szervezett, Esztergomba kihelyezett képzéseket többnyire a Regionális Képző Központok (általában a székesfehérváriak) biztosítják. Az idegenforgalom és a környezetvédelem területén a Munkaügyi Központ képzések szervezését tartja szükségesnek. Roma foglalkoztatási programok szerezésére több ízben sor került a térségben, ennek keretében parlagfű-irtásra, valamint a zöldövezetek rendbetételére került sor. A térségben alacsony a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyek száma, hasonló a helyzet a részmunkaidős álláshelyekkel. A térségben működő multik a tapasztalatok szerint nem tartanak igényt a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékkal élő munkavállalókra. Jelentősnek mondható a fekete, illetve szürke gazdaságban foglalkoztatottak aránya, javarészük szolgáltatási területen tevékenykedik. A házi segítségnyújtás, valamint a falugondnoki hálózat keretében a térség több településen részmunkaidős foglalkoztatást biztosítanak az önkormányzatok.
Munkamegbeszélés a pilisvörösvári kistérségben
Pilisvörösvár, 2006. február 8.
Bihari Zsuzsanna előadását követően a fórum résztvevői megtették észrevételeiket, hozzászólásaikat a Dunakanyar egészére, illetve a Pilisvörösvári kistérségre irányuló fejlesztésekkel kapcsolatban. Pénzes Gábor (Pilisszentiván polgármestere) arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség számára problémát jelent a túlméretezett, túlhangsúlyozott természetvédelem, mely olykor az infrastrukturális beruházások megvalósítását akadályozza. Grószné Krupp Erzsébet, (Pilisvörösvári pm-asszony) a 10-es út, az M-0, valamint a vasúthálózat ügyét tartja a térség szempontjából legfontosabb, legsürgetőbb fejlesztésnek. Kovács Monika, Nagykovácsi polgármestere hozzátette, hogy Nagykovácsi zsáktelepülés jellegéből adódóan kivételes helyzetben van, hiszen nincs átmenő forgalma, ugyanakkor a településen belüli úthálózat fejletlen, a földutak vannak túlsúlyban. A településre a mai napig jelentős a beköltözés (2006-ban újabb 10 családdal gyarapodik a település), a folyamat a hatvanas években indult meg, akkor kezdték felparcellázni az üdülőtelkeket. A tapasztalatok szerint Nagykovácsiba a jómódú lakosság települ ki, olyan családok, akik két személyautót is képesek fenntartani, mindez a már amúgy is túlzsúfolt közutakat terheli. Manek János (Piliscsaba polgármestere) szerint a rendszerváltást követően a kistérségben "esztelen belterületbe vonási hullám" indult meg, mára ugyanakkor kiderül, hogy "nem élhető a lakópark".
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a közlekedési infrastruktúra mellett elkerülhetetlen a tömegközlekedés fejlesztése, mindenekelőtt a vasúthálózat korszerűsítése. A tömegközlekedés ugyanakkor nem válthatja ki a személyautó-forgalmat, mivel a kistérségben nagy számban találhatók kis- és középvállalkozások, melyek számára az autó munkaeszköz. Galla Katalin (kistérségi megbízott) hozzátette, hogy a tömegközlekedés fejlesztése 3-4 százalékban csökkentené csupán a közúti forgalmat, emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a tömegközlekedés fejlesztése kapcsán sort kell keríteni a zárt, őrzött parkolóhelyek kialakítására.
Nagykovácsi főépítésze arra hívta fel a figyelmet, hogy a Pilisvörösvári kistérség egy 2 milliós nagyváros rekreációs területe, ugyanekkor semmilyen kompenzációban nem részesül. Hozzátette, hogy Nagykovácsi területének közel 70 százaléka védett terület, emiatt nem tud fejlődni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy számban jelennek meg olyan beköltözők a településen, akik megtartják budapesti lakcímüket, s a vállalkozások székhelye is a fővárosban marad, így a helyi adóbevételek meglehetősen alacsonyak. Jelenleg megközelítőleg 1500 fő él bejelentetlenül a településen. Az önkormányzat más megoldás híján az ingatlanadó megemelését tervezi.
