A várost leggyorsabban a 10-es úton érhetjük el. Budapest felől két festőibb útvonalat is választhatunk: a Pilisen átvezetőt, vagy a Duna-parti 11-est. A folyó túlpartjáról, a 12-es útról Szobnál komppal jöhetünk át. A Mária Valéria-híd újjáépítése óta leegyszerűsödött az átjutás Szlovákiába. Vonattal Budapest és Komárom felől is eljuthatunk Esztergomba.

Az első magyar király, Szent István szülő- és koronázási városa, az Árpád-kori Magyarország királyi székvárosa 1973-ban ünnepelte fennállásának ezeréves évfordulóját. Esztergom története azonban jóval távolabbi időkre, az őskőkorba is visszanyúlik.


Igen fontos szerepet játszott a település kialakulásában a kedvező földrajzi fekvés: a síkság és a hegyvidék találkozása, a bővizű folyam, a dunai átkelőhely, a kereskedelmi és hadi utak kereszteződése. Az esztergomi vár számos pusztító ostromot élt meg, és gyakran cserélt gazdát. A középkori Esztergom a török uralom alatt megsemmisült, a kipusztított területre nagyarányú telepítéssel új lakosság került: magyar, szlovák és német telepesek érkeztek.

A XX. század elejére Esztergom már csak közigazgatási székhely mivolta, illetve kulturális és oktatási intézményei, jelentős épületei révén számított fontosabb helynek. Tovább rontotta helyzetét, hogy 1920-tól a trianoni békeszerződés értelmében határvárossá vált, és elvesztette eredeti vonzáskörének jelentősebb részét. A város fejlődését jelentősen visszavetette a megyeszékhely 1951-es Tatabányára költözése is.

Egyházi központi szerepét azonban minvégig, máig megőrizte, és itt áll Magyarország legnagyobb temploma, a Bazilika. A nagyhírű templomok, múzeumok, műemlékek és kedvelt kirándulóhelyek városa a XX. század végén új fejlődésnek indult.