Dömös
megye: Komárom-Esztergom |
lakosság: 1 101 |
honlap: www.domos.hu |
A települést a rajta áthaladó (a Duna jobb partján futó, Esztergomot Budapesttel összekötő) 11-es úton érhetjük el.
A település már az Árpád-házi királyoknak kedvelt tartózkodási helye volt. Guiden comes oklevelében említik először a község nevét 1079-ben. A gyönyörű dunakanyari tájon már a XI. században királyi kastély állott, amelyről 1063-ból hallhatunk először: I. Béla királyra itt omlott rá a trón-építmény, s halálát okozva maga alá temette. Szent László királyunk innen indult hadba a Salamon által behívott IV. Henrik császár ellen. Könyves Kálmán itt békült ki öccsével, a lázadó Álmos herceggel a prépostsági templom 1107-es felszentelésekor, de később a herceg újból összeesküvést szőtt, ezért neki és fiának, a későbbi II. (Vak) Bélának a megvakíttatás jutott osztályrészül. A prépostságban később - korabeli oklevelek szerint - többször tanácsot tartott Hunyadi János kormányzó is.
A település nemcsak történelméről nevezetes: a természetjárók a Pilis kapujának tekintik. A Hősök terétől jelzett turistaútvonalak indulnak a környező hegyekbe. Az ország egyik elsőként kialakított, pirossal jelzett turistaútja innen vezet a 700 méter magas Dobogókőre. Ha a Szőkeforrás-völgye felé vesszük az irányt, a Vadállókövek bizarr alakú sziklaformációival találkozunk: nevét a sziklacsoport a "vadat álló", azaz a vadász parancsára fegyelmezetten helyben maradó vadászkutyákra emlékeztető alakja miatt kapta. A 639 méter magas Prédikálószékre felkapaszkodva a Dunakanyar legszebb panorámájában gyönyörködhetünk: a Duna teljes íve belátható innen, túlpartján a Szent Mihály-hegy, oldalában az - I. Endre felesége által idetelepített - orosz bazilita remete szerzetesek barlangjaival. Ha más utat választunk, a Rám-szakadék kínál vadregényes túrát.
A természetjárók országos találkozóját is Dömösön tartják minden év májusának utolsó vasárnapján.
A településen található nevezetességek
|
|