Dunakanyar.hu
Dunakanyar.hu FŐOLDAL  :  HÍREK  :  PROGRAMOK  :  APRÓHIRDETÉS  :  INGATLANOK  :  FÓRUM  :  TÚRAAJÁNLATOK
 

dunakanyar információ

katalógus

Fórum és hírlevél bejelentkezés
  TÁMOGATÓINK
időjárás
 
16°C
  Nappali: Éjszakai:
  17°C 8°C
részletes időjárás
frissítve: 2016-04-18 22:10.
  Partnerek

PEST MEGYE TURISZTIKAI HONLAPJA

  KAPCSOLAT
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu




társasjátékok
LÁTVÁNYOSSÁGOK, NEVEZETESSÉGEK

  típus település kulcsszó  
   

Nemzeti Bormúzeum
Szentendre
NEMZETI BORMÚZEUM

Bogdányi u. 10.

Tel: (26) 317 054

Nyitva egész évben, minden nap 10.00-22.00 óráig.

  • Belépőjegy: 100.- Ft

  • Borkóstolás: 1500.- Ft


  • Nyomtatható verzió

    Szentendre
    megye: Pest lakosság: 25 honlap: www.szentendre.hu
    Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

    A Dunakanyar ékszerdobozának nevezett város Budapesttől északra, a Duna jobb partján hegyek koszorújában fekszik. Megközelíthető a 11-es főúton, HÉV-en, valamint vízi úton a Szentendrei-Dunán. Lakossága: 25 274 fő, belterülete: 1379,97 ha, külterülete: 2859,54 ha.


    Története:

    Szentendre és környéke már lakott hely volt a régebbi és az újabb kőkorszakban is. Réz- és bronzkori település nyomaira bukkantak a Dera-patak torkolatánál. A város mellett a Kő-hegyen a vaskorszakban erődöt építettek. Az i. e. I. században a várost az illír-kelta eraviszkuszok hódították meg. A régi illír elnevezést (ulk=farkas) a rómaiak is átvették és Ulcisia Castrára (Farkasvár) latinosították. A település a Duna menti római határvonal fontos erődítménye lett, és megmaradt emlékei magas kultúráról tanúskodtak. A népvándorlás viharai azonban alig hagytak valamit a római építményekből. A VII. században avarok laktak a vidéken. A törzsfői sírokból értékes leletek kerültek elő az ásatások során.
    Szentendre neve először egy 1146-os oklevélben fordult elő. A települést valószínűleg a visegrádi bazilita kolostor védőszentjéről: Szent András apostolról nevezték el. Az első templomot Szentendrén a XIII. században építették fel. Az Árpád-házi királyok idején a helybeliek a földet művelték, gyümölcsöt és szőlőt termesztettek. Voltak közöttük mesteremberek is: ácsok és bognárok is.
    A falut 1318-ig a veszprémi püspökség birtokolta, majd a király tulajdonába került.
    A XIV. században a törökök Balkánon történő feljebb vonulásával megkezdődött a szerbek menekülése észak felé. Először 1389-ben telepedtek le szerb családok Szentendrén, majd 1428 után újabb menekültek érkeztek. A paraszt- és iparosréteg szorgalma, a kereskedők ügyessége tisztes haszonhoz juttatta a város lakóit. A jövedelemből arra is tellett, hogy a rangos lakóházak és szép templomokon kívül városházát, iskolát és díszes középületeket emeljenek.
    A XVII. század végén azonban perlekedés indult meg a vidék birtokosával, a Zichy-családdal a földek, erdők bérleti díja miatt. A XVIII. század első felében Mária Terézia szabad királyi város címét és jogait adományozta Szentendrének. A város tisztviselői sokszoros adókkal és más módon sanyargatták a város népét. 1784-ben e bűnök kivizsgálására küldte II. József megbízottját, Ráby Mátyást.
    A XIX. században megtorpant a város fejlődése. Ugyanis a filoxérajárvány tönkretette a híres szőlőket, a közeli főváros nagy arányú fejlődése pedig kedvezőtlenül hatott egy ideig Szentendrére.
    1888-ban kiépítették a gőzvontatású vasútvonalat, 1914-től pedig villanyvonat (HÉV) köti össze a fővárossal.
    A II. világháború szerencsére elkerülte a települést, így igen keveset károsodott. A Képzőművészeti Főiskola tanárai Réti István vezetésével 1926-tól kezdve művésztelepet hoztak itt létre. A nyugodt kisvárosi élet és a pezsgő világváros, Budapest közelsége több mint száz művészt vonzott a városba. Itt alkotott Iványi-Grünwald Béla, Pándy Lajos, Ónodi Béla, Bánovszky Miklós, Ámos Imre, Czóbel Béla, Deli Antal, Kmetty János, Vajda Lajos, Barcsay Jenő és még sokan mások.

