Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

Vác a Dunakanyarban a bal parton, a Naszály-hegy előtt fekszik. Megközelíthető a 2-es főúton, vonattal valamint vízi úton. Lakossága: 35 000 fő. Területe: 7299 ha.

Története:

A város területén talált legkorábbi régészeti leletek a bronzkorból származnak, ugyanis a településtől északra eső Pogányvár bronzkori kultúra székhelye volt.
A római korból is maradtak ránk emlékek. Váccal szemben a Pokol-szigeten található a Bolhavár nevű római erőd romja, amely az itt átvezető útvonal fontos erődítménye volt.
Vácról, mint városról először 1075-ben emlékezett meg a garamszentbenedeki apátság alapító oklevele. A váci püspökséget Szent István alapította. Géza, László és Ottó hercegek 1074-ben innen indultak a mogyoródi csatába, ahol legyőzték Salamon királyt, s így elhárították a német függést. A város székesegyházának építtetését I. Géza király fejezte be, akit itt temettek el 1077-ben.
A tatárok 1241. március 17-én, az un. "fekete vasárnap" elpusztították a fejlődésnek indult várost. Hiába menekültek a város és a környék lakói a székesegyház falai közé, a tatárok tűzhalálra ítélték őket. A tatárjárás után IV. Béla király buzdítására elkezdték újjáépíteni a várost. Később Váncsa István püspök német telepeseket hívott be a lakosság számának gyarapítására. Vác virágkorát Báthory Miklós, váci püspök (1474-1506) idejében élte. 1485-ben a váci országgyűlés fontos politikai eseménynek számított. A török hódítás idején 1544-ben, a Dunakanyar jelentősebb városai közül utolsónak esett el Vác. A török uralom másfél évszázadában cserélődő végvár volt két birodalom határán. Hanyatlását ez okozta. 1664-ben Bocskai itt vette át az erdélyi koronát.
Majd a XVIII. században újra fejlődésnek indult a város. A barokk Vác fellendítője és megalkotója Migazzi Kristóf püspök (1756-1785) volt.
A szabadságharc idején két csatát is vívtak a városban (1849. április 10. és július 16.) Görgey 1849. január 5-én itt adta ki az un. váci nyilatkozatat, melyben hadseregével együtt elhatárolódott a köztársaság kikiáltásától.
A XIX. században a Pest és Pozsony között megindult gőzhajózás nagyot lendített a város fejlődésén, mivel bekapcsolta a nagy vízi út forgalmába. Az 1846-ban megépült első magyar vasútvonal szintén hozzásegítette Vácot, hogy a XX. századra már ipari és iskolavárossá, valamint igazgatási központtá fejlődjön.
Üzemei közül kiemelkedik a Dunai Cementmű, a Váci Kereskedelmi Rt. és a FORTE.

Vác nemcsak történelméről és műemlékeiről nevezetes, hanem híres vízi sportjáról (nemzetközi hírű a Váci Hajó SE), valamint a labdarúgásban is komoly sikereket érnek el.


Rendezvények:

• Váci Világi Vigalom rendezvénysorozaton barokk koncertek és kiállítások, hangulatos kézműves vásár, szabadtéri ökörsütés és számos szórakoztató műsor várja az idelátogatókat.
• Nemzetközi Pest Megyei Kerékpáros Körverseny
• Evezős Diákolimpia

A városban meleg vizű strand és uszoda várja az érdeklődőket. Kishajó-kikötő üzemel a Duna-parton.
Vác is a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része.