Dunabogdány kápolnái közül a Szent Rókus kápolna a legöregebb, 1800-ban már renoválták.


Jellege: a falu felső északi végén, az országút mellett, egyszerű, későbarokk építmény a XIX. század elejéről.


Külső: Homlokzatán kőkeretes, egyenes záródású ajtó, keretén faragott féloszlopok és hullámvonalas csigás vájatok. Széles, tagolt, ereszcsurgós főpárkánya ereszpárkányként fut körbe. Rézsüs peremű oromfalának mélyített tükrében plasztikus kereszt. Mélyített mezős homlokzati tornyocskáján négy, zsaluleveles, szegmentíves ablakocska. Nyolcélű, bádoggal fedett párnatagos hagymasisak. Nyeregtetején pala héj.


Belső: keresztboltozatos, négyzetes tér, fejezetes félpilléreken nyugvó, lapos kosáríves diadalív, kosáríves, boltozott záródás.