Azt gondolnánk, hogy kellemes megjelenéssel, nagyobb eséllyel indul az ember az élet minden területén. Valóban fontos az ápolt, harmonikus megjelenés, azonban, ha nem vagyunk elég óvatosak mindez problémákat is okozhat. A munkahelyi kedvesség és segítőkészség területén is szükséges a határokat szigorúan meghúzni, nehogy félreértés keletkezzen ebből és ezek értelmezéséből.

A megelőzés érdekében az első lépés, hogy az állás interjúra - persze a munka jellegéből adódóan - megnyerő, azonban konzervatívabb öltözéket viseljenek. Előfordulhat, hogy kissé elcsépeltnek hat, azonban fontos megemlíteni, hogy a hölgyek mellőzzék a mély dekoltázsú blúzokat, a túl rövid szoknyákat, a kihívó túl színes stílust és az erős sminket, az urak pedig a kifejezetten lezser öltözéket, nyitott inget, valamint mindkét nemnél a sok ékszert. Az interjú során legyünk kedvesek, mosolygósak, azonban a személyeskedést és a túlzott vidámságot mindenképpen kerüljük. Tartsuk meg a tisztes, de udvarias távolságot verbálisan és fizikálisan is. Minden munkahelyen fontos egy bizonyos szintű nyitottság, a pozitív hozzáállás, a jó csapatba való beilleszkedési képesség, amely jó kommunikációs képességet is magába foglalja. Azonban ne feledjük, hogy munkahelyen kifejezetten fontos a kommunikációs határok betartása, mert a sok kommunikáció nem egyenlő a jó kommunikációval. Személyes témákat és eseményeket inkább kerüljük a munkatársainkkal és főnökeinkkel. Félreértéseket okozhat, és esetenként visszaélésekre adhat alapot a jövőben. Minden esetben egészséges elválasztani egymástól a munkahelyet és a magánéletet. A munkahelyen való sikeres boldoguláshoz nem elég a megfelelő végzettség, a szükséges intellektus, hanem ami elengedhetetlen az úgy nevezett érzelmi intelligencia. Ha minden óvintézkedést megtettek még nem biztos, hogy megjelenésükkel nem nyerik el a leendő, vagy már meglévő főnökük tetszését, azonban majd ennél a pontnál fog szerepet játszani a megfelelő érzelmi intelligenciával kezelt helyzetmegoldó képesség, valamint a hit megtartása abban, hogy pusztán munkájukat is elismerik majd külalakuktól függetlenül.

Az érzelmi intelligencia (EQ) az érzelmekkel való bánás azon képessége, amivel saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, megértjük és kezeljük, vagyis, hogy időben felismerjük az esetlegesen kezelendő helyzeteket. Az érzelmi intelligencia szintje nagymértékben gyermekkor és a neveltetés függvénye, amely az életkor előrehaladtával a tapasztalásokkal magától is növekszik.
Az EQ a műveltségnek legalább olyan fontos része, mint pl.: az írás vagy az olvasás. Az Egyesült Államokban emiatt már az iskolákban is bevezették az EQ oktatását, mivel kulcstényező a magánéleti kapcsolatokban, valamint karrier területén is.

Az érzelmi intelligencia 5 dimenzióból és 25 kompetenciából áll, amelyeket befolyásolják a személyes és szociális készségek, mint például az önbizalom, a konfliktuskezelés, az empátia, a másokkal való együttműködés képessége, a kezdeményezőkészség. Megdőlt az utóbbi években az a nézet, amely a magas IQ-t tekintette a siker biztos kulcsának. A különböző felmérések ugyanis bizonyították, hogy a sikeres életvitelt az érzelmi intelligencia jobban befolyásolja. Hatással van emberi kapcsolataink minőségére, a stresszel szembeni magatartásunkra és nem utolsósorban a munkahelyi eredményességre (Gardner, 1993; Goleman, 2004; Szilágyi, 2009).

Az érzelmi intelligencia öt fő dimenziója
1. A képesség felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, gondolataink és tetteink között.
2. Az érzelmeink kezelésének a képessége - képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába eltolni.
3. Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. Vagyis az önmotiválás képessége.
4. Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra, illetve befolyásolni őket.
5. Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására. (Goleman, 2004)

Amennyiben a tetszés kifejezése már túllép minden határt, ez esetben fontos tudni mi számít szexuális zaklatásnak, majd ezután megfelelően cselekedni. A szexuális zaklatás fogalma azt a magatartást igyekszik meghatározni, amelynek során valaki a nemi hovatartozása miatt szenved el zaklatást. A szexuális zaklatás tulajdonképpen a hatalommal visszaélés egyik formája. Európai uniós felmérések szerint, a nőknek 30-50%-át, a férfiaknak 10%-át éri szexuális zaklatás a munkahelyén. Az Európai Unió által kidolgozott meghatározás szerint a szexuális zaklatás olyan szexuális természetű, nemkívánatos magatartás minden formája, amely olyan céllal valósul meg, amely sérti az adott személy méltóságát és különösen amennyiben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt. Szankciókat tartalmaz az Egészségügyi Törvény, a Polgári Törvénykönyv, valamint a Munka Törvénykönyve és a Büntető Törvénykönyv is. Így munkaügyi pert, személyiségi jogi pert, valamint - többek között - becsületsértés és zaklatás miatt büntető feljelentést is lehet tenni (2009, Hargittay). Magyarországon igénybe vehetőek jogi eszközök a szexuális zaklatással szemben, amennyiben szükséges merjenek lépni.


Gerecze Réka Fanni
pszichológus



Felhasznált és ajánlott irodalom:

- Goleman, D (2004): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge 2000 Kft.
- Gardner, H. (1993): Frames of Mind. London, Fontana Press.
- Hargittay, Sz. (2009): Szexuális zaklatás a munkahelyen - Mit lehet tenni? Profession.hu
- Szilágyi, K. (2009): Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?
www.hrportal.hu/hr/hogyan-fejlesztheto-az-erzelmi-intelligencia-20090723.html -
- http://erzelmiintelligencia.lap.hu/