A fórum résztvevői felhívták a figyelmet arra, hogy a térség dinamikus fejlődését (már ami a népességszámot illeti) nem követte a közigazgatás, valamint a közszolgáltatások fejlesztése. Több településen fejlesztések történtek az óvodai, iskolai, egészségügyi és szociális intézményi infrastruktúra megújítására, a legtöbb intézmény ennek ellenére kapacitásgondokkal küszködik. Az önkormányzati forrásokból nem finanszírozható a közintézmények további bővítése, a pályázati források pedig nehezen elérhetőek. A közintézmény-fejlesztés ugyanakkor hozzájárulna a közúti forgalom csökkenéséhez, hiszen jelenleg többen azért viszik a fővárosba óvodás-, iskoláskorú gyermekeiket, mivel a helyben elérhető oktatási intézmények nem érik el a fővárosi színvonalat. A kistérség több településén gondot jelent az ügyeleti rendszer megszervezése, pl. Nagykovácsiba Budakesziről járnak ki, mert a térségen belül nem tudják másként megoldani.
Pilisjászfalu polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségi települések nem hangolják össze rendezési terveiket, emiatt tervezhetetlenek a folyamatok. Pilisjászfalu évente 100 fővel gyarapodik, jelenleg 180 fős az óvodás, az általános iskola létszáma is folyamatosan növekszik. Korábban a településen csak alsó tagozat működött, 2000-től indítottak felső tagozatot, mindez megsokszorozta az oktatási kiadásokat, melynek jelenleg 50 százalékát kénytelen az önkormányzat hozzátenni a normatívához.
Munkamegbeszélés a szentendrei kistérségben
Szentendre, 2006. február 8.
A készülő stratégiai program elkészítésének célját, eszközét, területiségét bemutató előadást követően a megjelentek közt beszélgetés alakult ki a Dunakanyar, de különösen a Szentendre térségében tapasztalható folyamatokról.
Több kérdés is elhangzott a jelenleg készülő stratégiai programok (regionális, országos, Dunakanyar stb.) egymásra épüléséről, a köztük fennálló kapcsolatokról. Bihari Zsuzsa, a tervezői csapat részéről jelezte, hogy a programok közti összhang megteremtése a tervezői csoport feladata, Központi Régió munkaszervezete (Pro Régió Kht.) pedig részt vesz a Dunakanyar stratégiai programjának kidolgozásában, ezért külön projektgyűjtés jelenleg nem folyik.
A megbeszélésen elhangzott, hogy a stratégiai programban túl sok szak-stratégia készül, ezek között az összhangot nehéz megteremteni, ráadásul a források is korlátozottak, célszerűbb lenne jobban fókuszálva, kevesebb területre szűkíteni a programozást. Bihari Zsuzsa válaszában rámutatott, hogy a készülő programban a szak-stratégiák készítésével az egyes területek eltérő voltát, súlyát kívánták érzékeltetni, az összhangot pedig a részstratégiák összehangolásával valósítják meg a tervezők. (dunakanyar strat tagja)
Több felszólaló is jelezte, hogy az érintett térségi szereplők, önkormányzatok, civil szervezetek nem szeretnék, ha a fejük felett döntenének róluk, ezért tájékoztatást kérnek minden munkafolyamatról, hogy véleményüket megjeleníthessék, a döntéshozók felé jelezhessék álláspontjukat.
Komoly vita bontakozott ki a megjelentek között a fenntarthatósággal kapcsolatban, miszerint a jelenlegi folyamatok abszolút fenntarthatatlanok, rövid távon is végzetesek, a programban beemelt gyenge fenntarthatóság pedig csak nevében az, hosszú távon az is tarthatatlan. Bihari Zsuzsa válaszában rámutatott, hogy a fenntarthatóság erős kritériumát a jelenlegi társadalmi - gazdasági környezetben nem lehet megvalósítani, ezért a folyamat első lépéseként, a gyenge fenntarthatóság felé kell elmozdulni. (Dr. Dőry István)
Helyi civil szervezet (Szalamander) jelenleg készíti a fenntartható turizmusfejlesztési tervet, pályázat útján nyert támogatásból (táblák, tűzrakók, szeméttartók kihelyezése).
