Teljesítményorientált világunkban egyre többen érezzük szükségét, hogy a nap során minket ért megterhelések után, a számunkra megfelelő módon lazítsunk és a minket erősen terhelő stresszt levezessük. Tornázunk, hogy egészségesebbek, szebbek legyünk, táncolunk, hogy szórakozzunk, kikapcsolódjunk. Azonban arra többnyire nem is gondolunk, hogy az egyik legkönnyebben elérhető és igen hatékony "eszköz", vagyis a mosoly és a nevetés mindig velünk van.

Az emberi szervezetben a nevetéssel élettani változások lépnek fel. Egyrészt a fizikális folyamatokban, a test akciója felől; illetve az érzelmi kifejezések terén. A nevetés során a ventilláció felgyorsulását a légző izmok fokozott aktivitása eredményezi. Ez az izommozgás - a kutatók elnevezése szerint a "kacagás zsigeri kocogás" - különös volta és intenzitása miatt kifejezetten jótékony hatású, mivel az egész test részt vesz a nevetésben és az izomzat fokozott igénybevétele fokozza a vérkeringést. A percenkénti pulzusszám eléri, de meg is haladhatja a 120-as értéket. A vérkeringés intenzitásának növekedése és a pozitív érzelmi állapot változásokat idéz elő a vér összetételében, a stresszhormonok mennyisége csökken, nő a természetes ölősejtek és a limfociták száma. Ezek a változások, a nyál összetételének hasonló értelmű változásaival együtt az immunrendszer erősödését idézik elő (Fredricson, 2000; Berk, Tan, Napier, Eby, 1989).

Az akut stressz állapot, a depresszió és a bánat immungyengítő hatású. Ebből kifolyólag a nevetés már számos kutatást inspirált a kutatók körében. Richard Pryor, amerikai kutató, 20 percen át egy ismert humorista filmjét nézette egyetemi hallgatókkal. Vizsgálati alanyait 3 csoportba osztva: kontroll (vagyis egészséges szorongás és stressz mentes egyéneket), vizsga stressz miatt szorongó, valamint a harmadik csoportban szerelmi bánatban szenvedő (reaktív depressziós) egyének részvételével végezte el. A három csoport induló immunértékeit a filmvetítés előtt vett nyálmintából ellenőrizték, mivel az immunglobulin szint híven tükrözi az általános immunállapotot. A filmvetítés után ismét levett nyálminta összehasonlító elemzése ellenanyag-szint emelkedést - vagyis immunrendszer erősödést - mutatott ki a nevetés hatására (Dillon, Minchoff, Baker, 1985).

Napjainkban lelki gyógymódként már sikeresen alkalmazzák a mosoly és nevetés terápiát. Klinikumban jelentős sikereket értek el a gyógyulási folyamat felgyorsításában, valamint a nevetés során fokozottan termelődő endorfinnak köszönhetően sem fáradtság, sem fájdalom nem érzékelhető. A mosoly és a nevetés érzelmi táplálékot nyújt és immunrendszert stimuláló pozitív hatásokat gerjeszt. A szervezetet a biológiai rendszer szintjén juttatják egyensúlyhoz, kedvező folyamatokat indítanak és tartanak fenn, stimulálja az immunrendszert, működését javítja, örömhormont termel és feszültséget old (Mc Dermot; O’Connor, 1998, Bagdy, 2007).

A kapcsolatfelvétel és - szabályozás terén a mosolynak és a nevetésnek nagyon fontos, sőt pótolhatatlan szerepe van. A mosolyogva közeledő embert, a nevetősebb hajlandóságú személyt rokonszenvesebbnek találjuk. Tehát a kapcsolatfelvételhez eleve jó ajánlólevél a mosoly, mivel a mosoly vagy nevetés javítja és meghatározza a találkozás alaphangulatát. A mosoly az üdvözlés és búcsúzás perceiben rituális viselkedéselem, valamint tréfálkozással és nevetéssel lazítható a kommunikációs feszültség is.

Az életderű, a mosoly és a nevetés, mint egy energia generátor segíti az életkedv, az állóképesség, a megküzdési erő és a jó közérzet megtartását vagy fokozását. Emellett segít az immunrendszer, a lelkiállapot javításában, a stressz-küzdelem megbirkózási eszközeként vagy a társas hangulat stimulálásában, tehát sokféle módon javíthatja életminőségünket. Adjuk meg magunknak naponta a lehetőséget, hogy nevethessünk. Akár csak úgy, ha a napot egy vidám műsor hallgatásával, avagy megtekintésével kezdjük. Ezáltal egész nap jobb hangulatunk lesz, a munkavégzés is hatékonyabbá válik, végül pedig az otthoni együttlét is harmonikusabban telik majd, valamint ezáltal egész életminőségünk kiegyensúlyozottabbá válik.


Gerecze Réka
pszichológus


Felhasznált irodalom:
- Bagdy E. (2007): Pszichofitness. Kacagás - kocogás, lazítás. Budapest, Animula Kiadó
- Berk LS., Tan SA., Napier B.J, Eby WC. (1989): Eustress of mirthful laughter modifies natural killer cell activity. Clin Res 1989; 37: 115A.
- Dillon K., Minchoff B., Baker K. (1985): Positive emotional states and enhancement of immune system. Int. J Psychiatry Med 1985; 15: 13-7.
- Fredricson B. (2000): Cultivating positive emotions to optimize health and well-being. Prevention and Treatment 2000: 3: 1-26.
- McDermott, J.; O’Connor’J. (1998): Az NLP és az egészség. Bioenergetic Kft., Piliscsaba.


Ajánlott irodalom:
- Domján F. (2003): Utószó. In Kataria M: Éltető nevetés, Budapest, Agykontroll Kiadó
- Séra L. (1980): A nevetés és a humor pszichológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó
- Vidovszky G.(1992): Örömtréning napló. Budapest, Szerzői Kiadó