Visegrád első vára a Sibrik-dombon épült fel, de a tatárjárás alatt elpusztult. Az invázió utáni várépítési mozgalom egyik első eredménye volt az új visegrádi vár, mely IV. Béla feleségének, Laszkarisz Mária bizánci császárlánynak a hozományából készült el. A későbbi korokban főként a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, de Luxemburgi Zsigmond idején is épültek újabb falövezetek. Az utolsó nagyobb átalakítást Hunyadi Mátyás végezte Visegrádon.
A vár, ahol az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát (Kottaner Jánosné innen rabolta el Erzsébet királyné megbízásából 1440-ben), ma több érdekes kiállításnak is helyet biztosít.
Megismerkedhetünk a vár történetével, megtekinthetjük az erődrendszer rekonsruált makettjét, és a korona történetét is bemutatják a múzeumban. Az egykori ellátó épületekben középkori kínzóeszközöket bemutató panoptikum található, az egykori palotaszárnyakban pedig vadászati és gazdálkodási kiállítás tekinthető meg.
A fellegvár közvetlen környezete is több látnivalót kínál, az ősmagyar sátortól a minigolfig, az íjászattól a vadasparkig.