Dunakanyar.hu
Dunakanyar.hu FŐOLDAL  :  HÍREK  :  PROGRAMOK  :  APRÓHIRDETÉS  :  INGATLANOK  :  FÓRUM  :  TÚRAAJÁNLATOK
 

dunakanyar információ

katalógus

Fórum és hírlevél bejelentkezés
  TÁMOGATÓINK
időjárás
 
16°C
  Nappali: Éjszakai:
  17°C 8°C
részletes időjárás
frissítve: 2016-04-18 22:10.
  Partnerek

PEST MEGYE TURISZTIKAI HONLAPJA

  KAPCSOLAT
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu




társasjátékok
LÁTVÁNYOSSÁGOK, NEVEZETESSÉGEK

  típus település kulcsszó  
   

Az iskola és az óvoda
Püspökszilágy
1895. január 27-én a Képviselő-testület határozata értelmében iskola helység és tanítói szolgálati lakásként az eddigi mészárszék épületét jelölték ki. Gubriánszky Emmánuel 1894-ben került Püspökszilágyra, az 1879-ben életbelépő népiskolai törvény alapján. Ő volt az első, aki már kántor-tanítóként, a jegyzői teendőket nem látta el. Halálával azonban nem halt ki neve a szilágyi iskola történetéből: Az 1931. Évi monográfia szerint:”...R. kath elemi iskola. Kántor-tanító: Ágoston József, tanítónő: Gubriánszki Etelka”
Ágoston József 1930-ban került Püspökszilágyra. A meglehetősen mostoha körülmények között végzett tanító-nevelő munkában több elvárának kellett megfelelni.. Neki és feleségének 170 diákot kellett oktatni az iskolában. A kötelező nyolc osztályos általános iskola vezetésével 1949-től hat főre növekszik az iskolai nevelők száma, de sajnos ez nem oldotta meg tantermek szűkösségét, ezért a két iskolaépület mellett a „kultur otthonban” és a tanácsházán is folyt a tanítás.
A régi-új épületet 1964-ben bontották le, hogy a helyére új kerüljön. Az épület átadása után már csak két helyen folyt a tanítás, de a tantermek száma így is kevésnek bizonyult, így csoportbontások árán lehetett elérni az intézmény működését. 1979/80-as tanévben a Szilágyi iskola felső tagozata megszűnt és a gyermekek a váchartyáni iskolában tanultak tovább.
A község képviselő testülete már az 1920-as években foglalkozott az óvoda tervével, de csak a 30-as évekre született egy fél-megoldás: a nagy nyári munkák idején az amúgy is üres iskolában rendezték be a „szükség-óvodát” A valóságos megoldás évtizedekig váratott magára. Mint a községben mindent, ez is a Szilágyiak összefogásával valósulhatott meg. Az egykor „zsidókocsma” épület helyén épült új óvoda, s az 1960/61-es tanévben Gáspár Gézáné Nagy Ilona óvónő vezetésével megkezdődhetett a kicsik oktatása-nevelése. Az intézmény jelenleg is az eredeti helyén működik, lényegesen jobb körülmények között. Mint megnyitásakor.


Forrás. Czéh László: Püspökszilágy (1996)



Nyomtatható verzió

Püspökszilágy
megye: Pest lakosság: 756 honlap: www.puspokszilagy.hu
Püspökszilágy története


