Visegrád
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:
Visegrád a Dunakanyar gyöngyszeme, természeti adottságai és reneszánszkori műemékei révén világhíres. A Duna jobb parján található, a Visegrádi-hegység északi részén. Megközelíthető a 11-es főútról, valamint Nagymarosról kompjárattal. Lakossága: 1795 fő, belterülete: 281 ha, külterülete: 3045 ha.
Története:
A római korban, a IV. század eleljén a Sibrik-dombon erődítmény állt. Itt tártak fel egy III. századból származó római villát is, valamint egy IV. századból való katonai tábort, amely a limes megerősítésére készült és a Pons Navatus nevet viselte. Ennek maradványait felhasználva épült itt az ispáni erősség, melyben Visegrád megye igazgatása székelt.
A Visegrád = magasvár, fellegvár nevet a népvándorlás idején itt élt szláv telepesektől kapta. Az oklevelek először 1002-ben említették. Szent László parancsára 1081 és 1083 között itt tartották fogva Salamon királyt. A mellette álló Salamon-torony későbbi épület. A tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária kriályné építtette a Fellegvárat mentsvárként.
Az Árpád-ház kihalása után (1301) Vencel cseh király birtokolta egy rövid ideig, majd Csák Máténak, a felvidéki kiskirálynak tulajdonába került. 1315-ben szerezte meg tőle Károly Róbert, aki miután összeveszett a budai polgárokkal, udvarával együtt 1323-ban Visegrádra költözött. Innen számítjuk a város fénykorát. A visegrádi királytalálkozó 1335-ben jelentős esemény volt, hat közép-európai uralkodó tanácskozott itt.
Károly Róbert utódja Nagy Lajos király lett, aki ugyan áthelyezte székhelyét Budára, de folytatta tovább az építkezéseket, és megtartotta a város régi jogait. Itt fogadta a lengyel küldöttséget is, aki 1370-ban meghívta a lengyel trónra. 1360-ban az udvari kancellária is elköltözött Visegrádról. A város fejlődése megállt. A királyi palota Zsigmond király idejében nyerte el gótikus pompáját, de Zsigmond király a hanyatlást már szigorú rendszabályokkal sem tudta megállítani.
Új fellendülést és virágzást Mátyás király uralkodása hozta. Az ő idejében, 1458-1490 között hatalmas méretű rendeszánsz átépítése folyt. Mátyás király a várat és a palotát teljesen megújította, a városi házak helyreállítására pedig 1474-ben erdélyi szászokat telepített Visegrádra. Mátyás királynak 1463-ban sikerült visszavásárolnia a magyar Szent Koronát 80 ezer aranyért. Ugyanis a Koronát itt őrizték több évszázadon át. Ám 1440. február 21-e éjjelén Erzsébet királyné ellopatta innen komornájával a koronát, és néhány hetes fiát Székesfehérvárott megkoronáztatta. Majd a koronát elzálogosította.
Mátyás halálával Visegrád elveszítette szabadságát. A mohácsi csatavesztés után pedig feldúlták a török csapatok. 1529-ben Szulejmán szultán katonái találták meg a Szent Koronát, amit a szultán Budára küldött Szapolyai Jánosnak. A török hódítás idejében a váregyüttes számtalanszor cserélt gazdát, a város sorsát gyakori várostromok pecsételték meg. A török uralom alól 1686-ban szabadult fel a néptelen település. Elsőnek német telepesek költöztek be, házaikat a régi palota romjaiból építették fel. 1702-ben I. Lipót császár parancsára felrobbantották. Az 1704-es országgyűlés visszaadta a városka jogait, de hosszú pereskedés után mégis csak kamarai birtok lett. A községbe a XVIII. században németek települtek nagyobb számban.
Visegrád neves lakói voltak: Görgey Artúr az 1848-49-es szabadságharc tábornoka, aki István bátyja villájában töltötte a nyarakat és élete utolsó 30 esztendejét, valamint Schulek János. A XX. században pedig Áprily Lajos (1887-1967) költő kötődött a településhez.
1965-ben indult meg a vár feltárása, és hosszabb-rövidebb ideig tartó megszakításokkal napjainkig tart.
1991-ben itt írták alá a visegrádi együttműködési nyilatkozatot (magyar, lengyel, cseh, szlovák részről), amely a régió együttműködési politikáját kívánja előmozdítani.
A településen iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár, posta és étterem működik.
A Salamon-torony közelében található a MAHART-hajóállomás, valamint a révátkelés Nagymarosra.
A település a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része. Igen kedvelt kirándulóhely.
Szálláslehetőségek:
• Fekete-hegyen Hotel Silvánus,
• Salamon-torony turistaház,
• kempingek.
Nyári bobpálya várja az érdeklődőket a Nagy-Villámon, valamint a lepencei Termálstrand erdei környezetben, a hegyoldalba építve.
Lepence:
A Termálstrandot 1977-ben nyitották meg. 39 °C-os hévizét egy 1400 méter mély fúrásból kapja. Az út túloldalán Zsigmondy Vilmos alkotóháza és emlékmúzeuma van. A neves geológus mérnök kora leghíresebb artézi- és termálkutatója volt. Szobra a budapesti Széchenyi-fürdő előtt áll, annak a hőforrását is ő tárta fel 1878-ban.
Lepence 1995-ben szenzációs régészeti esemény színhelye volt. Egy munkás, aki kb. 20 évvel ezelőtt dolgozott itt, jelentette, hogy annak idején a föld alatt kőfalakat találtak., de erről nem értesítettek senkit. Az elmondás alapján a régészek egy 18 m x 18 m alapterületű őrtorony maradványaira bukkantak. Egy félbetört tábla is napvilágra került, melyből megtudták, hogy a tornyot Valentinianus Flavius császár (364-375) építtette. A legszenzációsabb feltárás azonban három szépen kimunkált szoborfej volt, melyhez hasonlót hazánkban még nem találtak. Az egyik valószínűleg a császárt ábrázolja. A föld alatt újabb épületek várnak feltárásra.
Gizella-telep:
A Lepence-völgy mellett Gizella-telepen találjuk a nagymúltú gyógyintézményt, a Fővárosi Kórházat, közelében pedig a Pilisi Parkerdő lovasiskoláját (Gizella-major). A lovasiskola gyönyörű fekvésű pályáján rendezik meg minden évben a "Mátyás király lovasversenyt".
A településen található nevezetességek
|
|