Május másodikán megkezdődött az erdőkben a gyapjaslepke elleni légi vegyszeres védekezés. A helikopterek először Veszprém megyében a Bakonyi Erdészeti Rt. Farkasgyepüi erdészeténél emelkedtek a magasba.
Az erdei életközösségek védelme érdekében a gyapjaslepke elleni védekezésnél totális rovarirtó szerek nem alkalmazhatók. Erdőterületen csak szelektív szerek (kitinszintézis gátló, Bacillus thuringiensis) használhatók, amelyek a károsító egyedszámát jelentősen csökkentik, megkímélve az erdei életközösség szempontjából hasznos fajokat. Az alkalmazott vegyszerek csak a bizonyos fejlődési stádiumban lévő rovarokra veszélyesek; alkalmazásukhoz lombfakadás után (legalább 50%-os lombfelület) kerülhet sor.

A bükk fafaj korai fakadásának köszönhetően a védekezés először ezekben az erdőállományokban kezdődhetett meg. A lombfakadás bekövetkeztével a védekezés kiterjeszthető a tölgyesekre és cseresekre is. Az erdőgazdálkodók felkészültek az erdőterületeken a hernyóirtásra. A gyapjaslepke petecsomóinak jelenlétét az Állami Erdészeti Szolgálat által 2004 őszén végzett felmérés az ország erdővel borított területének 15%-án jelezte. Mivel a szél a kis hernyókat a kelés helyétől messzire elviheti, a szakemberek a 280 000 hektár fertőzött terület két-háromszorosán is számítanak a gyapjaslepke hernyóiak megjelenésére.

A tömeges hernyóinvázió károkat okoz az erdőterületen, a mezőgazdaságban, zavart kelt a lakosság körében és zavarhatja a turizmust. A lakosság megóvása és a lombrágást követő fapusztulás megelőzése érdekében a Kormány áprilisban döntött a védekezés támogatásáról, ennek értelmében a károsítás mérséklésére a 2005. évi költségvetésből 450 millió Ft-ot biztosított. Az állami költségvetési támogatás és az erdőgazdálkodók hozzájárulása lehetővé teszi a szakértők által meghatározott területeken a vegyszeres védekezést mintegy 46 ezer hektáron.

A Dunakanyar térségében Visegrád, Nagymaros és Zebegény környékén, valamint a Pilisszentkereszt-
Kesztölc közötti területen kerül majd sor lakossági, turisztikai célból védekezésre, Dömös környékén pedig a kárláncolat megelőzésére.

Azokban az erdőkben, ahol a gyapjaslepke hernyója kikelése után a korábban kikelt generációk tarrágása vagy a lombfakadás késése miatt nem talál táplálékot, a szél útján hernyófonala segítségével több tíz kilométerre is eljuthat. Így ott is megjelenhet, ahol petecsomókat korábban nem is észleltek. Ezért a leggondosabban megszervezett és végrehajtott védekezés esetén is számítani lehet a hernyók megjelenésére a korábban nem fertőzött területeken, akár a községek, városok belterületein is.
A hernyóval való érintkezés általában nem okoz allergiás tüneteket, egyéni érzékenység esetén azonban jelentkezhetnek tünetek, amivel javasolt orvoshoz fordulni.

Az elkövetkező napok időjárása számottevően befolyásolhatja a hernyók elterjedését és az ellenük történő védekezés időbeli kivitelezését is.