Térség legnagyobb kincse a természeti környezet, a jelentős erdőterületek, a Duna. Az erdősültség Magyarországon az elmúlt évszázadban folyamatosan nőtt, a trianoni 10 százalékról mára 20 % fölé emelkedett az erdőterületek aránya - bár ezek meghatározó része mesterséges, nem természetközeli állapotban van. (Faállomány kora, összetétele.) A ma védelmet élvező (Duna-Ipoly Nemzeti Park) erdő területek sem természetesek, 2-300 éve jószerivel letarolták a területet - csupán a Börzsönyben találni érintetlen, valóban természetes területet. Ennek ellenére ökológiai szempontból is rendkívül fontos a Dunakanyar térsége, hiszen több zóna metszéspontjában helyezkedik el, viszonylag kis területen belül is komoly biológiai sokféleséget vonultatva fel - a biodiverzitás védelme kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. (Pilisi Parkerdő képviselője)
A térségi szereplők (civilek, önkormányzatok) alulfinanszírozottak, csak pályázati forrásokból tudnak fejleszteni - ebből adódóan a fejlesztések esetlegesek, amire éppen pénz van, azt tudják javítani. Ezt felismerve a kistérségben projekt-szemléletű fejlesztések a jellemzőek, három térséget alakítva ki: Szentendrei sziget, Pilis, Dunamente. Eltérőek az adottságok, lehetőségek. Szentendrei sziget sorsát meghatározza, hogy Budapest vízbázisát jelenti, korlátozza a fejlesztési lehetőségeket, a mezőgazdaságot normális működését is (milyen vegyszereket használhatnak, mikor stb.) Abnormális, hogy a térségben élőket törvényi erővel korlátozzák, ugyanakkor ennek előnyeit egy piaci alapon működő cég, a vízszolgáltató élvezi, ellenszolgáltatás nélkül. (Idei évtől a vízjáradék felét vissza lehet forgatni a vízbázis védelmére, vagyis a törvényi feltételek immár adottak az ellentételezésre.)
A három terület céljai lehetőségei:
- A Szentendrei szigeten a fejlesztések ökológiai jellegűek (pl. Duna komplex program), a vízbázis védelmére tekintettel.
- A Pilisi területen meghatározó a turizmus, ott jelentős népességnövekedés nem volt.
- A Dunamenti területeken a legnagyobb a baj, ide áramlottak, sőt jönnek még a mai napig is, a fővárosból kiköltözők, túlterhelve az ellátórendszereket, a közlekedési pályákat. Jelentős számú munkanélküli is él a térségben, akik tartósan kívül rekedtek a munkaerőpiacon - számukra kellene új munkahelyeket teremteni, ezzel talán a Budapestre tartó forgalmat is enyhíteni lehetne. Fontos, hogy a kiáramló néptömeget integrálni kell a helyi társadalomba, ehhez alkalmas ellátórendszer kell (iskola, óvoda, egészségügyi, szociális ellátás) és megfelelő közösségi terek, amelyek alkalmat és lehetőséget teremtenek a kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. (Vajda János kistérségi mendezser, Gulyás József országgyűlési képviselő.)
A kialakult helyzetért egyaránt felelősek a helyi települési önkormányzatok és a központi kormányzat, ezért a helyzet megoldásában (zártkertes övezet problémáinak megoldása, kiköltözők ellátása) is részt kell venniük. Az önkormányzatok alakították ki, rövid távú érdekek mentén a zártkerteket, az üdülőövezeteket, növelték meg a belterületet, megteremtve ezzel a feltételeit a lakosság növekedésének, tették mindezt úgy, hogy az ebből eredő fejlesztési (iskola, óvoda bővítését) kényszereket nem vették számításba. Pomázon például az önkormányzat most értékesített területeket, hogy az ebből befolyó pénzből rekultiválja a települési hulladéklerakót, amit évtizedekig használtak. Az ellenkező oldalon Visegrád és Leányfalu található, ahol a települések ellenálltak a szuburbanizációs nyomásnak, nem növelték a belterületet és szigorú szabályozással korlátozták az üdülőterületek folyamatait. (Ezt megkönnyítette, hogy a fővárostól távolodva egyre kisebb a szuburbanizációs nyomás.) (Pomázi képviselő, Visegrádi polgármester)
Persze a lakosság is felelős a kialakult helyzetért, több esetben is mezőgazdasági területre építkeztek - engedély nélkül - (Budakalász), majd pedig az önkormányzathoz fordultak, hogy építse ki a vezetékes vizet, hiszen az jár nekik, amit az emberi jogok ombudsmana is megerősített. (Harcsa Lajos, Budakalász polgármestere)
Uniós szabályozás miatt a zártkerteket át kell minősíteni: vagy belterületbe kell vonni, vagy pedig üdülő övezetté kell minősíteni, ez települési ügy, de általános probléma az egykori zártkertes övezetek helyzete, sok helyen állandóra kiköltöztek az emberek, igényelnék a közszolgáltatásokat, ez viszont jelentős ráfordítást igényelne.
