Diósjenő
megye: Nógrád |
lakosság: 2 782 |
honlap: |
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:
Diósjenő a börzsönyi és a nógrádi táj találkozási pontján épült üdülőhely és turisztikai központ. A Börzsöny kapujának is nevezik. Megközelíthető a 2-es főútról kb. 9 km-es kitérővel, valamint a Balassagyarmat-Romhány vasútvonalon. Lakossága: 2850 fő, belterülete 150 ha, külterülete pedig 5600 ha.
Története:
Diósjenő ősidőktől fogva lakott hely volt, ugyanis csiszolt kőeszközökre, kő- és bronzkori földvárak maradványaira bukkantak a régészek. Avarok, kvádok, markomannok, majd szláv népesség lakott a vidéken. Több vár is állt akkoriban a környéken: Pogányvár, Csehvár, Kámorvár.
A Diósjenő melletti tó fontos katonai eseménynek volt tanúja i. sz. 173-ban. Marcus Aurelius római császár büntetőhadjáratot indított a rómaiakat háborgató barbárok ellen, és itt, a diósjenői-tónál ütközött meg velük. A rómaiak győzelmét emlékmű hirdeti a csata helyén.
Diósjenő nevéből arra következtethetünk, hogy a honfoglalás idején a magyar Jenő törzs tagjai telepedtek meg ezen a vidéken, ahol valószínűleg sok diófa termett. A dió és a Jenő szó egyaránt török eredetű. Az utóbbinak jelentése: bizalmas, tanácsadó, miniszter.
Diósjenő és a mellette lévő vár már a XIII. században fennállott. Zsigmond király 1437-ben Lévai Cseh Péternek adta zálogba. Halála után a husziták szerezték meg a környéket és építették meg azt a várat, amelynek romjai a községtől nyugatra lévő Csehvár-hegyen ma is megtekinthetők. Kálvin tanai már a XVI. század végére eljutottak ide.
Diósjenő a XV. század második felében mezővárosi kiváltságokra tett szert. A középkorban vámszedési joggal is rendelkezett. A török hódoltság után Dobó Ferenc, majd Esterházy Miklós herceg volt a község földesura. Azután az esztergomi érsekség és a váci püspökség birtokolta a vidéket. Végül a Sváb-család tulajdonába került. A falu határában álló kastély az ő nevüket viseli.
A szőlőhegyi kápolna építésekor kör alakú fal alapjaira bukkantak, amely valószínűleg templom lehetett.
A faluban óvoda, általános iskola, orvosi rendelő és posta működik.
A község infrastruktúrális ellátottsága jó.
A falu legjelentősebb munkahelyteremtői:
Vill-Tesz, Erdészet, Tejfarm-Kft, Vox-automatika, baromfitelep.
A község közelében lévő vulkanikus közetből felépülő Kámor-hegyet és Csertányt tölgy-, bükk- és kőriserdők borítják. A település a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része. Különleges növényritkaságokat figyelhetünk meg a környéken. Ilyen a kosbor, nőszirom, tárnicsfajok, szirti páfrány, havasalji rózsa, gímpáfrány, alhavasi varázslófű. Gazdag az állatvilág is. A szerencsésebb turista kerecsensólymot, parlagi sast, fekete gólyát, foltos szalamandrát is láthat barangolásai során.
Számos turistaút indul innen a Börzsönybe és a Cserhátba egyaránt. A falu határában lévő tó igazi víziparadicsom. Külön strandfürdő áll a turisták rendelkezésére. A sátorozni vágyókat pedig a Petőfi utcában lévő kemping várja. S azokat a vendégeket, akik nem a kempingben szeretnének éjszakázni, falusi vendéglátás keretében tudják elszállásolni.
A helybeliek azt remélik, hogy az idegenforgalom és a falusi turizmus kiemelten nagy hasznot hozó ágazattá növi ki magát.
Rendezvény:
Minden év júliusában rendezik meg a látványos eseményekben bővelkedő falunapot, amelynek pontos ideje a Jenő névnap utáni hétvége.
A településen található nevezetességek
|
|