FŐOLDAL
:
HÍREK
:
PROGRAMOK
:
APRÓHIRDETÉS
:
INGATLANOK
:
FÓRUM
:
TÚRAAJÁNLATOK
keresés
dunakanyar információ
hírek
videók
ÚJ!
látványosság, nevezetesség
túraajánlatok
települések, térkép
régióinformáció
programok
fesztiválok
fényképgaléria
menetrendek
környezetvédelem
ÚJ!
egészség, életmód
ÚJ!
országgyűlési képviselőink
katalógus
cégkatalógus
szervezetek
sport
média
szálláshelyek, vendéglátás
Fórum és hírlevél bejelentkezés
TÁMOGATÓINK
időjárás
16°C
Nappali:
Éjszakai:
17°C
8°C
részletes időjárás
frissítve: 2016-04-18 22:10.
Partnerek
PEST MEGYE TURISZTIKAI HONLAPJA
KAPCSOLAT
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu
LÁTVÁNYOSSÁGOK, NEVEZETESSÉGEK
típus
település
kulcsszó
összes
összes
Alsópetény
Bánk
Berkenye
Bernecebaráti
Borsosberény
Budakalász
Budapest
Csobánka
Csomád
Csörög
Diósjenő
Dorog
Dömös
Drégelypalánk
Dunabogdány
Dunakanyar
Dunakeszi
Erdőkertes
Érsekvadkert
Esztergom
Felsőpetény
Fót
Galgaguta
Göd
Gödöllő
Hont
Horány
Horpács
Ipolydamásd
Ipolytölgyes
Kemence
Keszeg
Kesztölc
Királyrét
Kismaros
Kisnémedi
Kisoroszi
Kosd
Kóspallag
Leányfalu
Leányvár
Letkés
Márianosztra
Megyei
Mogyorósbánya
Nagybörzsöny
Nagyírtáspuszta
Nagymaros
Nagyoroszi
Nézsa
Nógrád
Nógrádsáp
Nőtincs
Őrbottyán
Ősagárd
Páty
Penc
Perőcsény
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Piliscsév
Pilisjászfalu
Pilismarót
Pilisszántó
Pilisszentiván
Pilisszentkereszt
Pilisszentlászló
Pilisvörösvár
Pócsmegyer
Pomáz
Pusztaberki
Püspökhatvan
Püspökszilágy
Rád
Regionális
Rétság
Solymár
Sződ
Sződliget
Szendehely
Szentendre
Szigetmonostor
Szob
Szokolya
Tahitótfalu
Tát
Tata
Tésa
Tokod
Tokodaltáró
Tolmács
Üröm
Vác
Vácduka
Vácegres
Váchartyán
Vácrátót
Vámosmikola
Verőce
Veresegyház
Visegrád
Zebegény
Patakparti szabadidő park és sétány
Kismaros
Új szabadidő- és sport park, EU szabványú játszótér, sétány, ami a patak mellett a Gimpli hídig vezet.
Cím:
A kisvonatállomástól a Gimpli hídig
A településen található nevezetességek >>
utcakereső >>
Patakparti szabadidő park és sétány
Megosztom
|
Nyomtatható verzió
Kismaros
megye:
Pest
lakosság:
2 093
honlap:
www.kismaros.hu
utcakereső >>
(Kleinmarosch)
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:
A település festői környezetben fekszik a Börzsöny lábánál, a Szentendrei-szigettel és a visegrádi Várheggyel álellenben. Kismarost Verőcétől mindössze egy néhány száz méteres beépítetlen Duna-part választja el. Megközelíthető a 12-es főúton, valamint vasúton. Lakossága: 2093 fő, belterülete: 475 ha, külterülete: 715 ha.
Kismaros rövid története
Földrajzi helyzete, adottságai:
Festői környezetben fekszik a falu, a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel átellenben. A lakosság a Duna árterületén kívül sík vidékre települt. A vulkánikus eredetű Börzsöny-hegységnek és környezetének talajszerkezete optimális lehetőséget biztosít a földműveléshez.
Kismaros előtörténete:
1972-ben a Duna medréből kerültek napvilágra azok a római gladiátorkardok, népvándorlás- és keresztes hadjáratok idejéből származó fegyverek, szerszámok, melyek ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képezik. Ezek a tárgyak is bizonyítják, hogy Kismaros területe már abban az időben is alkalmas volt emberi letelepedésre. Ugyanakkor a tulajdonosi öntudatot erősítette mindenkor az a körülmény, hogy a betelepülés időszakában a terület lakatlan volt.