Az agglomerációs törvény elfogadásával úgy tűnik, hogy sikerül gátat vetni a város felduzzadásának, de mi lesz az itt maradt üdülőkkel, zártkertekkel? Ezeket is fel kell számolni, egyszerűen rontják a tájképet ezek a viskó-telepek.
Sajátos kérdés a hulladék, az illegális szemét lerakás, hiszen az agglomeráció teljes területén problémát jelent, ugyanakkor Visegrádon ezt úgy oldották meg, hogy a lakosok csak kommunális adót fizetnek, szemétdíjat nem, az így befolyó pénzből finanszírozzák a szemétgyűjtést és a fedezetlen részt az önkormányzat egészíti ki. Így olcsóbban jönnek ki, mintha a térfogaton felüli részt a lakosok leraknák az utak mentén és aztán azt még össze is kellene szedetni el is kéne szállítani. Néhány éve bevezették a térfogatarányos szemétdíjat, egy-két év múlva vissza kellett állni az eredeti megoldásra, mert jelentősen megnőtt az illegális szemételhelyezések száma. (Visegrád polgármestere, Duna-Ipoly képviselője)
A térség környezeti állapotát jelzi, hogy a védett területeken lévő források fele ad csupán emberi fogyasztásra alkalmas vizet, bár ezeket sem használják ki, hiszen minden települést Duna-vízzel látnak el. (Pilisi Parkerdő képviselője)
Pilisi Parkerdő állami tulajdonban van, de őket is szorítja a gazdasági kényszer, vannak jóléti feladataik (turista utak karbantartása, szemét elszállítása, környezeti nevelés, tájékoztatás), de az ezekre fordítható keret rendkívül szűkös, közben pedig gazdálkodniuk kell. Nem ellenségei a turistáknak, de látni kell, hogy komoly kiadást jelent nekik a turista utak fenntartása, a szemét elszállítása, ami nekik feladatuk, de ez számukra csak kiadást (jelentős kiadást) jelent, bevételt nem. Olyan fejlesztéseket támogatnak, amelynek fenntartása a későbbiekben nem rájuk hárul, ezért nem lenne jó szemétgyűjtő tartályok kihelyezése a turista utak mellé, hiszen az ott felgyülemlő szemét elszállításáért már nekik kell fizetni. (Ha a turista be tudta rakni a zsákjába a kólásüveget, akkor "vigye is haza az üres üveget, olyan kólás dobozt még nem találtak ki, ami nehezebb lenne üresen, mint tele."
Általánosabban megfogalmazva, a természeti értékek fenntartása komoly feladatot jelent, jelentős ráfordítást igényel, ugyanakkor a társadalom ezt nem ellentételezi, nem fizeti meg ennek árát. Budapest zöldövezetét (green belt) fenn kell tartani, de ehhez a haszonélvezők, vagyis a fővárosiak nem járulnak hozzá.
Kellene, lehetne?
