Elgondolkodtak valaha azon, hogy hány féle szükséglet vezérli mindennapi cselekedeteiket? Elképzelhető, hogy alapszükségleteink kielégítetlensége miatt válunk problémákkal telivé? Mik is lehetnek pontosan ezek? Freud állításai szerint az emberek agresszív, romboló hajlama veleszületett, emellett a fejlődési lehetőség mindenkinek megadatott, azonban nem mindenki jut el arra a pontra, ahonnan már felülről szemlélheti az életet, mely a puszta szükséglet kielégítést meghaladó csúcsélményekben, illetve az önmegvalósítás által jöhet létre (Freud, 1992). Abraham Maslow újítása, hogy szükségletként már nem csak az általános lélektan által tárgyalt homeosztatikus és humánspecifikus motiváción alapuló hiányállapotokat nevezte meg. Vagyis szerinte pl. a szeretet iránti igény is ugyanúgy szükséglet, mint az éhség vagy a szomjúság, csupán a szükségletek sorrendjében később foglal helyet. Maslow részletezte az általa elképzelt szükséglethierarchiát és végül a piramis csúcsán elért önmegvalósítást, csúcsélményt és objektív értékeket.

A Szükséglethierarchia Maslow elmélete szerint a fotóra kattintva érhetők el:

1. A piramis alján a Fiziológiai alapszükségletek, vagyis a létfenntartáshoz kapcsolódó szükségletek helyezkednek el, mint pl. éhség, szomjúság, stb.
2. Második helyen a Biztonság szükséglete áll. Ugyanis az elsődleges szükségletek kielégítésével, vagyis a létfenntartás megteremtése magával hozza a biztonsági szükségletek kialakulását, amely a megszerzett javak megóvását, védelmét jelenti.
3. A szociális, vagyis a Valahová tartozás szükségletek az ember társas lény mivoltából fakadnak. A szociális szükséglet kapcsolatteremtési, összetartozási szükséglet. Ennek kielégítése érdekében törekszik jó családi, érdeklődésének, gondolkodásmódjának megfelelő baráti, munkahelyi kapcsolatokra.
4. Az ember igyekszik megtalálni helyét a társai között, ebből fakad az elismerés iránti, vagyis az Önbecsülés szükséglete: igyekszik elfogadtatni magát, elismertetni egyéniségét, képességét, rátermettségét.
5. A piramis csúcsán pedig az Önmegvalósítás szükséglete áll. A már felsorolt szükségletek beteljesítése után az emberek egy része erős késztetést érez arra, hogy képességét, tehetségét maximálisan kiaknázza, és ezáltal tovább fejlődjön (Maslow, 2003).

Maslow újraértelmezte a motivációelméletet, mivel szerinte nem létezik olyan állapot, amelyben ne lenne jelen egyetlen dinamikus - tudatos vagy tudattalan - motiváció, avagy késztetés sem. Amint egy motiváció kielégül, keletkezik egy másik, amely ismét kielégülésre vár. Maslow megfigyelései szerint a felsorolt motivációk rendezett mintázatban követik egymást, azaz hierarchikus rendszerben helyezhetők el. Az elsődleges motivációkat prepotens motívumoknak nevezte el - vagyis amelyek erőteljesebben igénylik az adott helyzetben a kielégülést-, mely kifejezés végső soron egy viszonyt jelöl. Majd az összes prepotens motívum kielégülése után a magasabb humán motívumok is felszínre kerülnek, melyek mindaddig lappanganak a személyben - tehát mindig jelen vannak, csak nem mindig mutatkoznak meg -, amíg az alattuk álló motívumok ki nem elégülnek.

Milyen az önmegvalósító ember? Számára kielégültek az alapszükségletek, így inkább élnek a valóságban, mint mások, pontosabban ítélnek meg másokat, képesek elszakadni a sztereotípiáktól, így képesek tisztán látni saját vágyaikat és céljaikat. Az élet apróságait (örömeit, élményeit) észreveszik, így számukra érdekesebb az élet, ugyanakkor elfogadják az életet olyannak, amilyen, és nem félnek az ismeretlentől. Problémaközpontúak, nem pedig énközpontúak, mivel a valóságot egységesen észlelik, és nem akarnak mások elvárásainak megfelelni, így gátlások nélkül élvezik az élet örömeit (az evést, a szexulitást stb.), valamint őszintén viselkednek (nem pózolnak, nem védekeznek, nem álszentek). Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek rossz érzéseik-, mint pl. bűntudat, szégyen, kétely stb.-, hanem azt, hogy feleslegesen vagy megalapozatlanul nem szenvednek ilyen érzésektől. Lehetnek az önmegvalósító embereknek is rossz szokásaik, hiányosságaik, s a világ iránti érdeklődésük és érzékenységük nem mindig kelt jó benyomást másokban. Nem tartanak fent általában felszínes kapcsolatokat, azonban mély kapcsolataikban teljes odaadással vannak jelen.

Az a hihetetlen szabadság, ami egy önmegvalósító ember mindennapjaiból árad erős motiváló tényező ahhoz, hogy mindezt akár kemény munka árán is, de minden erre vágyakozó számára átélhetővé váljon. Az eközben megjárandó út, pedig kifejezetten az egyén személyiségfejlődését szolgálja, mely során az egyén végül kibontakoztathatja belső képességeit, kreativitását és a beteljesedés élményével gyarapodhat tovább. Gondolkodjanak el azon, hogy jelenleg mely Maslow szintek igénybevételével élik életüket. Valamint azon, hogy hogyan tudnának megfelelő helyzetet teremteni ahhoz, hogy ezen tovább tudjanak lépni Önmaguk teljes megélése, megvalósitása felé?

Gerecze Réka Fanni
pszichológus


Felhasznált és ajánlott irodalom:
- Maslow,A. (2003): A lét pszichológiája felé, Budapest: Ursus Libris, 2003 ISBN 9632127072 [4]
(2006): Bevezetés a transzperszonális pszichológiába: válogatás Abraham H. Maslow, Roberto Assagioli, Ken Wilber írásaiból, Budapest: Ursus Libris, 2006 ISBN 9638689560 [4]
- Freud, S. (1943): A lélekelemzés legújabb eredményei, Pannónia Nyomda, Debrecen.
(1992): A mindennapi élet pszichopatológiája, Cserépfalvi.