Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

Hont a Börzsöny északi részén, az Ipoly szomszédságában található, 2,5 km-re a szlovák határhoz. Megközelíthető a 2-es főút mentén, valamint a Régi Ipolyság-Drégelypalánk vasútvonalon. Lakossága: 617 fő, belterülete: 76 ha, külterülete: 2338 ha.

Története:

Ősidők óta lakott hely az Ipoly és a Börzsöny között elterülő falu, melynek környékén 8000 éves leleteket is találtak. A település közelében földvár is állt, amely a XI. században épült és az egykori Nagy-Hont vármegye központja volt.
A Hont név a német eredetű Hunt személynévből származik. Jelentése: hadnagy. Huntnak hívták azt a német lovagot, aki Pázmán lovaggal együtt jött az országba Gizella királyné kíséretében. Hunt lovag volt az első ispánja az itt lévő várnak. Ez az erősség a Pázmán- másnéven Kukucska-hegy tetején állt, és a XIII. századi polgárháborúban pusztult el.
A települést említő első írásos emlék 1339-ből származik. Albert király 1438-ban az esztergomi érseknek ajándékozta a községet. Ebben az időben a honti vár a drégelyi vár tartozéka volt. A gyors ütemben fejlődő falu a török időkben nagyon sokat szenvedett. A nógrádi bég állandóan sanyargatta a település lakosságát. Egy alkalommal a falu összes családfőjét (60 férfi) lemészároltatta, mert megtagadták az adó beszolgáltatását. Az életben maradt lakosság elmenekült és a Sárkánytörés nevű sziklába vájt barlangban talált menedéket.
Hont a törökuralom után ismét az esztergomi érsekség birtokába került, és maradt is egészen 1945-ig.

A községben művelődési ház, könyvtár, óvoda, általános iskola, orvosi rendelő és posta működik.
A Honthoz csatolt parassapusztai határátkelőhelyen, valamint a Honton működő vállalkozások biztosítanak megélhetést a helybélieknek. Többen pedig Drégelypalánkon illetve a környező városokban találnak munkát.
A település idegenforgalma igen jelentős. A falusi vendéglátás egyre inkább teret hódít. A falu délnyugati részén, a 2-es főút mentén camping várja a sátorozni szeretőket.

A környék egyik érdekes természeti látványossága a Honti-szakadék, amely a községgel együtt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része.

Hont külterülete:
Csitár, Kőmáj

A község ismert rendezvénye a csitári búcsú.