Nincs a térségben felsőfokú képzés, emiatt utazásra kényszerülnek a helyiek, növelik a forgalmat. (Szalamander Egyesület)
Hatalmas erdőterületek vannak, ebből komoly mennyiségű fát termelnek ki, azt azonban nem dolgozzák fel helyben, Olaszországba viszik, illetve Borsodba viszik tüzifának, hogy a megújuló energiahányadot biztosítani tudják. Helyben is lehetne feldolgozni! (Duna-Ipoly Nemzeti Park kéviselője jelezte, hogy energetikai célú hasznosításra talán nem a Pilis és a Börzsöny fáit kellene használni, hanem a direkt e célból ültetett energiaerdők fáit. (Pilisi Parkerdő, Duna-Ipoly Nemzeti Park képviselői)
Munkamegbeszélés a dorogi kistérségben
Dorog, 2006. február 9.
A készülő stratégiai program elkészítésének célját, eszközét, területi hatályát bemutató előadást követően a megjelentek közt beszélgetés alakult ki a térség lehetőségeiről, adottságairól, s az életszínvonal emelkedését hátráltató tényezőkről.
Sok stratégia készül most, folyik a projektgyűjtés is a térségben, a jelenlegi program miként kapcsolódik ezekhez? Felsőbb szintű programokhoz az illeszkedés elkerülhetetlen, az alsóbb szintű terveket, programokat pedig figyelembe vesszük.
Miként kapcsolódhat a Dorogi kistérség a Dunakanyarhoz? Két kapcsolódási pont kínálkozik - a közlekedés, tömegközlekedés, illetve a turizmus.
Megfogalmazott lehetőségek:
- Dorogi Informatikai Szakközépiskolának vannak szabad kapacitásai, ezeket fel tudj ajánlani a Dunakanyar számára (pl. adatok)
- Palatinus strand Dorog, híres, de fejlesztendő, Klastrompuszta pedig kifejezetten nagy vendégforgalmat bonyolít (egynapos turisták)
- Máriahalom, Dág pincesor, Kesztölc borkultúra
- Bajnán alkotóház működik, Sándor-Metternich kastély felújítása megtörtént
- Egyre sikeresebb, egyre nagyobb tömegeket vonz az Esztergomi Nyári Játékok rendezvénysorozat.
- Pályázati forrásból közel 1 milliárd forintot nyertek városközpont rehabilitációjára, ebből épül majd tanuszoda is, útrehablitáció.
- Szép természeti környezet, de falusi turizmus nem tapasztalható.
- "Utak mentén folyik a történelem" - feltétlenül örvendetes a térségben tervezett útfejlesztés (Észak-Déli forgalom), ami talán a hátrányos helyzetű Ipolymentét is be tudná kapcsolni az Esztergom-Dorog térségében tapasztalható fejlődésbe. Ide kapcsolódik a Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukciója és a Máriahalom felé történő vezető szárnyvonal (?) kialakítása.
- A térség egykoron jelentős bakancsos turista forgalmat bonyolított, de mára eltűntek a turistaházak, kulcsos házak, így nem lehet fejleszteni a vendégforgalmat.
Gazdasági élet alapvetően megváltozott a multik (Sanyo, Suzuki) megtelepedésével, ennek ellenére a munkanélküliség a megyében magasnak mondható és az országos átlagnak felel meg, sokan ugyanis nem voltak képesek az új munkahelyeken megragadni, ebből adódóan magas a tartósan munkanélküliek aránya, száma. Új jelenség, hogy a tartósan munkanélküliek körében érezhetővé vált a totális elszegényedés, ami már a gyermekeket is veszélyezteti.
A multik betanított munkásokat igényelnek, ehhez képest a végzősök magasan kvalifikáltak - túlképzettek. A gazdaság igényei gyorsan változnak - a felnőttképzés képes a leggyorsabban alkalmazkodni, most erre kell a hangsúlyt tenni. A lehetőségek gyorsan jönnek, nem lehet rájuk felkészülni, ezért "fontos, hogy a készülő stratégiát ne szabjuk túl szűkre, az új lehetőségek is illeszthetőek legyenek".
A kis és középvállalatok legfőbb erénye, hogy bár lassabban tudnak új munkahelyeket teremteni, de azokat nem is építik le olyan könnyen (Sanyo a héten jelentette be 200 munkahely felszámolását Dorogon). - "A gazdasághoz türelem kell", most változott egy csomó jogszabály, ezeket be kell építeni a napi működésbe, aztán lehet továbblépni, fejleszteni.
