Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

Közvetlenül a Duna partján fekvő település a Vác-Szob közötti, 12-es főúton érhető el. Vasúttal is megközelíthető vagy vízijárművekkel. Lakossága: 2893 fő, üdülési szezonban: 8400 fő körül, belterülete: 698 ha, külterülete: 2520 ha.

Története:

Verőce területe már az őskortól lakott. Itt hagyta nyomait a kelta, a római kultúra. Fontos római kori építmény, egy hídfőállás romjai láthatók a falu határában, a Duna-parton.
A honfoglaló magyarok igen korán letelepedtek ezen a vidéken. Az Árpád-házi királyok korában, amikor az udvar először Esztergomban, majd Visegrádon székelt, fontos hely lehetett, neve ugyanis szláv vagy palóc eredettel "kaput" jelentett. Lehetséges, hogy a Börzsöny hegység várait és vadászterületeit "Verőce kapun" közelítette meg az udvartartás. Más forrás szerint nevét Verőce patakról kapta, aminek jelentése: olyan víz, melyben sok az örvény. Az Anjouk korában is jelentős szerepe volt a falunak. A hagyomány szerint Nagy Lajos királyi nyaralót építtetett a Duna partján. Mátyás király fát ültetett a falu határában, ez az öt évszázados tölgy ma is látható az Express tábor területén. A falu virágkorát a XV. században élte mezővárosként. Vásárjoga ugyan nem volt, mégis népes vásárokat tartottak a faluban.
A török megszállás idején, a tizenötéves háború egyik nagy ütközete játszódott le itt. Miksa főherceg csapatai 1597-ben Verőcén arattak diadalt Mohamed basa török hadai felett. A török hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, idetelepített németek és szlovákok együttesen fogtak hozzá a település újjáépítéséhez. 1786-ban szénbányát nyitottak a községben, de a bányaművelés csak néhány évig tartott.
A XIX. század elejétől Verőce gazdasági lehetőségei csökkentek, Vác egyre jelentősebb lett, a megépülő vasút bekapcsolta a környék kis falvait, így Verőce piaci helyzete romlott.
A XIX. század végén történt szőlőpusztulás is igen érzékenyen érintette a községet. Ebben az időben azonban feltűntek a városi nyaralóvendégek, a zöldség, gyümölcs, tejtermék és baromfi helyben piacot talált, és munkaalkalmak teremtődtek a nyaralók ellátására. 1925-ben cserépüzem épült a községben, melyben 4 éven át dolgozott Gorka Géza (1894-1971), a később híressé vált, Kossuth-díjas keramikus művész. Munkásságát leánya, Gorka Lívia folytatta, aki az apai hagyományok mellett az asszimetrikus, amorf edények mestere. A településen kulturális pezsgés indul meg, mivel sok művész választotta pihenőhelyéül a falut, pl. Ady, Móricz, Kodály, Kodolányi, Kosztolányi, Karinthy Frigyes és még sokan mások.

A Dunán vízi sportok művelésére van lehetőség.


Rendezvények:

• Hagyományos majálisukat május elején rendezik meg a verőceiek a magyarkúti réten.
• A Verőcei Szüretet október első hétvégéjén tartják.


Magyarkút

Az országos Kéktúra vonalán Magyarkút felé haladva találhatjuk meg a Borbély-hegyen (283 m) épült kilátót, melyről gyönyörű dunakanyari panoráma tárul elénk. Továbbhaladva a K jelzésű turistaútvonalon, Magyarkútra érkezünk.

• Itt látható Mátyás király 500 éves fája.
• Az Irma-forrás friss vizétől felüdülhet az elfáradt turista.
• Az Orgonavirág Étterem és Turistaház egész évben üzemel. A 60 férőhelyes, családias magánpanzióban rendezvények, konferenciák, tanfolyamok lebonyolítására van lehetőség. Csoportoknak, fiataloknak kedvezményt biztosítanak.