Fekvése, megközelíthetőség, lakossága, területe:

A közismert búcsújáró- és zarándokhely a Börzsöny déli részén, a márianosztrai-medencében található. Megközelíthető a 12-es útról Szobnál történő letérővel vagy Kóspallag felől. Lakossága: 890 fő, belterülete: 74 ha, külterülete: 1952 ha.


Története:

Első okleveles említése 1262-ből származik Nostre néven. 1352-ben Nagy Lajos király kolostort építtetett itt az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend: a pálos rend részére. A település a templomról és annak védőszentjéről kapta a nevét. A latin Maria nostra magyar jelentése: a mi Máriánk. A kolostort gyakran látogatta Nagy Lajos király, mert lánya Hedvig, itt nevelkedett. Hedvig, lengyelül Jadviga, ösztönzésére a márianoszrai pálosok alapították Lengyelországban Czestochowa kolostorát, mely napjainkban is a lengyelek legszentebb helye. Márianosztra környéke királyi vadaskert volt évszázadokig, melyet Olaszkertnek neveztek.
A márianosztrai kolostor és templom 1552-ben megsemmisült, de a XVIII. században újjáépítették. A megfogyatkozott lakosság pótlására pedig szlovák telepescsaládok érkeztek.

Napjainkban is sűrűn látogatják zarándokcsoportok a hegyekkel körbezárt, csendes Mária-kegyhelyet, hogy a pálos atyák imái közt felüdüljenek. Igen népszerűek a márianosztrai búcsúk, melyek a következő időpontokban vannak:

• Szentkereszti búcsú: május második vasárnapja
• Jézus Öt Sebe búcsú: július első hétvégéje
• Nagyboldogasszony Templom búcsú: augusztus 15-e előtti vasárnap
• Fájdalmas Szűzanya búcsú: szeptember 15-e előtti vasárnap
• Szeplőtelen Fogantatás búcsúja december első hétvégéje

Minden hónap 13-án pedig engesztelő napot tartanak Szűz Mária Fatimában való megjelenésének emlékére.


Túrák:

• A P jelzésen keresztül Nagybörzsönybe juthatunk, a másik irányba indulva Kóspallagon keresztül Nagymarosra mehetünk.
• A Z jelzésen a Nagy-Sas-hegy megkerülésével Nagyirtáspusztára, onnan az S+, majd az S jelzésű úton Királyrétre érkezhetünk.