Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

A Belső-Börzsöny vizeit összegyűjtő Morgó-patak völgyében épült a börzsönyi kismedencék egyik legrégibb települése, Szokolya. Megközelíthető a 12-es közúton, Kismarosnál kb. 5 km-es letérővel, valamint vasúton. Lakossága: 1721 fő, belterülete: 134 ha, külterülete: 5773 ha.


Története:

A terület ősidők óta lakott. Ezt a község határában talált két földvár is bizonyítja: a Pap-hegy gerincén, illetve a Királyrét feletti Várhegyen.
Az Árpád-kori alapítású község lakosait Hont vezér telepítette le ezen a helyen. A falu neve szláv eredetű, az írások 1186-ban említik először, Sokol néven, amely sólymot jelent. Itt laktak ugyanis a királyi udvarban szolgáló solymászok. A település viharos történelme során többször cserélt nevet és gazdát. Határában, a jelenlegi Királyréten, a XIV. században Zsigmond és Albert királyaink szászokat telepítettek le, bányaművelés céljából. A vasércbányászat és feldolgozás évszázadokon át folyt. Virágkorát 1778-1792 között élte. Ennek nyomait már csak a dűlőnevek őrzik.
A vasérc- és kőbányászaton kívül a falu lakossága mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból élt. Napjainkra a munkalehetőségek nem sokat változtak. Az ércbányászat megszűnt, helyette a turisztikai szolgáltatások bővítésével tudnak munkahelyet teremteni.


Rendezvények:

• Kedvelt rendezvénye a községnek a Gyepsí Világkupa, amelyet minden év július hónapjának második hétvégéjén tartanak a törökpataki üdülőteleptől északra elhelyezkedő füves területen.
• A falu másik rendezvénye az októberi szüreti bál.


Túra:

A K+ jelzésen Kóspallagra érhetünk.


Királyrét:

A Morgó-patak völgyén felfelé haladva Szokolyától 4 km-re érjük el középkori uralkodóink kedvelt vadászhelyét: a Királyrétet, amit egykor Szokolya-Hutának neveztek. Ugyanis a széles mezőtől nyugatra található Vasbánya-hegyen valamikor vasércet bányásztak. A Várhegy tövében lévő kis tó partján volt a Mátyás király második feleségének, a szépséges Beatrix királynénak fürdőhelye. Majd több száz év múlva Sierstoff gróf kastélyt építtetett a rétre, amely napjainkban kastélyszállóként működik.

A kismedencében fekvő egykori szász telepes falu ma kedvelt pihenőhely, a börzsönyi túrák kiindulópontja, amit a Kismarosról induló romantikus erdei vasúttal is megközelíthet a történelmi múlt, a táj szépsége iránt fogékony országjáró.


Magas-Tax:

Királyrétről északnyugatra található a 737 méter magas hegycsúcs, amelynek lábánál turistaház várja a megfáradt vendégeket.


Nagy-Hideg-hegy:

A Nagy-Vasfazék-patak gyönyörű völgyében lehet felkapaszkodni a 865 méteres csúcsra. A déli hegyperemén található az ország egyik legmagasabban fekvő, kőből épült turistaháza. A Nagy-Hideg-hegy északi oldala nagyon jó hótartó terület, ezért sokan keresik fel a fehér sportok kedvelői közül. A kezdőknek sítanfolyamokat szerveznek, a haladóknak pedig versenyeket.

Nagy-Hideg-hegy és Csóványos között húzódik a Hangyás-bérc, amelyet változatos alakúra koptattak a természet erői. Oltárkőnek és Szabókőnek nevezik ezeket a különös formájú sziklakapukat, melyeken keresztül Csóványost lehet megközelíteni.


Csóványos:

Magyarország és az Északi-középhegység harmadik legmagasabb csúcsa, a Börzsöny legkiemelkedőbb orma a 939 méteres Csóványos. Északi, hótartó részén az év harmadában megmarad a hó. Ezt használja ki az 540 méter hosszú sílift, amely óránként félezer embert képes felvinni. Déli sziklás oldalán található a Béke-emlékmű, amelyet 1964-ben állítottak az újpesti turisták. A magas hegyekre jellemző időjárás miatt (viharos szél, gyakori eső) védőkunyhó található a csúcson. Csóványosról az egész Börzsöny belátható. Jó időben még a távoli szlovákiai hegyek is látszanak.