Az idén különösen hosszúra nyúlt tél után hiába vártunk arra, hogy egy mély levegővétellel magunkba szívhassuk a tavasz illatát. A kellemes, napos idő eljött ugyan, de ez nem kedvez a levegő minőségének: az elmúlt időszakban a térségben sorozatosan az egészségügyi határérték feletti ózon- és szálló por koncentráció volt mérhető. Ezzel egy időben elkezdtek virágozni a fák, megérkeztek az egyre többek számára kínzó szenvedést okozó pollenek is.

Szmogriadó!

Az elmúlt hét végére a levegőminőségi szempontból kedvezőtlen időjárásnak „köszönhetően” az Országos Levegőminőségi Mérőhálózat mérőműszerei Esztergomban és Dorogon is az egészségügyi határértékek feletti szálló por koncentrációt mértek, utóbbi településen pedig a talajközeli ózon koncentrációja is napokig a határérték felett volt – figyelmezetett a Válaszúton Alapítvány.
A szálló por szilárd és folyékony részecskék elegye, melyek a talaj eróziója, a szén- és fatüzelés, az ipari tevékenység, és a közlekedési eszközök károsanyag kibocsátása révén kerülnek a levegőbe. A 10 mikrométernél nem kisebb szálló por az alsó légutakba jut el, a kisebb részecskék viszont a keringésbe is. A szél által fújt por nagyobb mérete miatt kevésbé káros, de fontos megemlíteni, hogy az epidemiológiai vizsgálatok nem tudtak olyan küszöbértéket meghatározni, amely alatt már nem kellene számolni a szálló por egészségkárosító hatásával. A nagy porszennyezésnek hosszú távon igen rémisztő következményei lehetnek: nő a szív- és érrendszeri, illetve a légzőszervi betegségek, az asztma, valamint a tüdőbetegségek, ezen belül a tüdőrák kockázata, ezáltal csökken a várható élettartam.

A közlekedés során kibocsátott szennyezőanyagok, elsősorban nitrogén-oxidok napsugárzás hatására való átalakulásával keletkező ózon (O3) koncentrációjában sajátos napi ritmus figyelhető meg: a nappali órákban emelkedik, éjszaka lecsökken. A határérték túllépések egyelőre nem voltak túl nagy mértékűek, de a meteorológiai előrejelzések alapján a közeljövőben nem lehet lényeges levegőminőség-javulásra számítani, ami például felhősödés esetén fordulhatna elő. A magas talajközeli ózonkoncentráció a szem- és az orr nyálkahártyája és a tüdőszövetek irritációját, valamint az immunrendszer gyengülését okozhatja, amely elsősorban az idősekre, a légúti betegségekben szenvedőkre, a kismamákra és a talajszinthez közelebb tartózkodó kisgyermekekre jelentenek fokozott veszélyt.
Meg kell jegyezni, hogy az alsó légköri ózonszennyezettség nem azonos a magas légköri ózonnal, azaz a káros napsugarakat kiszűrő ózonpajzzsal.

Itt a tavasz, támadnak a pollenek
A mostanában minden fás-bokros területen érezhető bódító virágillat legtöbbünkben kellemes érzéseket ébreszt, ám évről-évre többen vannak azok, akiknek a virágzó növények pollenjei kellemetlen heteket, hónapokat okoznak.
Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának munkatársai tizenkilenc állomáson harminckét növény pollenének és kétféle gomba spórájának koncentrációját monitorozzák a levegőben, a virágport hatvan kilométeres körzetből begyűjtő pollencsapdák segítségével, amelynek eredményeiről, illetve ezek egészségre gyakorolt hatásairól heti jelentéseket készítenek.
Az elmúlt két hétben beköszöntött jóidő hatására fokozódott a légkör pollenterhelése. Országszerte a ciprus- és tiszafafélék virágpora található meg a legnagyobb mennyiségben a levegőben, de felerősödött a kőris és a nyár pollenszórása és szintén erősen növekedett a fűz és a szil virágporának mennyisége. A legkorábbi pollenszóró növények, így az éger és a mogyoró pollenjének koncentrációja már tetőzött, és lassan csökken a pollencsapdákban, és hasonlóképpen csökkent az allergén gombaelemek mennyisége is.


