Budapestről közvetlen út vezet Fótra, és elérhető az M3-as autópályáról Mogyoródnál letérve, vagy vasúton: Budapest-Vácrátót-Vác vonalon.


A község közelében levő területről a Bécsi Képes Krónika is említést tesz az 1074. március 14-én itt történt csata kapcsán. A község nevének legendás magyarázata is ehhez az eseményhez kapcsolódik. Salamon király ellen Vácról Cinkota felé erre vonultak csapataikkal Géza és László hercegek, amikor a hagyomány szerint útközben (a mai Fót vidékén) László foltot tetetett elszakadt nadrágjára. Ha a legenda nem is támasztható alá történeti forrásokkal, azért a község nevének ma is elfogadott tudományos magyarázata szerint a "folt" szó "rész"-t, "darab"-ot, "embercsapatot" jelent, melyből a község neve származtatható. Az mindenesetre biztos, hogy nevét először egy 1353-ban keletkezett oklevélben olvashatjuk, melyben Domokos mester amiatt tiltakozik, hogy az ősei által birtokolt Fótot a király, I. (Nagy) Lajos másnak adományozza.


A török hódoltságot követő lakatlanságot pár év múltán a lakók folyamatos visszavándorlása váltotta fel. A lakosok számának növelését a Bohus földesúri család a XVIII. században főleg evangélikus szlovákok telepítésével szorgalmazta. A Károlyi család tulajdonába több birtokoscsere után került a vidék. A XIX. század elejétől egészen 1945-ig a birtokukban maradt. Károlyi István a család legnevesebb tagja, a híres kastély építtetője. Ugyancsak ő szerelt fel önállóan egy huszárezredet 1948-49-ben.

Fót rendkívül impozáns épületekkel (plébánia, iskola) övezett központjának tervezését Ybl Miklósra bízta Károlyi István. A korábbi templom átépítésével családja temetkezési helyét kívánta létrehozni. Az 1825-ben kezdődött építkezés a szabadságharc után, csak 1855-ben fejeződött be. Az ország legszebb romantikus együttese jött itt létre.

A település leginkább a hatalmas Károlyi-birtok átalakításával létrehozott gyermekvárosáról ismert. Itt működik a Károlyi István Gyermekközpont, régi s ma még talán ismertebb nevén, a Fóti Gyermekváros. 1957-ben hozták létre az állami gondozásba kerülő gyerekek ellátására, nevelésére. 1957. november 15-én száz "honfoglaló" gyerek költözött be a nemzeti értékként számon tartott klasszicista stílusú fóti Károlyi-kastélyba.

Fóton élt Garay János költő, író 1851-ben. Itt írta Szent László című versét.

A község fölött, a Somlyó-hegy oldalában van Fáy András egykori présháza. Sok kortárs író volt itt vendég hajdan. Itt írta és szavalta el Vörösmarty a Fóti dalt 1842-ben, a szellemi élet kiválóságaiból álló baráti társaságának.