Munkamegbeszélés a szobi kistérségben
Szob, 2006. február 10.
Börzsöny Vidék Alapítvány elnökasszonya
Fontosnak tartja a helyi társadalom erősítését, az együttműködések erősítését.
Engárd Ferenc, szobi kistérségi megbízott
Tájékoztatást ad a szobi kistérségben megvalósítandó "Gastroland" projektről. Négy évvel ezelőtt a Nemzetközi Szakács Szövetség kezdeményezésére indult egy program, mely azt célozta meg, hogy a különböző nemzeti konyhák egy helyen kipróbálhatók. Ennek rendezési jogát a Magyar Gasztronómiai Szövetség nyerte el, a szövetség pályázatot írt ki a helyszín biztosítására. Ezt nyerte el Szob, Márianosztra és Ipolydamásd valamint a szlovákiai Helemba. Sajtótájékoztatók keretében történt ennek a nyilvánosságra kerülése. A projekt az előkészítés folyamatában áll. A kezdeti finanszírozást egy befektetőcsoport egy millió euró összeggel biztosítja. Alapvetően infrastruktúra-fejlesztéseket szorgalmaznának ebből. Felvetődött egy új út megépítése, Rétság és Szob összekötése a Börzsöny átvágásával. A több éves projekt több milliárd eurós beruházás eredményeként jönne létre. A vendéglátó központok közel húszezer fős állandó látogatószámot fogadnának, akiket mintegy 5400 fős kiszolgáló személyzet vesz majd körül, ehhez megfelelő szakképzettség szükséges. A projekt megvalósulása esetén a térség turisztikai forgalma fellendülne. A szlovák határ átjárhatóvá válása révén megnyílnak a szlovákiai kapcsolatok előtti lehetőségek, Párkány egyszerűbben elérhetővé válik. A Duna fejlesztése elengedhetetlen a vízi utas-szállítás kikötőépítéseket sürget. A beruházások befektetői megfontolásokon alapszanak, nem állami kompetencia.
A szobi kistérség leépülésének okát a bős-nagymarosi beruházás elmaradásával magyarázza, mert ezáltal elmaradtak a fejlesztések, így tartós különbségek maradtak fenn.
Börzsöny Vidék Alapítvány elnökasszonya
Felvetődik a kérdés, hogy a Gastroland elképzelések mennyire illeszkednek a fenntarthatóság kritériumához. A helyi lakosság tájékozatlan az elképzelésekkel kapcsolatban.
Krebsz Ferenc, Zebegény polgármestere
Fontosnak tartja a helyi közösség tájékoztatás. Kérdés, hogy akarják-e a beruházásokkal indukált felpörgetett turizmust, vagy inkább annak szolid formájánál maradnának az emberek.
Börzsöny Vidék Alapítvány elnökasszonya
A helyi lakosság bogyós gyümölcsök termesztésével foglalkozott, de többségüknél ezek a közelmúltban kivágásra kerültek. Ezeknek az embereknek jövedelem-kiegészítésként megoldás lehet a falusi turizmussal való foglalkozás. Szükséges számukra a tanácsadás, tevékenységük koordinálása.
Galántai László, Pest Megye Önkormányzatának, turisztikai munkatársa
Pest megyének 2000-ben készült el a turisztikai koncepciója, amely most van aktualizálás alatt. A börzsönyi kisvasút fejlesztése kiemelt feladat. A klasszikus bakancsos turizmus továbbra is megmarad.
Kelemen Zoltán
Fontosnak tarja a turizmusfejlesztési stratégia kidolgozását, mert tapasztalatai szerint a turisztikai vállalkozók nem dolgoznak együtt, pedig a hatékonyság megköveteli tevékenységük koordinálását.