Nyárfa: nem is a „vatta” a hibás!

Hamarosan megkezdődik az egyik legrettegettebb fa, a repítőszőrökkel ellátott magvakat termelő nyárfa „vattainváziója”, amit a néphit tévesen allergizáló hatásúnak tart. Az ÁNTSZ közleményéből kiderül, hogy a fehér szösz fehérjéket nem tartalmazó megnyúlt növényi sejtekből áll, ami elsősorban esztétikai problémákat okoz, és a nemesnyárak virágpora is csak az allergiás gyermekeknek mintegy egy-három százalékánál szerepel érzékenységet kiváltó tényezőként. Más belterületen telepített fafajoknak – a kőris, a nyír, a vadgesztenye, a tölgy, a fűz, az éger – a nyárfánál sokkal jelentősebb szerepük van a kellemetlen tünetek kialakulásában. A májusi szenvedésekért a repítőszőrök megjelenésével egyidőben virágzó pázsitfűfélék felelnek.
A „rehabilitálandó” nyárfa mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból igen hasznos, gyorsan növő, viszonylag rövid élettartamú, nagy szervesanyag-produkcióra képes dísznövény, amelyet a faiparban is hasznosítanak. Az allergén fajok telepítését jogszabály nem tiltja, a tisztiorvosi szolgálat állásfoglalásában a meglévő állományok kivágását nem támogatja, új telepítéseknél pedig lakott területek környékén elsősorban köztisztasági és esztétikai szempontból nem javasolják a nyárfák ültetését, mivel tavasszal a ragadós, mézgás rügypikkely levelei a járdákra, a padokra, a játszótéri játékokra, és a parkoló járművekre szóródva sok bosszúságot okoznak. Mivel a fa ágai törékenyek, parkolók környékére sem javasolt telepíteni nyárt, hiszen a szél által leszakított ágak kárt tehetnek a gépkocsikban.


Hogyan alakul ki az allergia?

Az allergiára való hajlam öröklődik. Ha a családban nincs allergiás, a születendő csecsemőnél tíz százalék az esély a betegség kialakulására. Ha mindkét szülő allergiás, a veszély mintegy 60-80 százalékra nőhet. Ez a hajlam még nem jelenti azt, hogy a gyermek meg is betegszik, csak a megbetegedés esélyét hordozza magában. Az allergia megjelenése nincs életkorhoz kötve. Nincs szabály, bármikor kialakulhatnak az első tünetek. Fontos, hogy a legegyszerűbb allergiás tünetekre, panaszokra se legyintsünk, hanem igyekezzünk azokat komolyan venni. Forduljunk orvoshoz, mert az időben elkezdett és megfelelően beállított orvosi kezelés jelentősen javítja az életminőséget.


A Válaszúton Alapítvány a térség önkormányzataival, vállalataival és civil szervezetekkel összefogva indította útjára tavaly az Összefogás a Dorogi-medence tisztább levegőjéért elnevezésű programot. A közelmúltban készült el egy hatvanoldalas tanulmány, melynek célja az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége, a Dorogi-medence levegőállapotának feltárása volt. A tanulmányból megismerhető, mely települések a legszennyezettebbek, mely cégek terhelik legnagyobb mértékben a levegőkörnyezetet, mekkora a lakossági és közlekedési kibocsátás szerepe, de akár azt is milyen mértékű többlethalálozást eredményez a rossz levegőállapot. A teljes tanulmány a világhálón olvasható a www.legszennyezes.hu címen. A program a jövőben is folytatódik.


Forrás: www.esztergom.hu

Gábor Éva, Hídlap hetilap