A lakosság eredete:
A XVIII. századi Németországban egy viszonylagos túlnépesedés jellemző, míg Magyarországon a törökdúlás és a Rákóczi-szabadságharc következtében nagyarányú elnéptelenedés volt tapasztalható. Ez a magyarázata annak a telepítési tervnek, melynek kidolgozásával Kollonich esztergomi érseket bízta meg az akkori uralkodó, III. Károly, majd Mária Terézia. Josef Moser történész szerint Frankhonból, ezenkívül Meinz, Freiburg, Stuttgart, Karlsruhe és Köln városok környékéről indultak útnak a Dunakanyar lakói 1729 és 1732 között. Míves Ottó, kismarosi tanár kutatásai szerint Ulm városában szálltak tutajra, mely elindult velük új hazájuk felé.
Letelepedés, faluközösség:
A község neve az 1781-ben nyomtatott 'Vályi'-féle térképen szerepel először. A Kismaros elnevezést valószínűleg a szomszédos 'Maros'-tól kölcsönözhette, mely nevét ekkor változtathatta Nagymarosra. (A név latin eredetű "Mures"-t azaz vízparti települést, erősséget jelent) A letelepedettek földet és 6 évi adómentességet kaptak. Az első házak vályogból készültek, szalmatetővel, és szoba-kamrából álltak. A község 750 hektár területet kapott 24 hold földdel. Ez kb. 25-30 családnak adott megélhetést olyan színvonalon, hogy az itt élők érdemesnek látták maguk után hívni az otthonmaradt rokonokat is. A második áramlás 1769. és 1771 között tetőzött.
Az 1700-as évek vége:
Ekkor már 200-250 főnyi a település lakóinak száma. Kialakult a szalag-telkes kétsoros főutca, majd a földművelő-szőlőtermelő foglalkozást jelző 'PINCESOR'. A homloktornyos, egyhajós templom a falu népének anyagi és fizikai összefogásával 1827-re épült fel. Ezzel kifejezésre juttatták letelepedésük véglegességét és önállóságukat is. A népesség alakulása, illetve összetétele szempontjából fontos tény, hogy az ideérkezők sokáig zárt etnikumot alkottak, nem keveredtek senkivel. A XX. század elejéig őrizték német anyanyelvüket, szokásaikat és nem utolsó sorban katolikus vallásukat, hitüket, mely a falu erkölcsi életének is meghatározója volt.
Az 1800-as évek:
A falu szinte teljes mértékben önellátó volt. Kialakult egy szűk iparos réteg, mely elsősorban a falu igényeit elégítette ki (kőműves, ács, asztalos stb.), de a meghatározó tevékenység a szőlő- és gyümölcstermelés, illetve a saját szükségletet kielégítő állattartás. A század végére a gazdák már Bécs városába vitték a szépen csomagolt szőlőt, barackot. Ez rangot és anyagi gyarapodást jelentett a falu lakosságának. A békés fejlődést az I. világháború kirobbanása akadályozta meg. Tizennyolc kismarosi férfi halt meg a harctereken, a megözvegyültek és árvák sorsa pedig az átlagosnál is elviselhetetlenebbé vált.(ekkor vált jellemzővé a 'Pesti'-ek nyaraltatása).
Az 1920-as évek:
Egyre többen 'ingáznak' (naponta Budapestre utaznak dolgozni). Megszaporodik az ipari-munkás létszám és ezzel egyidőben gyarapodnak a vegyes házasságok is. Az anyanyelv rendszeres használata ettől kezdve egyre szűkebb területre szorul. A hivatalos elvárások, az úgynevezett 'hűség mozgalom' és a magyarsággal való azonosulás következtében a 40-es években Kismaroson is megkezdődött a nevek magyarítása. A háború előtti népszámláláskor németnemzetiségűnek senki sem vallotta magát, német anyanyelvűnek pedig tizenhárman mondták magukat, mégis 1945. január 2-án 80 főt hurcoltak ki az akkori Szovjetunióba, ahonnan 31 már soha nem tért vissza. A mélységes igazságtalanság, lelki megrázkódtatás és megfélemlítés következtében a falubéliek végképp felhagytak az öröklött nyelv használatával (a falumúzeumban meghallgathatók egy lelkes csoport gyűjtése, imákat, énekeket, szokásokat rögzítettek magnetofonra).
A II. világháború utáni időszak:
A II. világháborút a 'csendes befeléfordulás' követte, ugyanakkor a falu népére jellemző szorgalmas munka tovább folyt. A földművelés ugyan háttérbe szorult, (a nők java része is 'ingázóvá' vált), de a 'második gazdaságban' virágzik a málnatermesztés. Hosszú évekre ez a tevékenység biztosítja a falu viszonylagos jólétét.
