Dunakanyar.hu
Dunakanyar.hu FŐOLDAL  :  HÍREK  :  PROGRAMOK  :  APRÓHIRDETÉS  :  INGATLANOK  :  FÓRUM  :  TÚRAAJÁNLATOK
 

dunakanyar információ

katalógus

Fórum és hírlevél bejelentkezés
  TÁMOGATÓINK
időjárás
 
16°C
  Nappali: Éjszakai:
  17°C 8°C
részletes időjárás
frissítve: 2016-04-18 22:10.
  Partnerek

PEST MEGYE TURISZTIKAI HONLAPJA

  KAPCSOLAT
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu




társasjátékok
TELEPÜLÉSEK, TÉRKÉP

település    
   

Dunakeszi
megye: Pest lakosság: 40 honlap: www.dunakeszi.hu
Dunakeszi múltja és jelene

Dunakeszi a Dunakanyar kapuja. Budapesttől 15 kilométerre a pesti síkságon terül el, a Duna kavicsos törmelékkúpján. Területe 40 441 hektár. Lakóinak száma 30 ezer. A város címere ekevas alakú. Középen ezüst - a Dunát jelképező - hullámvonallal kettéosztott, álló pajzs. Felső része kék alapszínű, benne a város védőszentje, Szent Mihály ezüst színben látható. A címer zöld, alsó mezejében levő lófej ezüst színben jelképezi a helység Európa-hírű lósportját.

A város története régi időkre nyúlik vissza. Már az őskorban lakott hely volt. Megtalálhatók a római kor nyomai is. Az első írásos adat, ami a község nevére utal, a 13. századból származik, 1255-ben IV. Béla adománylevele Kezew néven említi. Az 1715. évi népességösszeíráskor 18 család élt itt. Az okiratban már Dunakeszi néven szerepel.

1819-ben Alag puszta is benépesült. Itt kezdett építkezni 1890-ben a lovaregylet. A főleg mezőgazdasági munkából élő lakosságnak új kereseti lehetőséget nyújtott az 1844 nyarán megindult vasútépítés. 1846-ban készült el Magyarország első vasútvonala Budapest és Vác között. Az első szerelvény - amelyen Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott - csak Dunakeszin állt meg. 1862-ben a jobbágyság megszüntetése után a mezők a falu tulajdonába kerültek. A földeket nem hagyták parlagon, a legrosszabb homokot is megművelték. Az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Az 1900-ban kiadott helységnévtár már községként említi Dunakeszit. A hozzátartozó helyek: Kislalag, Nagyalagmajor, Versenyistállók, Úrlovasok versenytere, Imreházmajor, Vízmű-telep, Új-Dunakeszi, Horányi révátkelő. 1901-ben felépült a községháza (a mai városháza). 1901-1910 között kezdett kiépülni a Banktelep, majd az alagi oldalon a Lovásztelep, a versenyistállók és az új vasútállomás. 1910-ben Alag még különálló község volt, mivel az összes adót létesítményei után a Lovaregylet fizette. Új községházát és iskolát építettek. A lovászok nagyrésze Tiszaszőlősről és Tatáról költözött Alagra. Angliából trénerek és zsokék érkeztek. Az alagi lakosok nagy része a lovaregylet alkalmazásában állt. Ekkor Dunakeszi lakosainak száma 3116 fő. Túlnyomó többségük a környező földeken paradicsomot és zöldségfélét termelő paraszt. Az iparosodás kezdetét a MÁV Főműhely építése jelentette. A konzervgyár elődjét az 1910-es évek végén építették. Két angol tréneré volt az a 7 holdas terület, ahol a kis üzemben a termelés megindult. Kezdetben paradicsom, zöldborsó, szilva, cseresznye, meggy, birskörte feldolgozása és savanyúság készítése volt a fő profiljuk. A gyárat a Merkúr Bank finanszírozta. Az 1930-as években az őslakosság körében még mindig a mezőgazdasági tevékenység volt a meghatározó. A telket vásároló és építő betelepülők kivétel nélkül a környező üzemekbe bejáró ipari dolgozók köréből kerültek ki.

Dunakeszi, Kislalag és Alag 1945 előtt önálló társadalmi életet élt. Alagon a Lovaregylet, Dunakeszin a vagongyár volt a meghatározó anyagi erő. A vagongyár nélkül Dunakeszi teljes egészében mezőgazdasági terület volt. Alagon a lovaregylet alkalmazottai - idomárok, hajtók - mesés összegeket kerestek. Villákat építettek. Viszont az alacsonyabb beosztásban dolgozók közül sokan nyomorogtak. Zárt rész volt a vagongyár lakótelepe. Ez a dolgozók számára anyagilag segítséget jelentett, de egyben azt is, hogy minden embert erős ellenőrzés alatt lehetett tartani. Ennek ellenére a főműhelyben dolgozók és a környéken lakók körében baloldali csoportok alakultak ki. A főműhelyben dolgozó baloldali munkások és műszakiak akadályozták meg a front közeledésekor a műhely gépeinek elhurcolását. A németek a községet ki akarták üríteni, de a lakosság nem volt hajlandó elhagyni otthonát. A leventekorú fiúkat azonban elvitték. A konzervgyárat 1940-ben a Meinl Gyula Kávébehozatali Rt. vette meg.

Dunakeszin 1944. december 28-án ért véget a második világháború. A két községet (Keszit és Alagot) 1950. elején egyesítették. 1950. októberében megalakult Dunakeszi első tanácsa. A településen az ipart 1945. után még hosszú évekig a járműjavító és a konzervgyár képviselte. Dunakeszin a szegény parasztok kaptak földet, Alagon pedig a volt cselédek. Több termelőszövetkezet alakult. A 140 holdas uradalom, az alagi major volt a magja az 1948-ban alakult alagi állami tangazdaságnak. Az 1960-as években a gazdaság a megye legjobb mezőgazdasági üzemeinek sorába emelkedett. Területe Dunakeszitől az Ipolyig terjedt.

A Magyar Lóverseny Vállalat alagi telepének elődje a Lovaregylet volt. A telivér lótenyésztés és versenyzés bázisát teremtette meg Alagon. A régi pályát 1954-ben bizonyos változtatásokkal ismét alkalmassá tették versenyek rendezésére, és 1955-től 1960-ig évenként 3-4 alkalommal főleg díjugrató versenyeket rendeztek a hajdan sok küzdelmet megért alagi gyepen. A lónevelés és sport céljára 200 katasztárlis hold állt rendelkezésre. Hét nagy telepen 215