Az utánzás története a művészet keletkezésével "azonos": egy görög leány bottal körberajzolja búcsúzó kedvese árnyát a mediterrán homokfövenyen. A művészet keletkezésének anekdotája még a 19. században is élt. Ferenczy István Pásztorlányka, avagy a szépművészetek kezdete című klasszicista szobra, azt a pillanatot jeleníti meg, amikor a szép, ifjú leány leguggolva körberajzolja kedvese árnyát egy bottal. Ferenczy szobrának leleménye, hogy sem az ifjú, akit néz a leány, sem az árnyat, amelyet körberajzol, nem jeleníti meg, de még is ott van. A görög leány késői utóda, Victor Vasarely szemfényvesztő tanulmánya is az árnyékproblémára épül. Vasarely tovább nehezítve a dolgot torzulva ábrázolja az árnyékot. Az illúziótlan Kádári-árnyékvilágban - a 80-as években - készült Fillenz István árnyékkép-sorozata. Képi illúzió és mondandó egyaránt a kis forma és a hatalmas árnyék ellentétére épül, miként Orosz István munkái is. Orosz a felidézéssel újra felfedezi a jelenséget, a felidézés azonban nem csak egyszerű esztétikai rekonstrukció, hanem újraértelmezés is. Orosz képi újraértelmezésekor még egy torzító közeg, az anamorfózis ékelődik a valóság és árnyképe közé.
Az anamorfikus- és az árnyékkép is látszati, mai kifejezéssel virtuális világot mutat. Az árnyékvilág fordítottságát már Platón megfogalmazta közismert barlang-hasonlatában. Platónhoz hasonlóan Francis Bacon késő-középkori gondolkodó is megnevezte kora téveszméit: az idolumokat, a ködképeket. A 80-90-es évek oly kegyesek voltak Gál Tamás, Fillenz István és Orosz István képzőművészekhez, hogy ők elkészíthették saját árny- és ködképeiket. Példának okáért mindenki ismeri a fejetetejéről a talpára állította Hegel esetét, a szocialista piacgazdaságot és a mindent átható demokráciát. Hogy ki áll a talpán és ki a fején, kiderül Orosz István képeit megtekintve.
A kiállítás rendezője: Bárdosi József, művészettörténész
www.muzeum.vac.hu |
| Helyszín: | Vác - Tragor Ignác Múzeum, Hincz Gyula Kiállítóhely - Időszakos Terem, Káptalan u. 16. |
|
|