1976.
Ebben az évben megszűnt Kismaros önálló közigazgatása. A szomszédos településekkel együtt (Kóspallag, Szokolya), Verőce igazgatása alá csatolták.
1990.
Kismaros ismét visszakapta önálló közigazgatását, Kóspallaggal körjegyzőséget alkotott, mely 1997-ben megszűnt. Azóta a Polgármesteri Hivatal tevékenysége csak Kismaros területére vonatkozik. A község óriási fejlődésnek indult. 1992-ben elkészült a sportcsarnok a hozzá tartozó öltözővel, 1996 decemberében átadták, a környező községeket megelőzve, a vezeték nélküli telefon hálózatot. 1997 nyarán befejezték a községben a gázvezeték kiépítését, felavatták a MÁV új rendszerű gyalogos-felüljáróját. 1997 végén elkezdődött a község szennyvízcsatorna hálózatának építése, egyidejűleg a Duna parton, a községen áthaladó kerékpárút is kiépült.
Földrajzi helyzete, adottságai:
Kismaros község Pest megye északi részén, a Dunakanyarban, a Börzsöny hegység déli vulkanikus eredetu, gyengén hullámos lejtőjén, a Duna bal partján, a Morgó patak völgyében, országút mentén fekvő település, amely a váci agglomerációhoz tartozik. A medence lajtamészkővel, kemény andezitkaviccsal, dácittal és vulkanikus törmelékkel fedett, melyre agyagos, tengeri homokköves üledék telepedett. Az ősmátra flórája már alig figyelhető meg, az alacsonyabb helyeken kiirtották az erdőket, sőt, a helyükön kialakított szántók és szőlők helyén egyre több hétvégi ház épül. A magasabb helyeken a kocsánytalan tölgy, a bükk és gyertyán az uralkodó, de megtalálható a szil, a juhar és a kőris is. A gazdag aljnövényzetet a galagonya, a kökény, a szeder, a fagyal, a som, a fekete hunyor, a kankalin, stb. képviselik. Az erdőkben honos a vaddisznó, az őz, a szarvas, a vadmacska, a fácán, a fürj, a kakukk, a sas és egyéb kisebb állatok. A hegyvidéki éghajlat itt már kevésbé érvényesül, a csapadék éves mennyisége 600-700 mm.
A lakóházak száma több mint 550. Az 1968-ban elkészült a vezetékes vízhálózat, és azóta az ingatlanok közel 100%-át bekötötték az ivóvíz-hálózatba. 1997-ben elkészült a vezetékes gázhálózat, és jelenleg befejezés előtt áll a csatornahálózat építése. A falu belterületén a telefonellátottság közel 100 %-os. A hulladékszállítást a váci Ottó Kft. végzi. A falu rendezett, az utak túlnyomó többsége szilárd burkolattal rendelkezik. A falu köz- és vasúton egyaránt megközelíthető. Révhajó közlekedik Kismaros és a Szentendrei-sziget (Kisoroszi) között.
Településtörténet:
Községünk területén települést először a XVIII. század első felében a Németországból érkező bevándorlók alapítottak, akik elsősorban Mosel és Rajna közötti Rhein tartomány, Pfalz és Elzász-Lotharingia vidékéről érkeztek a Dunán az un. Ulm-i skatulyákon (fából készített tutajokon) az 1720-as évek végé-től kezdődően.
Az 1800-as évek elején a település lakóinak száma már 200-250 fő. Először a szalagtelkes, kétsoros főutca, majd a pince-sor alakult ki. 1827-re épült fel a falu temploma. A zárt etni-kumú lakosság a XX. század elejéig teljesen, 1945-ig részben megőrizte német anyanyelvét, szokásait és katolikus vallását. Az iskolai tanítás két nyelven folyt, magyarul és németül.
Jelentős volt a csemegeszőlő termesztése, amelyet bel- és külföldön (Bécsben) egyaránt értékesítettek. 1888-1889-ben azonban a filoxéra nagyrészt kipusztította a szőlőket.
1859-ben megnyílt a Vác-Párkánynánai vasút. Csökkent az etnikai zárkózottság, és a falu mezőgazdasági jellege is. Nőtt a városok ipari üzemeiben dolgozók és a felsőbb iskoláiban tanuló fiatalok száma.
Az 1893-ban megépült iparvasút 1954-től személyeket is szállít. A kisvasút jelenleg turisztikai célokat szolgál Kismaros és Királyrét között, ahonnan több turistaútvonal indul a Bör-zsönybe.