    Szentendre a művészetek és a múzeumok városa. 14 védett műemléke, valamint 17 múzeuma, galériái, sok kis üzelete és vegyes lakosságának ételkülönlegességeit bemutató éttermei mágnesként vonzzák a bel- és külföldi látogatókat.

    A város elsősorban alvótelepülés, kiránduló- és üdülőhely. A kedvező ingázási lehetőségek miatt a lakosság zöme nem helyben dolgozik, hanem a fővárosban. A helyi munkahelyek közül legtöbbet a szolgáltatási szféra biztosít.
    Szentendre régi iskolaváros is, a ferencesek által vezetett gimnázium nagy múltra tekint vissza. Az utóbbi évtizedekben katonai főiskola is működik a városban.

    Szentendre sokféle sportolási lehetőséget is nyújt lakosainak és az idelátogatóknak egyaránt:
    - A város ideális célpont a vízitúrázóknak. A Dunán vízisíelésre és jet ski használatra is van mód. A településen kishajó-kikötő található.
    - Több teniszpálya is rendelkezésre áll.
    - A Duna-parton végighúzódó kerékpárút közvetlen összeköttetést biztosít a fővárossal.
    - A település a Pilis esőárnyékában fekszik, így nyáron több az esőmentes nap, mint máshol. Ez kedvez az idelátogató vendégeknek.
    - A várost körülvevő hegyek kedvelt célpontjai a túrázóknak.

    Szentendre a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része.

    Szentendre számít arra, hogy a regionális távlati fejlesztési tervek keretében megépül a várost elkerülő külső körút és a Szentendrei-szigettel összekötő Duna-híd. Az infrastruktúra további fejlesztésével, még tisztább, rendezettebb utcákkal és terekkel, a történelmi nevezetességek és kulturális hagyományok megőrzésével, a MűvészetMalom és egy fedett uszoda felépítésével kívánják polgárai a várost egyre otthonosabbá és a mostaninál is vonzóbbá tenni.


    Túrák:

    • Az S jelzésű túraútvonal a szentendrei HÉV-végállomásról indul. A Kő-hegy (366 m) és a Cseresznye-hegy (299m) érintésével a Lajos-forráshoz visz.
    • A Bükkös-patak völgyében húzódó kerékpárút a Dömör-kapuhoz vezet.
    • A Szabadtéri Néprajzi Múzeumtól induló kerékpárút a Pap-rétre vezet. Majd Újhálások megkerülésével Visegrádon fejeződik be.


    Rendezvények:

    • Szentendrei Tavaszi Napok - márciusban.
    • Szentendrei Nyár rendezvényei - júniustól augusztusig. Ezen rendezvénysorozaton belül:
    • Szent Iván napi búcsú - június 24.
    • "Tiszta forrásból" Néptánc Fesztivál - augusztusban.
    • Régi Zenei Nyári Akadémia hangversenyei - augusztusban.
    • Szerb búcsú - augusztus 19.
    • Fő téri Teátrum szabadtéri előadásai a barokk miliőben országos eseménynek számítanak.

    • Duna Menti Szuper Maraton,
    • Sportfesztivál,
    • Pest Megyei Utcai Kosárlabda-bajnokság.


