A „Megújuló energia - megújuló határvidék” c. program keretében azt vizsgálták az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének szakemberei, hogy a Komárom-Esztergom megye és az Ister-Granum Eurorégió által felölelt területen mekkora a lehetőség a napenergia hasznosítására. A kiválasztott települések vizsgálata minden várakozást felülmúlt, hiszen kiderült óriási lehetőségek rejlenek a napenergia hasznosításában. A települések hőszükségletük döntő hányadát képesek lennének önállóan előállítani a tavasztól őszig terjedő időszakban.

A kutatatás alapját légifelvételek adták. Ezek alapján a szakemberek térinformatikai szoftver segítségével lehatárolták azokat a tetőfelületeket, amelyek délkelet-dél-délnyugati fekvésűek.

A vizsgálatba 16 kisebb és egy nagyobb települést (Dorog) vontak be. A lehatárolt tetőfelületek megadják, hogy az adott településen hány négyzetméternyi felület alkalmas napkollektorok és napelemek telepítésére, valamint azt is elárulják, hogy a település lakóházainak hány százaléka alkalmas ezek telepítésére. Így például Dömös 478 ingatlanából 142 alkalmas napenergia hasznosítására (30 százalék). Ez összesen több mint tízezer négyzetméternyi felületen jelent. S hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Hat négyzetméternyi kollektor-felület már elegendő egy háztartás használati-melegvíz szükségletének előállítására tavasztól őszig. Dömös e tekintetben tehát bőven önellátó lehetne. Egy család villamos energia szükségletének előállítására pedig mintegy 50 m2-nyi napelem felület szükséges. Ezt figyelembe véve a háztetők felülete a szükséglet felének előállítására alkalmas.

Dr. Munkácsy Béla, az ELTE adjunktusa hangsúlyozta, hogy az előzetes eredményeket, még pontosítani kell, de: „az már most látszik, hogy a lehetőségek óriásiak, és a tetőfelületek mellett további hasonló nagyságrendű felületet jelenthetnének az autópályák melletti (zajvédőfal-szerű) hasznosítási módok. Ennél is fontosabb lenne azonban az otthoni eszközök hatékonyságának fokozása ( energiatakarékos izzók, stb.), hiszen ezek alkalmazásával már most elegendőek lennének a tetőfelületek”

A kutatás arra is rávilágított, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a jövőben az új lakóterületek kijelölésénél a tájolásra is, ugyanis egyes települések (így pl. Máriahalom) településszerkezete olyan, hogy a házak tájolása zömében keleti-északkeleti, ami nem alkalmas a napenergia hasznosítására.

Bár a tanulmány nem vizsgálta a megvalósíthatóság közgazdasági vonatkozásait, Szendi Gábor, az egyesület elnöke, főiskolai docens szerint: ”Az már most is látszik, hogy a megújuló energiaforrások, így a napenergia hasznosítására adottak a lehetőségek. A technológia gyors ütemű fejlődése, és a hagyományos energiaforrások drágulás mellett, egyre rövidülnek a megtérülési idők, így a napenergia ilyen jellegű hasznosítása már nem várat magára sokáig.”

A kutatás külön elemezte a tömblakások, és az ipari épületekben rejlő kapacitást is. Dorog városát vizsgálva, arra jutottak a kutatók, hogy az ilyen épületek kis száma (176) ellenére is, potenciálisan ugyanakkora hasznos felületet adnak, mint a lakóházak (1800 ház).

A szakemberek a továbbiakban a terepen ellenőrzik a kutatási eredményeket, majd azok pontosítására kerül sor. Az alábbiakban tájékoztatásul közöljük a megvizsgált települések névsorát, az oldalsó ábra pedig arról tájékoztat, hogy a településeken a villamos energia, valamint a használati melegvíz ellátás hány százalékban oldható meg.

Települések: Visegrád, Tésa, Drégelypalánk, Csolnok, Kesztölc, Máriahalom, Dág, Dorog, Epöl, Zebegény, Pilismarót, Dömös, Tinnye, Úny, Perőcsény, Bajót, Nagymaros



Bővebb információ:

Szuhi Attila, kommunikációs-munkatárs
Tel.:30/563-7749
e-mail: szuhia@t-online.hu