Az Ökotárs elindította a "zöldutak Magyarországon" elnevezésű programját, mely szorgalmazza a nem motorikus közlekedéssel bejárható utak kijelölését. Ezeket az utakat a helyi lakosok is használhatnának, így kerékpárral vagy akár gyalog is elérhetővé válhatnának a szomszédos települések. Gyalogos turistaösvények és új útvonalak kijelölésével csillagtúrák szervezése is megoldható lenne. Ebbe a programba a helyi vállalkozók is bekapcsolásra kerülhetnek. Áprilisban kerül a projekt bemutatásra a térségben. Felmérésre kerülnek a helyi termékek, honlap készülhetne, új tájékoztató táblák és szórólapok népszerűsíthetnék a programot.
A térségben jól kiépített a kerékpárút hálózat, de az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nem megoldottak.
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága
Az önkormányzatok és a nemzeti park között konfliktusok voltak ezidáig, mivel a park hatósági kompetenciákkal bírt, amit a törvényi szabályozás megváltoztatott és mára egyedül a zöldhatóságnak lettek effajta jogosítványai. A konfliktust sokszor az okozta, hogy a helyi elképzelések - leginkább a természeti környezet használatára irányuló projektek - szemben álltak a törvényben foglaltakkal, amit a nemzeti parknak kellett betartatnia.
Ma a nemzeti park hatósági őrzési feladatot lát el, az engedélyezés kikerült a feladatköréből. Az oktatás-nevelés, természetvédelem új irányvonalként jelent meg náluk.
Börzsöny Vidék Alapítvány elnökasszonya
A térség gazdag helytörténeti gyűjteménnyel büszkélkedhet. Jelentős tájházak működnek, melyek fejlesztése szükségszerű. Az Ipoly-mente látnivalói megerősítésre várnak.
Engárd Ferenc, szobi kistérségi megbízott
A térség víztározóiban rejlő turisztikai lehetőségeket veszi számba. Perőcsény község volt strandja újraéleszthető lehetne. A Bernecebaráti határában fekvő víztározó helyreállításával új turisztikai célpont lehetne. A nagybörzsönyi horgásztó elérését a kisvasút ezirányú fejlesztése fellendíthetné.
Börzsöny Múzeum igazgatója
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy határ menti térségről beszélünk. A szlovák határoldalon magyar lakta települések húzódnak. Az egykori Hont megyéhez tartozó térségnek élő kapcsolatai vannak a határ túloldalával. A földtulajdonok vegyesen alakulnak magyar és szlovák állampolgárú tulajdonosok között a határon innen és túl. Különösen erős a kapcsolat a kultúra és az oktatás területén.
Letkés polgármestere
Mindenekelőtt első lépés az élhetőbb települések biztosítása. Amíg az önkormányzatoknak feladatellátással kapcsolatos finanszírozási problémái vannak, addig nem tud fejleszteni.
A helyi lakosság számára nincs munkahely. Az ipolytölgyesi vágóhíd felszámolásával megszűnt annak a lehetősége, hogy egy esetleges helyi tejipari vállalkozás kiszolgálja a térséget, ezzel munkát és terméket adva az embereknek. Azzal az ígérettel telepedett le a Szobi Szörp Rt., hogy a térség bogyós gyümölcs termékeit dolgozza fel, mindez nem így alakult.
A letkési határátkelő állandó nyitvatartása jobb elérhetőséget biztosítana Esztergom irányába.
Kelemen Zoltán
A zöldút programban együtt dolgoznak a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal. Az irányított, vezetett turista útvonalak kijelölésénél számítanak a szakmai segítségre, továbbá a terepi vezetők kiképzésében.
Dunakanyar Ifjúsági Egyesület
A központi finanszírozás nem biztosít forrást az erdei iskolák létrehozására, fenntartására.
Egyesületük felvette az érintett erdészettel a kapcsolatot és az illetékes munkaügyi központtal közösen fiatal munkanélkülieket alkalmaztak az erdőkben elvégzendő munkákra.
Szaksz Ferenc
A projektek megvalósításánál fontosnak tartja olyan operatív szervezet létrehozását, amely ezeket a programokat végigmenedzseli, megszervezi a végrehajtást.
A komplex vállalkozásfejlesztési programra hívja fel a figyelmet.
|
|
|
|
 |
 |
 Cégajánló
|
|
|
|
|
|
|
|
Hirdetés
|
|
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
|
Hirdetés
|
|
|
Hirdetés
|
|
|
Hirdetés
|
|
|
|