    A településen található nevezetességek
    Anna Margit - Ámos Imre Emlékmúzeum   utcakereső >>
    ARS AMANDI panoptikum   utcakereső >>
    art*éria galéria   utcakereső >>
    BARCSAY ISKOLA GALÉRIA   utcakereső >>
    Barcsay Múzeum   utcakereső >>
    Belgrád templom   utcakereső >>
    BKV VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI MÚZEUM   utcakereső >>
    Blagovesztenszka templom   utcakereső >>
    BOROMISSZA TIBOR FESTŐMŰVÉSZ EMLÉKHÁZA   utcakereső >>
    Caprice Gyémánt Múzeum   utcakereső >>
    CÉH GALÉRIA   utcakereső >>
    Csiprovacska templom   utcakereső >>
    Czóbel Múzeum   utcakereső >>
    Dobos Édesség Múzem   utcakereső >>
    Erdész Galéria   utcakereső >>
    Ferenczy Múzeum   utcakereső >>
    Ignatovity Jakov szülőháza   utcakereső >>
    IPSZILON GALÉRIA   utcakereső >>
    Kmetty Múzeum   utcakereső >>
    Kovács Margit Kerámiamúzeum   utcakereső >>
    Lázár cár keresztje   utcakereső >>
    MŰVÉSZETMALOM KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT   utcakereső >>
    MŰVÉSZTELEPI GALÉRIA   utcakereső >>
    MÉSZÁROS DEZSŐ SZOBORGYŰJTEMÉNY   utcakereső >>
    Metszet Galéria   utcakereső >>
    NAGY KRISTÓF MŰTEREM GALÉRIA   utcakereső >>
    Nemzeti Bormúzeum   utcakereső >>
    PALMETTA DESIGN GALÉRIA   utcakereső >>
    PÉTER PÁL GALÉRIA   utcakereső >>
    PÉTER-PÁL KATOLIKUS TEMPLOM   utcakereső >>
    Pozsarevacska templom   utcakereső >>
    Preobrazsenszka templom   utcakereső >>
    Római kőtár Castrum   utcakereső >>
    Római katolikus plébániatemplom   utcakereső >>
    Som Kristály Múzeum   utcakereső >>
    Szabadtéri Néprajzi Múzeum   utcakereső >>
    Szabó Marcipán Múzeum és Kávéház   utcakereső >>
    Szántó emlékház (Zsidó imaház)   utcakereső >>
    Szentendrei Képtár   utcakereső >>
    Szentendrei képzőművészek múzeumai   utcakereső >>
    Szentendrei Közlekedési Múzeum   utcakereső >>
    Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény   utcakereső >>
    Szerb Ortodox Gyűjtemény   utcakereső >>
    Vajda Lajos Múzeum   utcakereső >>
    Városháza   utcakereső >>
    VINCZE LÁSZLÓ PAPÍRMERÍTŐ MŰHELY ÉS GALÉRIA   utcakereső >>
    VLS PINCEMŰHELY Vajda Lajos Stúdió, Kulturális Egyesület   utcakereső >>
    program - mai napra: 0
    Cégajánló
    Duna-Dráva Cement Kft.

    Vác
    kavicsüzletág, cementgyártás, transzportbeton gyártás
    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés

    Nevezetesség
    A Vörösház
    Vác
    túra
    Nógrád-Nagymaros (Országos Kéktúra)
    típus: gyalog
    A Fitt-Fut Alapítvány túraajánlata:
    Az Országos Kétúra Börzsönyi szakaszát érdemes Nógrádról indulva elkezdeni, így nem a túra végére maradnak a nagy hegyek ...
    apróhirdetés
    Termelési kapacitás bővítés miatt, fémiparban ...
    Sziasztok! Sofőr kollégát keresünk 3,5-t ponyvás Renault master tgk-ra raklapos ...
    TARGONCÁS-RAKODÓ (KOMISSIÓZÓ) (TELJES MUNKAIDŐ), MUNKANAPOKON ...
    Ingatlanok Dunakanyarban
    Ingatlanok Vácon
    - Eladásra kínálom Vác, Deákvár, Kárász utcai téglaépítésű társasházban ...
    - ELADÓ ÉPÍTÉSI TELEK 420 m2 tehermentes építési telek tulajdonostól Vácon, Deákvár ...
    © 2002-2006 DunaWeb Szolgáltató Kft. Szerkesztőség: info@dunakanyar.hu  ·  Impresszum  ·  Médiaajánlat  ·  Adatkezelési tájékoztató  ·  Panasz, észrevétel

    INGATLAN.DUNAKANYAR.HU     APRO.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKESZI.HU     APRO.DUNAKESZI.HU     APRO.VAC.HU     INGATLAN.VAC.HU    
    INGATLAN.RAD.HU     APRO.RAD.HU     INGATLAN.KISMAROS.HU     APRO.KISMAROS.HU     INGATLAN.PUSPOKSZILAGY.HU     APRO.PUSPOKSZILAGY.HU