Püspökszilágy Váctól délkeletre a Nyugati Cserhát nyúlványai között búvik meg, a várostól mintegy 15-16 kilométer távolságban. Határa 2530 hektárnyi területének nagyobbik felét ma is összefüggő, - jórészt tölgyes, cseres – erdők foglalják el. A hajdani időkben ezek az erdőrengetegek jóval nagyobbak voltak, s amint erre a község neve is utal, igen jelentős volt a Szil-fával benőtt terület. Püspökszilágy határa másik két település különálló határát is magába olvasztotta a letűnt évszázadok során. A két település Szór és Garlan.. Szór első okleveles emléke egy az 1332-37-es évekből származó pápai tizedjegyzék.
Sajnos Püspökszilágyról kevés írásos emlék maradt fenn, ennek oka, hogy a község története szorosan összefonódott a váci Püspökségével. A kezdetektől fogva a püspöki birtok része volt és maradt egészen 1945-ig.
A török időkben Szór és Garlan községek elpusztultak és egybeolvadtak Püspökszilággyal, amely lakottan élte túl e nehéz időket.
A török kiverése után újabb megpróbáltatások, szenvedések vártak az akkori lakosokra. A felszabadított területeken a török helyett II. Lipót katonái követelték maguknak a gabonát, pénzt, húst, s még sok mindent, ami szükséges volt a hadviseléshez. Az országot feladni kényszerülő török elleni csaták, majd a Rákóczi szabadságharc hadi eseményei és az azokkal együtt járó adóterhek, „rekvirálások” újra meg újra menekülésre késztették a lakosságot. A falu lakossága 1715-re mindössze 12 jobbágy és 2 zsellércsaládból állott.
A következő években, évtizedekben újabb betelepítésekkel – bár nem túl gyorsan, de fokozatosan – emelkedett a falu lélekszáma.
Másik csalhatatlan jeleként a meginduló közösség-szerveződésnek, ebben az évben (1715.) hozták rendbe a község templomát. 1719-ben készült el Szilágy község első ismert pecsétnyomója, amely a közigazgatás megszerveződésére mutat.
A XIX. század első évtizedeinek reformmozgalmai vezettek el az 1848/49-es szabadságharcig, amelynek helyi eseményeiről egyetlen hiteles adatnak sikerült nyomára bukkanni: ez szerint a nemzetőrség VI. Őrnagyi kerületében 100 püspökszilágyi katona harcolt.
1876-ban 735 lakos élt Szilágyon. A lakosság száma egy 1910-res monográfia szerint 1002-re emelkedett. Ezekben az években épült meg a Váchartyán-Kisnémedi-Püspökszilágy közötti közút és a távbeszélő hálózat.
Az első világháborúban 224 katona vonult be és 35 hősi halált halt.
A háború végén, a húszas években épült meg a falu községháza. 1926-ban kapta meg az építésre a megbízást Csikos István váci építőmester, és 1928-ra készen állt az épület.
A második világháború 1944. December 8-án érte el szilágy községet az előrenyomuló szovjet hadsereggel. Bár a községet sem emberéletben, sem épületeiben nem érte kár, a község lakói megtapasztalhatták ismét az idegen hatalom katonáinak rablásait, fosztogatásait.
1945 március 15-én megjelenő kormányrendelet hatására 12 taggal megalakult a Földosztó Bizottság. 1948-ban kiépült az elektromos hálózat a faluban és a Váchartyánban felavatott gépállomás jó munkalehetőséget teremtett a környéken. A lakosok száma 1960-ra 1131 főre nőtt. 1964-ben megkezdődött az új iskolaépület-szolgálati lakás építése, a hajdani mészárszékből készült iskola helyén. 1966-ban felépült a labdarúgó pályán a sportöltöző. 1968-71 között épült az új művelődési otthon, amely a település méretei alapján ma is tiszteletet parancsoló intézménye a községnek. Az 1972-ben megkezdett vízvezeték építés újabb jelentős állomása volt Püspökszilágy fejlődésének, amely azonban nem csak a középületek építésében mutatkozott meg.
A biztatónak induló fejlődést 1975 törte meg: A kormányhatározat nyomán megvalósított „nagyközségesítés” – a másik két községgel együtt visszavetette Püspökszilágy önálló létének esélyeit.

Forrás: Czéh lászló: Püspökszilágy (Püspökszilágy, 1996)
A településen található nevezetességek
A Csíksomlyói Mária szobor   utcakereső >>
A feszület   utcakereső >>
A művelődési ház   utcakereső >>
Az iskola és az óvoda   utcakereső >>
Baptista imaház   utcakereső >>
Katolikus templom   utcakereső >>
Polgármesteri Hivatal   utcakereső >>
program - mai napra: 0
Cégajánló
Hlinka Bt.

Vácduka
konténerszállítás, konténerrendelés, konténer bérlés, konténer vác
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nevezetesség
Honvéd emlékmű
Vác
túra
Diósjenő-Királyrét túra
típus: gyalog
A Fitt-Fut Alapítvány túraajánlata:
A diósjenői vonatállomásról indulva, folyamatosan emelkedve érjük el a Foltán-keresztet. Az út során érintjük a Csehvárat, melyről az út ...
apróhirdetés
Tapasztalt pultost/felszolgálót keresünk! +36303600026
Biztos érdeklik kapott hitel € 5000 € 2.000.000 ?? a hitel finanszírozása Ön igényeinek ...
Kedves leendő főzni tudó Kolléganőnk! 20 fő befogadására alkalmas ...
Ingatlanok Dunakanyarban
Ingatlanok Vácon
- Ez a tégla épület nagyon jó állapotban van. Tulajdonosa egy Kft. A ház a város ...
© 2002-2006 DunaWeb Szolgáltató Kft. Szerkesztőség: info@dunakanyar.hu  ·  Impresszum  ·  Médiaajánlat  ·  Adatkezelési tájékoztató  ·  Panasz, észrevétel

INGATLAN.DUNAKANYAR.HU     APRO.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKESZI.HU     APRO.DUNAKESZI.HU     APRO.VAC.HU     INGATLAN.VAC.HU    
INGATLAN.RAD.HU     APRO.RAD.HU     INGATLAN.KISMAROS.HU     APRO.KISMAROS.HU     INGATLAN.PUSPOKSZILAGY.HU     APRO.PUSPOKSZILAGY.HU