A legfrissebb felmérések alapján úgy tűnik, hogy a hazai turizmust továbbra is igen jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Már az elmúlt években is rengeteg balatoni vendéglátóhely tulajdonosa panaszkodott arra, hogy egyrészt szakképzett dolgozókat nem találnak, másrészt szakképzettség nélküli jelentkezőket is nehéz szerezni az éppen aktuális betöltetlen állásokra. Sok balatoni vendéglátó egység pedig már ahhoz sem ragaszkodik, hogy szakképzett konyhai dolgozókat vegyen fel. De ez a jelenség már nem csak a Balatonon, de itt a Dunakanyarban is tapasztalható. A tendencia persze nemcsak a szezonális, hanem az egész évben betölthető munkákat is sújtja a szektorban. Bár az okokról rengeteg szó esik – a külföldi munkavállalások folyamatosan növekvő száma, a munkaerőpiacról több tízezer potenciális munkavállalót kivonó közmunkaprogram – az ágazat veszteseit ez már kevésbé érdekli. Rengeteg érintett foglalkozik a probléma megoldásának lehetőségével, sőt egy napokban közzé tett hír szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara más szervezetekkel együttműködve folyamatosan keresi a turizmus számára lehetséges alternatívákat.
Mégis mi lehet megoldás?

Turizmus vs. közmunkaprogram

Első nekifutásra úgy tűnhet, hogy a turizmus és vendéglátó ipari ágazat terheit könnyebbíthetné a már tartósan munka nélkül élők vagy az elmúlt évek közalkalmazotti leépítései során álláskeresővé válók nagy száma. Ám az utóbbi kategóriába tartozó csoportokkal több probléma is van. A semmiféle képzettséggel nem rendelkező munkanélküliek egy részét valamilyen betanított munkára éppenséggel fel tudná szívni a turizmus, ám jelentős részük a legalapvetőbb „szocializációs” képességekkel sem rendelkezik. Ilyen értelemben vett betanításukkal érthető módon a vállalkozások többsége nem szívesen foglalkozik. Az elmúlt időszakban a közszférából elbocsátott munkavállalók legnagyobb hányada a felmérések szerint ugyanakkor egyáltalán nem, vagy nem szívesen vállalnak el fizikai munkát. A szakértők egyöntetű véleménye szerint a mobilitás erőteljesebb ösztönzése sem nyújtana végleges megoldást a problémákra, hiszen a turizmus minőségi szolgáltatásainak folyamatos garantálásához bizony állandó munkaerő-állományra van szükség.

Amiben az ágazat vétkes

A turizmust sújtó munkaerőhiányért a szakemberek szerint ellenben nem kizárólag csak az a tendencia okolható, amely a minőségi munkaerő egy részének külföldre távozásáért felelős. A legfrissebb kimutatások szerint a korábbiakhoz képest ugyanis az elmúlt években a munkavállalók is sokkal óvatosabbak és körültekintőbben lettek a keresleti munkaerőpiacon. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a hírek szerint bár a Balatonnál csaknem bruttó félmilliós fizetést is kínáltak egy forgalmasabb vendéglátóegység betöltetlen szakácsi állásáért, ám nem írott munkaszerződés formájában.

"Tűzoltás" modern toborzási módszerekkel

A turizmus- és vendéglátó-ipari ágazatban jártas HR-szakemberek szerint lenne elegendő mennyiségű és szakképzettséggel rendelkező munkavállaló a piacon, ám azok „nem találnak egymásra” a lehetséges munkaadóval. A turizmus vállalkozásai számára nem lenne eredmények nélküli azoknak az új típusú toborzási módszereknek a kipróbálása, amelyek részint túlnőve a hagyományos hirdetések keretein igénybe vennék szakmai közösségi oldalak és profi online toborzócégek, esetleg más speciális adatbázissal rendelkező közvetítő cégek szolgáltatásait is. A munkaerőhiány problémáinak nagyságát némiképp mérséklő szakképzés és szakmai gyakorlati hely biztosítása egy ma is létező racionális megoldás az ágazatban.

Nem csak a turizmusban

Természetesen a turizmus csak egyik látványos helyszíne a napjainkban tapasztalható munkaerőhiánynak. Általánosságban véve egyre több szakmunkás állás marad betöltetlen. Hiányoznak az ácsok, asztalosok, kőművesek, a fémmegmunkálásban a szakképzett hegesztőtechnikusok, lakatosok, forgácsolók.
Bár sokat beszélünk munkaerőhiányról még mindig óriásiak a területi különbségek Kelet-és Nyugat-Magyarország között, míg nyugat munkaerőből, addig keleten munkahelyből van hiány.