(Rátov)
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

Vácrátót a Sződ-Rákos-patak mentén települt. Sződ után Gödöllő felé haladva érhetünk a községbe. Kerékpárral vagy vonattal is megközelíthető. Lakosainak száma: 1612 fő, belterülete: 187 ha, külterülte: 1618 ha.

Története:

Hosszan elnyúló utcái, öreg házai láttán arra következtethetünk, hogy régóta lakott település. A falu korábbi neve Rátoth volt. A községet Könyves Kálmán uralkodásának idején Olivér és Ratold lovagok alapították, akik az itáliai Casertából származtak. A falu első okleveles említése 1219-ben történt. A települést a Rátót nemzetség leszármazottai birtokolták hosszú időn keresztül. Ebből a faluból indult el hosszú útjára 1408-ban Rátóti Tar Lőrinc, Zsigmond király vitéz katonája és főpincemestere. Mátyás király Országh Mihály nádort jutalmazta meg Rátóth községgel.
A török uralom ideje alatt a falu elnéptelenedett. A XVIII. század elején szlovákok települtek a községbe. A XIX. században gróf Vigyázó Sándoré lett a falu, aki itt építtette fel kastélyát, melyet 52 hold újonnan telepített angolkerttel vett körül.
Ez a híres botanikus kert a település legnagyobb látványossága, amely az ország legnagyobb élőnövény-gyűjteménye. Az arborétumot vízimalom, fahidakkal átívelt csörgedező patak teszi még hangulatosabbá.
A falu határában folyó Kis-Tece patak környéke természetvédelmi terület.


A községben iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár és posta működik.


Rendezvények:

A Vigyázó-kastély előtt nyaranta hangversenyeket tartanak.