|
|
|
|
|
|
|
|
|
időjárás |
|
|
16°C |
|
|
Nappali: |
Éjszakai: |
|
|
17°C |
|
8°C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Piliscsév
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:
Piliscsév a Pilis hegység kapuja és a pilisi lankák gyöngyszeme.
Komárom-Esztergom megye délkeleti szélén, a Pilis-hegység lábánál helyezkedik el. Tengerszintfeletti magassága 188 m. Megközelíthető alacsonyabb rendű közúton vagy a 10-es számú közútról 4 km-es kitérővel. Távolsága Dorogtól 10,4 km-re, Esztergomtól 18,6 km-re, Budapesttől 25 km-re van. Az Esztergom-Budapest vasútvonalon létesített vasútállomása a falutól 1,8 km-re található. Lakossága: 2368 fő, belterülete: 157,4 ha, külterülete: 130,3 ha.
Földrajz, természeti adottságok:
A községet K- ről és D-ről a Pilis-hegység sasbérces vonulatai határolják (Basina-h., Remete-h., Fésű-h., Barina-h., Szirtes-tető, Nagy-Somlyó). Az uralkodó felszínépítő kőzetek középkori dolomit és mészkőből állnak. A dolomit felszíneken a sasbérc-lejtők törmelékei képződtek. A jól karsztosodó mészkőből karsztbarlangok képződtek (Csévi-barlang). A medence felszínét laza agyag, homok fedi. A medencedombság felszíni vizeit a Csévi-patak és a Kenyérmezői-patak szállítja ÉNy-ra a Dunába. Az árvizek a ritka nyári esők alkalmával keletkeznek. Talajvíz-előfordulás a völgylejtőkön 4-6 m mélységben van. A település közműves vízellátásban részesül.
Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A napsütés évi időtartama 1950 óra, nyáron 760 óra. Az évi középhőmérséklet 9°C és 9,5°C közötti. Az évi csapadékmennyiség 650 mm. Hótakarós napok évi átlaga 50 nap, a hó vastagsága eléri a 40-50 cm-t.
A magasabb térszínek erdőgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hőigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. A legjelentősebb erdőtársulások közé a cseres kocsánytalan tölgyesek, a gyertyános kocsánytalan tölgyesek, a karsztbokorerdők sorolhatók. Az erdőgazdasági területeken vegyeskorú, kemény-lombos és fenyőerdők díszlenek. A rendzina talajok zömmel erdővel fedettek, a falutól Ny-ra szőlőtermesztéssel hasznosulnak a földek. A löszös üledékeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek, rajtuk őszi árpa, kukorica haszonnövényeket termesztenek. Jelentős a rétek és legelőterületek aránya, amely az állattenyésztést szorgalmazza.
Története:
A község területén megtalálták a Lacus Felicis nevű római település nyomait. Egy római mérföldkő is tanúskodik a rómaiak itteni tartózkodásáról.
Csévet az Árpád-korban alapították. Nevét a legrégebbi birtokosától: Csévi Lászlótól kapta, akinek 1247-ben voltak itt birtokai.
A falu a törökuralom idején elnéptelenedett, majd 1699-ben szlovák családok telepedtek le és építették újjá a községet.
1738. Az új telepesek életében igazi megrázkódtatás az ebben az évben környékünket végigsöprő pestisjárvány.
A falu lakóinak száma jelentős mértékben megcsappant. Sokat eltemettek közülük, egy részük a hegyekbe menekült, más részük távoli vidékekre, egészen a délvidékig. Isten büntetése miatt remeték vezekeltek a pilisi barlangokban. Arra tanították az istenfélő népet, a hársfa teája a legjobb gyógyszer mindennemű nyavalyára. Ezért a cséviek szent faként tisztelték és ültették el a falu hársfáit sokszor hármasával a Szentháromság jegyében és keresztfát állítottak eléjük.
Ezen a helyen ebből a korból származó hársfák éltek.
Eredetileg három fa volt egymás mellett, hatalmas lombozattal, kereszttel megjelölve, de harminc éve villám sújtott beléjük. 2000-ig egy száradó facsonk magányosan feszült neki az időnek, hirdetve:
"Sokan nekem köszönhettétek egészségteket."
A falunak sok ilyen hársfája volt, ezekről mindenki szabadon szedhette a virágot. Nagy volt a becsületük. Sajnos a legtöbbje az építkezések nyomán elpusztult, újat pedig nem ültet senki.
A pestisjárvány után újabb szlovák telepesek érkeztek. A nagy kiterjedésű szántóföldeken elsősorban rozsot termesztettek. Az uradalmi faiskolában, amely 1838-tól működött, az utak mellé facsemetéket neveltek. A lakók bérmunkában szőlőművelést és aratást is vállaltak. Emellett mészégetésből, fa-szénégetésből tartották fenn magukat.
E gazdasági lehetőségek biztosították azt, hogy a községben a XX. század elejére 1493 lakos élt 304 házban. Többségükben szlovákok és római katolikus vallásúak. Az I. világháborúban a cséviek is részt vettek, s a harcok során 22 lakos föláldozta az életét.
