Elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

A község a Börzsöny északkeleti részén, a drégelyi hegyek alatt található, közel a honti határhoz. A település Rétságtól 10 km-re van. Megközelíthető a 2-es számú főúton, valamint a Vác-balassagyarmati vasútvonalon. Lakossága: 2200 fő, belterülete: 157 ha, külterülete: 3844 ha.

Története:

A település már Könyves Kálmán (1096-1114) király uralkodása idején létezett. Első lakosai Galíciából és Lodomériából ideköltözött oroszok voltak. Ezért nevezték a falut egy ideig Oroszfalvának, amelynek lakói az Árpád-korban királyi testőrként, illetve a palota és a vár kapuőreiként teljesítettek szolgálatot Visegrádon. Oroszfalva már Könyves Kálmán idejében mezővárosi kiváltságokhoz jutott, amelyeket Károly Róbert, Nagy Lajos és Zsigmond király is megerősített. A településről verbuválták a királyi testőrség katonáit egészen 1526-ig. A drégelyi vár eleste után török hódoltsági terület lett. Majd pedig a Kozin, Stahremberg és a Keglevich családok birtokolták.
1692-ben Macska György horpácsi hadnagyot bízták meg a császári tábornokok, hogy a könyörtelenül kivetett adót Nagyoroszi népén behajtsa. A begyűjtött adót azonban a sokat szenvedett nép visszaszerezte, amikor is rajtaütött Macska Györgyön a szátoki szállásán.
Az 1848-49-es szabadságharc is érintette a települést. 1849. januárjában a Guyon Richárd vezette hátvédcsapat Nagyoroszi határában két napig tudta feltartóztatni a Görgeyt üldöző osztrák csapatokat. Ennek köszönhetően Görgey biztonságosan folytathatta útját a bányavárosok felé.
1839-ben itt született Szabó Endre, a neves pedagógus, szakíró, aki a elsőként ismerte fel a hazai "kisdedóvás" jelentőségét.
A XX. század elején gyümölcs- és virágkertészetével aktív szerepet játszott még a 65 km-re lévő főváros ellátásában is. A községben működő ács-, építőmunkás- és kőművesréteg országszerte ismert volt szaktudásáról.
Nagyorosziban a lakosság a kisebb hullámzások ellenére állandónak mondható, nem öregedett el. A település infrastruktúrális ellátottsága jó.
A községben óvoda, általános iskola, művelődési központ, könyvtár, orvosi rendelő, gyógyszertár és posta van.

A drégelyi hegyek, a Börzsöny és a Cserhát varázsol látványos, szép természeti hátteret a község köré, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része. Túrázások közben ritka növényeket és állatokat csodálhatnak meg a itt természet kedvelői (parlagi sas, holló, vadmacska).

-------


Turistaútvonalak:

- Vonzó turistaútvonal vezet a Nagyoroszitól délnyugatra lévő, 661 m magas Kámor-hegy oldaláig.
- Kedvelt a Törökasszony útja útvonal is, amely a kék jelzésű turistaútról érhető el Nagyorosziból.
- A Drégelyvár nevű vasúti megállótól kb. 1 órás gyalogtúrával juthatunk el a K+ jelzésű turistaúton Drégely várának romjához.
- A Z jelzésű utak pedig a Börzsöny belsejének legszebb részeibe vezetnek.
- A K majd K jelzésű útvonal a Királyházai Turistaházhoz visz, ahonnan Hideg-lyuk és Nagy-völgy érintésével ugyancsak a kéktúra vonalán visszatérhetünk Nagyorosziba. (Vigyázni kell, mert a K jelzés a terepen K telített négyszög is lehet.)
- Nagyoroszi nevű vasútállomástól indul a P jelzésű turistaút, amely a cserháti településeken át vezet, gyönyörű nógrádi tájakon keresztül. Majd Cserhátsurány fölött becsatlakozik az országos kéktúra vonalába, amelyen Hollókőre juthatunk. Ez a kis nógrádi falucska hazánkban a budai Várnegyeden és a Duna-parton kívül a Világörökség része, és szigorú műemléki védettség alatt áll.

Szálláslehetőségek:

Márton Fogadó
2645 Nagyoroszi Szent István tér 4.
Tel: 35 374-323