érdekesség
2019. március 26. - Dunakanyar
Jeles napok Magyarországon
Magyarország kimondottan gazdagnak számít a jeles napokat és a népszokásokat illetően. Ezeknek általában katolikus gyökerei vannak vagy pedig a hosszú évszázadok során alakultak ki az évszakokhoz idomulva. Harmadik lehetőségként még az is előfordulhat, hogy a pogány mítoszkörből átvett munkával, időjárással kapcsolatos jeles napokat összekötötték valamilyen keresztény ünneppel.
Gergely napja - március 12. Ezt a jeles napot IV. Gergely vezette be 830-ban, aki ezzel az elődje előtt szeretett volna tisztelegni. I. Szent Gergely ugyanis iskolákat alapított és megteremtette a gregoriánus éneket. A tankötelezettség előtti időkben ilyenkor aktív toborzással próbálták megkedveltetni a diákok életformáját. Ezen kívül még minden nagyobb helységben adományokat gyűjtöttek a tanítóknak, és így vált országosan ismertté a Gergely-járás. Március 12.-hez termés- és időjóslás is tartozik. A népszokás szerint csak ekkor szabad mákot vetni, mert más időben történő ültetéskor a növény férges lesz. A "Megrázza még szakállát Gergely" mondás szerint pedig Gergely napon gyakorinak számít a havazás és a zord, téli időjárás. Szent György napja - április 24. A Szent György nap hosszú múltra tekint vissza, a 19. században még piros betűs ünnepnek is számított. A legenda szerint Szent György legyőzött egy sárkányt, majd kiszabadította a karmai közül a tavaszi természetet szimbolizáló szüzet. A néphagyomány éppen ezért ettől az időponttól számítja az igazi tavasz eljöttét. Ekkora estek a városi tisztújítások és ilyenkor szoktak szolgálatba állni a személyzet tagjai. Ezen kívül gonoszjáró napnak is számít, ugyanis ilyenkor a boszorkányokhoz nagy hatalmat rendeltek, akik ezért szabadon garázdálkodhattak. A népi jóslat szerint Szent György napjának hetén kell kukoricát, gabonát és fűszernövényeket vetni. Pünkösd A pünkösd mozgó ünnepnek számít, a húsvétot követő ötvenedik napra esik. Legkorábbi időpontja május 10., a legkésőbbi pedig június 13. Az ünnepnapokat vasárnap és hétfőn tartják, és ilyenkor a keresztények a Szentlélek kiáradását ünneplik. A népszokások közül gyakoriak voltak a zöld ág kultusza és a pünkösdi királyné-járás. Pünkösd hajnalán a tavasz megújulásának szimbólumaként a város, a tanya és a házak minden egyes részét különböző zöld növényekkel és bodzával díszítették. A pünkösdi királyné-járás ma már leginkább a gyermekjátékokban maradt fenn. Egyfajta körjátékról van szó, ahol három-négy lányból és egy pénztárosból álló csoport járja a házakat, és énekkel, körtánccal szórakoztatják a házigazdát, aki ezért cserébe pénzt ad. Szent Iván napja - június 24. Az első írásos emlékek a Szent Iván napjáról már a 15.-16. században megjelentek. Az ünnep a pogány népi hagyományokban gyökerezik, ugyanis ilyenkor van a nyári napforduló, azaz ekkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. Éppen ezért országszerte tartottak különböző tűzgyújtó eseményeket, amelyek a nap melegét és annak tisztító erejét szimbolizálták. A sötétség elmúlását és a fény megújulását ünnepelték. A népszerű Szent Iván-napi ünnepségeken a tűzgyújtás mellett szokás volt még a tűz átugrása is. Ebből különböző következtetéseket vontak le, legyen szó egészségről, házassági állapotról vagy szerencséről. Márton napja - november 11. A Márton napját tartják a mezőgazdasági év végének, azaz ilyenkor kezdődik meg a téli pihenőidőszak. A népszokásban a paraszti év befejeztének is számított, mivel ekkor zárultak le a földeken a munkát, illetve bocsátották el fizetéssel és egy libával a cselédeket. A jeles nap eredete egészen a pogány aratási ünnepekre nyúlik vissza. Ezt követően vett át a keresztény vallás is, ugyanis Szent Márton a Római Birodalom bukásakor római katonaként szolgált, de egy látomásában megjelent neki Jézus, és e miatt megtért. Életében sok jót cselekedett az emberekkel, ezért püspökké szentelték. Az időjárással kapcsolatos jóslat szerint ha Márton napján borús az idő, akkor egész télre rossz idő várható. Luca napja - december 13. Az 1852-es Gergely-féle naptárreform előtt ez az időpont volt az újév első napja. Ezen kívül ekkora tehető a téli napforduló, azaz ilyenkor a legrövidebb a nappal és leghosszabb az éjszaka. Eredete a szintén a kereszténységet megelőző időkre nyúlik vissza, az egyház csak átvette az ezzel kapcsolatos misztikát. A magyar hagyományban rengeteg Luca-napi babona és népszokás figyelhető meg. Ezek közül a legismertebbek a Luca-járás, a Luca-búza, a Luca-szék és a Luca-naptár. A Luca-naptár elkészítésével a jövőben időjárást akarták meghatározni úgy, hogy megfigyelték a december 13. utáni napokat, és azokat az egyes hónapokra vonatkoztatták. A Luca-szék hagyományos alakzata a pentagramma. Készítését Luca napján kezdik el, majd ezt követően tizenhárom napig dolgoznak rajta. Különböző típusú fákat választanak hozzá, nem használnak szögeket és egy napon csak egy műveletet hajtanak végre, ezért készül el olyan lassan. A magyar népszokások és jeles napok gyökerei sok esetben az időjáráshoz és a földeken végzett munkához köthetőek, éppen ezért nem csupán az életben maradás és a haszon volt a fókuszban, hanem a közösség is. A felsoroltak csupán részben mutatják meg a kultúra sokszínűségét. |