A két világháború között a népesség száma szinte megduplázódott, 1937-re már 2680 lakos élt itt 504 házban. A művelt terület 4386 katasztrális hold volt. A lakosság szolgálatában 7-8 kisiparos állt. Ebből cipész, bognár, asztalos, kőműves egy-egy volt. A kereskedelmet 4 kiskereskedő és a helyi Hangya Szövetkezet bonyolította. Római katolikus iskolája még a XIX. század első felében épült. Az 5 tantermes iskolában 7 tanító oktatta a gyermekeket. Iskolai könyvtár és 300 kötetes népkönyvtár szolgálta a lakosok igényeit.
Gazdasági és kulturális jellegű egyesületek egyaránt voltak a községben. 1906-tól működött az Erdőbirtokosság. Majd megalakult a Legeltetési Társaság. 1926-ban szerveződött a "Falu" Országos Földműves Szövetség helyi csoportja. A Vöröskereszt Egylete is aktív életet élt. Élénk kulturális élet folyt a Levente Egyesületben, a Polgári Lövészegyletben, a Csévi Férfi Dalkörben, a Katolikus Leánykörök Országos Szövetségének helyi csoportjában.
A II. világháború harcai elég korán, már 1944. december 25-én befejeződtek a községben. Lakosainak egy része 1946-ban Szlovákiába települt át.
-------
Kopjafavers
Vándor, e hársak
Századok óta
Csév születésének
tanúi voltak.
Lombosodó koronáik
Látták gyarapodni
a népet
Törzsüket nemrég
Zord vihar törte.
Kopjafa őrzi
szunnyadó álmuk
Friss csemetéknek
lombkoronái
sok nemzedéknek
legyetek vártái!
Népesség, demográfiai jellemzők
Az 1949. évi népszámláláskor 2027 fő élt a településen, és a lélekszám 1980-ig folyamatosan emelkedett. A növekedés oka kezdetben a magas természetes szaporodás és a pozitív vándorlási különbözet volt. A 70-es években még mindig többen születtek, mint ahányan meghaltak, de megkezdődött az elvándorlás, aminek fokozódása és aránya, valamint az egyre csökkenő születésszám melletti növekvő halálozás már a népesség fogyásához vezetett a következő évtizedben. Mindezen demográfiai folyamatok hatására a település korösszetétele megváltozott. A gyermekkorúak aránya 20 százalékra csökkent, de így is valamivel magasabb, mint a megye községeiben átlagosan. A 15-59 év közöttiek száma és aránya kismértékben emelkedett, de nőtt az idősek össznépességen belüli aránya is. Így ma 100 gyermekkorúra 84 idősebb ember jut, szemben a 47 évvel korábbi 35-tel. A lakosság átlagéletkora 35,8 év, ami alacsonyabb a megye községeinek átlagánál. Piliscsév népességének nemek szerinti összetétele az elmúlt évtizedek alatt kiegyensúlyozott volt. Jelenleg is közel azonos a férfiak és a nők száma. Jelentős nőtöbblet -továbbélésük miatt - csak a 60 éves és idősebb korosztálynál tapasztalható. 1996-ban a munkaképes korúak száma 1420 fő, népességen belüli arányuk valamivel magasabb a megyei átlagnál.
Piliscsév címeréről
Piliscsév címere álló, csücskös talpú pajzs, melynek jobb szélső mezején az Árpádok vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezeje látható, a település első történelmi szakaszára utalva.
A bal szélső mező kék háttere a szlovákságra utal, amely nemzetiségi hagyományait napjainkig ápolja mind nyelvében, mind oktatatásában, kulturális, vallási szokásaiban. Ebben a háttérben zöld dombokon a templom (a falu) védőszentjének aranyfigurája látható. A Mária-szobor eredeti szoboralakja Sződy Szilárd szobrász, éremművész alkotása, amely a község általános iskolájának falán egy fülkében 1925-tól gazdagítja a falu művészeti látványosságait. Alatta a hármas ívelésű zöld dombok a Piliscsévet három égtájról körülölelő pilisi hegyeket szimbolizálják.
A pajzs két oldalát alul övezi a csodálatos völgyet körülvevő erdőkre utaló tölgykoszorú. A bölcsőtől a sírig nyújtó oltalom, a megélhetés, az ember és a természet szoros kapcsolatának jelképe, egyben a rendíthetetlenség, a szívós élniakarás, a fennmaradás reményének kifejezője a felfelé ívelő levélkoszorú. Felső részében található a szlovákság által meghonosított szőlőtermesztés szimbóluma.
Kék szalagon arany betűkkel a pajzs felett és alatt a község szlovák és magyar neve utal a nemzetiségi jellegét máig őrző település jövőbe vetett töretlen hitére.
A címer ismertetése után meg kell említenünk a falu himnuszát, amely hűen tükrözi az itt élő emberek szülőföld- és természetszeretetét.
|
|
|
|
|
|
Cégajánló
|
|
|
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
|
|