Középkori alapok felhasználásával épült, eredetileg katolikus volt. A falu lakossága a XVI. században református hitre tért át, a templomot a későbbi századokban is megtartották. Első átalakításáról 1752-ből ismertek adatok, majd későbbi, mai alakját a XIX. század 60-as éveiben nyerte el. A neogótikus átépítéskor homlokzat előtti toronnyal bővítették, belső tere is akkor nyerte el mai formáját. Az egyébként teljesen dísztelen templom belső terében XVIII. századból fennmaradt, festett papi padok utalnak a templom egykori berendezésére.