1945 januárjában 85 főt vittek ki a Szovjetunióba "málenkij robotra", akik közül 11-en soha nem térhettek haza. Német nemzetiségük miatt azonban senkit sem telepítettek ki más országba a községből.
1966-ban Kismaroshoz csatolták Börzsönyliget üdülőterületet. 1974 végén egyesítették Kismaros és (Nóg-rád)Verőce községeket Verőcemaros néven, amely 1990. január 1-jétől szűnt meg.
1993-ban testvérkapcsolat létesült az erdélyi Zetelakával és 2003-ban a német Wallhausennel. A Szuttai-dűlőben találjuk a Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza monostort (1993-tól apátság). 1991-től a Boldog-asszony Háza Alapítvány Egészségügyi Szolgáltatása (orvosi rendelés, fizikoterápia, gyógytorna) nagyszámú beteg gyógyulását szolgálja (2006-tól már az új egészségügyi szolgáltató központjukban).
1990-ben 8 osztályosra bővült a község általános iskolája. 1992-ben falumúzeum létesült a sváb hagyományok őrzése érdekében, és az új sportcsarnok is átadásra került. 1996-ban újra megalakult az önkéntes tűzoltó egyesület, továbbá 2000-ben teleház is létesült. 1997-ben elkészült a vezetékes gázhálózat, majd 2003-ban a csatornahálózat is. A falu szilárd burkolatú útjai 90 %-ban felújításra kerültek az utóbbi években. 2006-ban megalakult a német kisebbségi önkormányzat, és az óvodában is ápolják a német nemzetiségi ha-gyományokat. A falu régi, rosszállapotú kultúrháza helyén 2006-ban új, színházteremmel és könyvtárral is rendelkező kultúrház épült.
A faluban 1990 óta 20-nál több civilszervezet és csoport alakult, tevékenykedik.
Szálláshelyek, vendéglátás
Várostérkép a térképcentrum oldalán
Feliratkeresés a térképcentrum oldalán
A településhez kapcsolódó túraútvonalak és virtuális túrák
A településen található nevezetességek
Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor
utcakereső >>
Kerékpárút a Duna partján
utcakereső >>
Királyréti Erdei Vasút
utcakereső >>
Kismarosi Falumúzeum
utcakereső >>
Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény
utcakereső >>
Kisvasút végállomás
utcakereső >>
Műemlék pincesor
utcakereső >>
Málenkij robot emléktáblák
utcakereső >>
Nepomuki Szent János szobor
utcakereső >>
Patakparti szabadidő park és sétány
utcakereső >>
Római katolikus templom (műemlék)
utcakereső >>
Ulmi skatulya szobor
utcakereső >>
program - mai napra: 0
Cégajánló
Duna-Dráva Cement Kft.
Vác
kavicsüzletág, cementgyártás, transzportbeton gyártás
Hirdetés
A DWC DunaWeb
Computer Kft.
számítástechnikai
üzlet és szerviz
elköltözött! >>
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!
Ez Önt is érintheti!
A Google a keresési eredményekben már hátrébb sorolással bünteti a nem mobilbarát weboldalakat! Hogy miért?
Itt ellenőrizheti weboldalát!
Nevezetesség
Szent Tamás kápolna
Esztergom
túra
Nagybörzsöny - Királyrét
típus: gyalog
A Börzsöny Akciócsoport 2002-es Vándortúrájának útvonala.
apróhirdetés
Térkövezést, kerítés építést, telek takarítást vállalok!
Kiadó hosszú távra 2023. decemberi költözéssel Vác Deákvár, Sas utcai társasház 1. ...
Kétdiplomás, barátságos amerikai ANYANYELVŰ angol magántanár új tanítványokat ...
Ingatlanok Dunakanyarban
Ingatlanok Vácon
-
Eladó: Vác, Szent-Györgyi Albert utca 1 ...
-
ELADÓ ÉPÍTÉSI TELEK 420 m2 tehermentes építési telek tulajdonostól Vácon, Deákvár ...
© 2002-2006
DunaWeb Szolgáltató Kft.
Szerkesztőség:
info@dunakanyar.hu
·
Impresszum
·
Médiaajánlat
·
Adatkezelési tájékoztató
·
Panasz, észrevétel
INGATLAN.DUNAKANYAR.HU
APRO.DUNAKANYAR.HU
INGATLAN.DUNAKESZI.HU
APRO.DUNAKESZI.HU
APRO.VAC.HU
INGATLAN.VAC.HU
INGATLAN.RAD.HU
APRO.RAD.HU
INGATLAN.KISMAROS.HU
APRO.KISMAROS.HU
INGATLAN.PUSPOKSZILAGY.HU
APRO.PUSPOKSZILAGY.HU