Április 12-én, minden negatív időjárás-előrejelzés ellenére a Göncöl Alapítvány Közművelődési Munkacsoportja megtartotta az aznapra tervezett Duna-part takarítást a Víz Világnapja alkalmából.
25 mindenre elszánt, lelkes ember vetette bele magát a munkába zsákokkal, kesztyűkkel „felfegyverkezve”. A társaságot színesítette öt francia önkéntes is, akik a GreenPeace-től jöttek.
A csapat a Tanösvénytől indult Budapest felé a kerékpárút mentén. Eleinte számoltuk a teli zsákokat, de kb. a 30-adik darabnál abbahagytuk, mert még alig értünk a feléhez a szakasznak. Az igazán embert próbáló munka Vác és Sződliget között, az Égető-sziget csúcsánál lévő, (egyébként ivóvízbázis!) a tapasztalatok szerint inkább autómosónak használt, pihenőnél várt ránk. Egyrészt a Duna által partra vetett nagy mennyiségű szemetet gyűjtöttük össze, másrészt a betorkolló földút mellé illegálisan odahordott hulladéknak estünk neki. Ez utóbbi hihetetlen mennyiségű és összetételű volt. A szokásos sitten, traktorgumikon és különböző ülő- és fekvő alkalmatosságokon kívül találtunk felfújható úszómedencét a hozzá tartozó felfújható napozómatraccal és strandlabdával, számítógép monitor alkatrészeket, egy egész gyűjteményre való lábbelit, és még sorolhatnám. 13 órakor teljesen megtelt a Remondis Kft jóvoltából rendelkezésünkre bocsátott óriáskonténer. Valószínű kétszer ekkora konténer is kevés lett volna, ha az összes szemetet sikerül is összeszednünk. Egyszerűen hihetetlen, hogy mi van ott. S az is hihetetlen, hogy az Önkormányzatok ezt hagyják!
De mi mindent megtettünk, amit tudtunk! Köszönjük barátaink ezt a remek napot, amit Veletek tölthettünk! Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy nemcsak egy „gulyás-party” ellenében lehet hasznos és sok munkát végezni, hanem szimplán az eredmény és a társaság kedvéért is.